Az azért nem lenne marhaság ha mindenki ugyanannyit keresne?

Nem lennének munkanélküliek sem.

Naplopók és semmirekellők pedig mondjuk elinnák a pénzüket, nem lehet? Az okosak meg nem. Azért még járna némi előnnyel:)

azért mondtam a naplopó és semmirekellőt, mert alap munkával megkapod amit bárki más. tehát nincs különbség ember és ember között.

viszont azt nem érted meg, hogy így megáll az emberiség a fejlődésben. Ha nincs ami hajtsa. Miért küzdene sok ember, hogy fejlődjön a társadalom, hogy úgyis mindenki ugyanannyit fog kapni, semminek nem lesz plusz haszna?

Miért tanulna valaki atomfizikusnak, ha egyszer hot-dog árusként is ugyanannyi elismerést kap?

És ugye ha egy tudós több elismerést kap mint a többi ember, akkor jöhetne a lázadás és lincselés, hogy ő miért egyenlőbb?

És mi lesz akkor amikor egy ember a napi ételadagjánál többet szeretne megenni? Mi lesz akkor amikor egy másik ember az elraktározott élelméből cserébe ad neki? Mi lesz amikor ez az ember elkezd kereskedni a többi emberrel? Kiiktatjuk mert ő a rendszer ellensége?

A kommunizmus tényleg szépen hangzik, de mint mondtam, nem emberekre találták ki. Esetleg egyszerű törzseknél még működik akik elég buták ahhoz, hogy ne igényeljenek élvezeti cikkeket és semmi komolyabb dolgot a szexen kívül.

Bár a buta fejletlen társadalomban pedig még inkább nincs helye az egyenlőségnek, hisz ott "rangi" különbségek lesznek erőviszonyok alapján.

Nincs abszolút egyenlőség, soha nem is lesz amíg emberek vagyunk. Ez a természet rendje.

"viszont azt nem érted meg, hogy így megáll az emberiség a fejlődésben"

Persze hogy nem értem meg. Az ember akkor is küzd és épít ha semmit sem kap érte. Én például többször mentem munkával veszteségbe. De megcsináltam. És ha vannak iparos ismerőseid ők is ugyanezt fogják mondani, bizony van mikor az ember ingyen dolgozik. Van mikor egy kőműves kifizeti az anyagot meg a segédmunkásait és akkor jön rá, hogy nem keresett semmit. Én is jártam már így bútorral. Az ember nem azért csinálja, mert hülyére akarja keresni magát, hanem mert szereti a munkáját és annyi épp elég neki ha megél belőle.

még mindig nem fogod fel. az emberek többsége nem ilyen.

az emberek túlnyomó TÖBBSÉGE nem fog megelégedni a létminimummal. De azzal se, hogy a többiekkel egyenlő.

És mellesleg a kőművesi szakma nem éppen egy atomfizikusi szakma. a kettő közül az egyiket vagy 10 évig tanulod mire egy alap szinten elindulsz, a másikat elég 2-3 évig.

Azt is vegyük hozzá, hogy egy kutatást pénzelni kell, csillagos árakon. Az emberek esetleg elkezdenek forrongani, hogy miért a kutatást pénzeled amiből nekik hosszú éveken át nem lesz semmi jó. Minek komoly kutatásokat végezni.

Pl miért kellenének komoly erőművek energiára? Hisz a létminimum ami a megélhetéshez kell az egyszerűbb erőforrásokkal is megoldható. Nem fogyasztanánk ennyit.

Minek komoly orvosi gyógyszereket technikákat kifejleszteni, ha az nagyon drága lesz, azaz az előállítása limitált, korlátozott? Pl minek feltalálni a rák ellenszerét, hisz nem részesülhet mindenki belőle, választani pedig nem lehet, mert mindenki egyenlő, ha valaki nem kap gyógyszert akinek kellene, akkor már borul a bili.

Minek komoly közlekedési eszközöket kifejleszteni, pl repülő, autó, ha az is drága és nem részesülhet benne mindenki egyenlően?

lehetne itt végtelenig sorolni. Nem akarod felfogni. Az ember természete krvára nem olyan amilyennek ti azt itt leírjátok.

Kialakíthatok egy olyan eszmét is egy utópiát ahol nincs bűnözés, az emberek nem hazudnak, nem csalják meg egymást, nincs agresszivitás stb.

A probléma, hogy egy ilyen eszme szereplői már nem emberek lennének. ugyanez érvényes a kommunizmusra is.

Motiváció és fejlődés:

Ezt most kérdésként írom le. Szerinted melyik ember dolgozik eredményesebben, odaadóbban és hatékonyabban, az aki azért végez el egy munkát ma, mert tudja hogy akkor kap húsz ezer forintot, vagy az akinek biztosítva van a megélhetése nincs semmi gondja, nemkell villanyszámlán gondolkodnia és pusztán a szakma szeretete és az alkotási vágy motiválja?

És had vezessek le mégegy gondolatmenetet. Vegyünk alapul egy ugye egy tízmilliós lakosságú országot. Tételezzük fel, hogy az öregek, rokkantak és gyermekek hárommillióan vannak. A fennmaradó hétmillió dolgozik. Ez tudod mit eredményez? Nem kell megszakadni, hogy javakat megtermeljék. Nem kell 12órát gürizni senkinek elég napi nyolcat.

Ebben a társadalomban nem létezik pénz, nem létezik a fogyasztói társadalom. Senkinek sem érdeke jó sok selejtet gyártani, hogy többet adhasson el. Arra tudna koncentrálni, hogy amit elkészít az használható, tartós, időtálló legyen. Ez mit eredményez? Lényegesen kevesebb terméket kellene előállítani, így nem kellene senkinek nyolc órát robotolni elég lenne csak hatot.

Ez mit eredményez? Senkit sem kéne kényszeríteni, hogy dolgozzon, nem lenne mindenki túlhajszolt, feszült jobban tudna a munkájára koncentrálni kipihenten, kellemesen, jóleső örömmel végezné munkáját. Ezáltal tökéletesednének a termékei is.

Valljuk be a kommunizmus tökéletesen van megalkotva. Ebben hibát nem találsz. Nincs egyetlen olyan pontja ami miatt ne működne, vagy ne működne jobban, mint más rendszerek. Csak senki sem próbálta még bevezetni. Annak idején mit csináltak? Építették. Ezt hívták ők szocializmusnak, mely egy út a kommunizmus felé. De ha valaki be akarta volna vezetni az nem találki egy hozzá vezető utat, hanem azt mondja: -Emberek! Mától kommunizmus van.

Szerintem ha egyetlen egyszer, a világnak csak egyetlen országában bevezetnék és rájönnének, hogy hoppá, ez működik, hirtelen az összes többi ország is bevezetné.

Gondolom itt is mindenkiben felmerül még a kisebbség, a lopás, a túlfogyasztás és a munkakerülés problémája.

Nos, a lopás itt értelmét veszette. Minek lopjak el egy biciklit, ha bemegyek a boltba és kapok egyet ingyen? Az első generációknál lehet, hogy működne még ez a lopkodás, de később rájönnének, hogy értelmetlen.

A túlfogyasztás megint csak értelmét vesztette. Ha a boltben ingyen kapok egy biciklit, minek vigyek haza kettőt? Holnap is ingyen lesz.

A munkakerülés:

Nos ezt viszonyt tényleg kellene szankcionálni, legfőképp az első időkben. Aki lusta lenne ledolgozni azt a napi 4-6 óráját azt elzárásra ítélnék és a börtönben kötelező 12óra munka lenne. Na most amikor kiszabadul, szerintetek nem úgy gondolná, hogy jobban jár hat óra könnyű munkával mint 12óra megfeszítettel? Erre még a kisebbség is rájönne és az ő következő felnövekvő generációja életében már szintén természetes dolog lenne a munka, hisz abban nőne fel, azt látná, apa anya dolgozik. Én igenis úgy gondolom Sztálinista népirtás és minden különösebb erőszak nélkül rá lehetne őket is nevelni.

Szintén a kisebbséghez:

Mikor egy idő után már dolgoznának, meglennének ez első sikereik. És először mondanák azt magukban, hogy na ezt megcsináltam. Akkor értenék meg a munka értelmét. Akkor ébredne fel bennük is az előzekben már leírt alkotási vágy. És azután már őket is ez mozgatná, nem pedig a bebörtönzéstől való félelem.