A gyermekvédelmi törvény védi jelenleg a gyerekeket az LMBTQ tanokkal szemben?

Valamint most olvastam el, hogy a forrást a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő Háttér Társaság adta, amely nagyrészt külföldi finanszírozással az LMBTQ-lobbi egyik legerősebb bástyája. Nincs több kérdésem... :D

Színház a világ

Azért bízok benne, hogy a válaszaim gondolatokat ébresztettek, és változást hozhatnak.

Bízom benne hogy sikerült rávilágítanom a logikai összegüggésekre.

#104

Az LMBTQ nyíltan támogatja a pedofilokat a mozgalomban.

Könnyen előfordulhat, hogy a 13 éves lányodat egy LMBTQ aktivista környékezi meg, akit beengedtek az iskolába.

Külföldön már konkrétan megtörtént eset.

[link]

A legszomorúbb az egészbe, hogy ha kimész a pridera, hogy elítélik e a pedofil megmozdulást, a többség nem nyilatkozik, vagy azt mondja hogy nem tudja megítélni. Vicc..

#106

Részben igazad van.

De ez nem zárja ki azt amit mondtam.

A gyermekvédelemmel kapcsolatban csak bemásolnék ide pár posztot, hogy érződjön, hogy a gyakorlatban mivel van a baj:

"Mesélek az egyik új esetemről, amelyben próbálok segíteni a sértetteknek. Tucatnyi, az elkövetés idején 15-18 év közötti, tanáruk által használt lányról van szó, akik közül öten a rendőrségen is tanúskodtak. Rendelkezésre álltak hangfelvételek is, meg ami bizonyíték csak kell. Az eredmény: az ügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette az ügyet, a hozzám forduló sértett szerint a feltételezett elkövető meghallgatása nélkül. (?!)

A férfi folytatni kívánja a tanári pályát. Ki nem találnátok, milyen színekben politizált képviselőként az ügyet korábban eltussoló igazgató. Mondjuk de, szerintem kitaláljátok.

Noha a fideszes képviselő/ volt igazgató annakidején a szülői megkeresések ellenére sem tett semmit, a gimnázium mostani, új igazgatója jelentette a tankerületnél és a rendőrségen is az esetet márciusban, és azonnali hatállyal elbocsátotta az elkövetőt, amiért az most milliókat követel a tankerülettől, mert szerinte ez jogtalan volt, hiszen ő ártatlan.

A történet végére egy keserű csavar: a gimnáziumban szeptembertől az ügy kapcsán egy olyan "megoldással” álltak elő, hogy mivel a lányok túl kihívóak, tenni kell azért, hogy a tanárok ne kívánhassák meg őket a továbbiakban, így csak nagyon visszafogott sminket és ruházatot viselhetnek, illetve csak rövid körmöket, tornaórán pedig egyenruhát."

[link]

"A szociális ellátórendszer, gyermekvédelem szegmensében az alapellátás területén dolgozom főállásban, most már 2016. óta.

Ez a szegmens az állam mostohagyermeke. Nem tud rólunk szinte senki, teljesen láthatatlanok vagyunk. Ugyan, úgy tűnhet, hogy napirenden van a gyermekvédelem kérdése (mintha divat lenne erről cikkezni). Még Magyar Péter is megpróbálja, hogy pontosan mit is, azt mi a gyermekvédelem területén dolgozók nem értjük kristálytisztán (véleményem szerint csupán politikai haszonszerzés motiválja, bár már ez is mindegy, legalább hallani rólunk).

A gyermekvédelem nem a szakellátással (hétköznapi szóhasználatban az állami gondozott gyermekek ellátórendszere) kezdődik, odáig legtöbbször nagyon hosszú, keserves út vezet. Akkor kerül egy gyermek szakellátásba, ha az alapellátás során nem tudunk valamilyen okból egy családon, gyermeken úgy segíteni, hogy az adott gyermek testi, lelki, egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek teljesüljenek.

Ma Magyarországon egyre több gyermek kerül alapellátásba (kábítószer használat, fizikai elhanyagolás, bántalmazás, éhezés, szülők szerfüggősége, kriminalizálódás stb. miatt).

A különböző források, szolgáltatások hiánya, vagy kapacitáshiánya miatt nem tudunk kellő időben és mértékben segíteni a segítségre szorulókon, ezért a problémák minden igyekezet ellenére is csak mélyülnek. Évekig tartó védelembe vétel mellett sem tudja az alapellátás megszüntetni a veszélyeztetettséget. Ekkor sajnos nincs más út, jön a családból való kiemelés (nevelésbe vétel).

Pedig tudjuk, ez az egyik lehető legrosszabb döntés, de nem tudjuk tovább vállalni a felelősséget, mert bármelyik pillanatban tragédia történhet.

A minap az ország egyik Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatának vezetője azt mondta, hogy látott már olyan Gyámhivatali határozatot melyben az állt, hogy azért nem javasolt a gyermek nevelésbe vétele mert az negatívabb hatással lenne a gyermek testi lelki fejlődésére mint a veszélyeztető vér szerinti családjában történő nevelkedés.

Ahhoz, hogy ez érthető legyen miért írtam, 1-2 mondatban bemutatom, hogyan “születik” meg egy nevelésbe vételi javaslat.

A szakellátásba nagyon sokáig tart eljutni, tényleg évekbe telik. Addig rengeteg ember küzd azért, hogy azt elkerülhesse minden gyermek. Kik küzdenek ezért? Ez attól függ mi a probléma. Ami biztos, hogy egy nevelésbe vételi javaslatot egy Gyermekjóléti Központ esetmenedzserének kell megírni, hosszas gyakran évekig tartó team-munkát követően.

Koordinálni kell a gyermeket körülvevő összes szakembert (családsegítő, védőnő, bölcsődei gondozó, óvodapedagógus, pedagógus, iskolai szociális munkás, orvos, pszichológus, családterapeuta, fejlesztőpedagógus, és ezek hiányában akár a gondoskodó Piroska néni, szülő, nagymama, szomszéd és mindenki aki tud segíteni), figyelemmel kísérni ki mit tud tenni, felkutatni kit, mit lehet még bevonni annak érdekében, hogy a veszélyeztetettség megszűnjön.

Ha ez nem sikerül, csakis akkor kerül sor nevelésbe vételi javaslatra. Tehát amikor az kerül egy team javaslatát követően a gyámhivatali határozatba, hogy azért nem javasolt a gyermek nevelésbe vétele mert az negatívabb hatással lenne a gyermek testi lelki fejlődésére, mint a veszélyeztető vér szerinti családjában történő nevelkedés, AZ TÖBB MINT TRAGIKUS!

Az alapellátás megerősítése kell, nem a szakellátás foltozgatása. Az már teljes mértékben megtelt, kudarc az egész. Mivel a szakellátás teljesen bedugult, számtalan (csak Pest vármegyében több száz) súlyosan veszélyeztetett gyermek él a vérszerinti családjában (vagy cselleng, szökik, bujkál, kriminalizálódik, stb.) arra várva, hogy majd egyszer kikerül onnan és jobb lesz.

Tragédia a teljes gyermekvédelem (alapellátás & szakellátás).

A finanszírozás semmilyen szinten nem jó. Olyan alacsony bérek vannak a teljes szociális és gyermekvédelmi ágazatban, ami sehol máshol nincs.

Ma, 2024. 11. 29-én Orbán Viktor Miniszterelnök Úr a Kossuth rádióban azt nyilatkozta, hogy „nekünk is érdekünk, hogy az emberek minél jobban éljenek”.

„Mi az egymilliós átlagbérét küzdünk… Láttam a kételkedők kórusát, de 2010-ben is kételkedtek, amikor egymillió új munkahelyet ígértem. Tehát szerintem Magyarország az egymilliós átlagbért is el tudja érni” - ezt is ő mondta.

Vajon mennyit keres egy szakképzett diplomával rendelkező esetmenedzser 16 év szakmai tapasztalattal, teljes munkaidőben (F6 besorolás)? Bruttó 434.000 Ft-ot.

(Ezt bárki ellenőrizheti: [link] 48. oldal.)

Nem kicsit kellemetlen, furcsa úgy egy teamben dolgozni, a többiek munkáját figyelemmel kísérni, felügyelni a teljes folyamatot, kérés esetén felkutatni a föld alól is a lehetőségeket, felelni mindenért úgy, hogy egyébként az esetmenedzser az egyik legalulfinanszírozottabb a csapatban.

A KSH szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2024. szeptemberében bruttó 627.400 Ft volt.

Olyannyira tragikus a finanszírozása a szociális és gyermekjóléti szakembereknek, hogy jelenleg ott tartunk, hogy diplomás munkakörben 49 év szakmai tapasztalattal sem lehet még csak megközelíteni sem a KSH által közölt átlagkeresetet.

Amikor Orbán Viktor Miniszterelnök Úr azt mondja, hogy sikerült megállapodniuk a munkáltatókkal a magasabb bérekről, egyszerűen elönt a düh, fájdalom.

Ugyanez igaz akkor is, amikor a gyermekvédelemről beszél. Semmiről nem beszél a kormány a gyermekvédelemmel kapcsolatban, csak a ped0f!l!áról (illetve összemosott ped0f!l!a és h0m0sz€xu*****sról). Munkám során talán 2 ped0f!l!ával kapcsolatos esettel találkoztam összesen. Mindkét alkalommal több év börtönbüntetésre ítélték az elkövetőt.

Nem a p€d0f!l!a & h0m0sz******tás a gyermekvédelem rákfenéje.

A gyermekvédelem legnagyobb problémája a finanszírozás, szolgáltatások hiánya, a szakképzett munkaerő és annak minden formában történő megbecsülése."

[link]

"Engedj meg pár élményt.

Egyszer kapott az otthon két felnőtt kerékpárt. 7-14 éves korig voltak a gyermekek (pedig csak 12 év felett lehetnének jogszabály szerint). De amúgy sem tudták volna használni, mert 14 év alatt kizárólag felügyelettel mehettek ki az utcára. Az ott lakó 7 gyermekre egyedül voltunk felnőttek, mindig. Hiába volt előírva, hogy a nevelő mellett egy gyermekfelügyelőnek is kell dolgozni, sajnos nem voltunk elegen. Szóval amíg 2 gyermek bicajozott volna, addig nekem a másik 5 gyermekkel a kerékpár mellett kellett volna futnom vagy valami ilyesmi. Szóval a kerékpárokat csak nézegethettük.

De ez csak egy példa.

Egy másik példa egy beltéri ping-pong asztal. Nem tudtuk sehol felállítani. Hely nem volt. Kint nem bírta volna az időjárást. A gyerekek jó része fel sem érte. Szóval egy dobozban maradt. Soha nem értettem, miért nem egy kosárpalánkot kaptunk az udvarra vagy esetleg bokszzsákot. De ez már mindegy.

Jelenlegi állásomat féltem. Igaz, megalázóan kevés a bér, de néha sikerül érdemben segíteni néhány gyermeknek.

Ja, és hogy miért 14 éves volt a legidősebb nálunk? Mert aki azt az életkort meghaladta, mind megszökött. Öten voltak tartós szökésben.

Még egy példa, aztán ígérem leállok.

Az ott lakó gyermekek úgy éltek ott, mint egy gyerekmegőrzőben. Edzés? Tánc? Szakkör? Semmi! Iskola után szépen csoportosan hazamentünk. Ha egy gyermeket edzésre kísértem volna, az azt jelentette volna, hogy a többinek is kell velem jönnie, mert ugye nem lehetnek felnőtt nélkül otthon. Esőben, 40 fokban, oda is, vissza is mind a 7 gyermek jött volna. Ja és persze kizárólag gyalog vagy tömegközlekedéssel. Vagyis addig se pihenés, se tanulás, se vacsora, se fürdés, amíg valaki edz. És 7 gyermek volt. Még egy esetében se megoldható.

Testvérem egyszer meglátogatott az otthonban (titokban, mert tilos volt bejönni). Néhány gyermek otthon volt. Nagyon örültek a vendégnek, körberajongták. Megmutattam neki, milyenek a körülményeink. Tesóm hazafele nem tudott autót vezetni, félre kellett állnia bőgni.

Ez csak hirtelen pár példa. Tényleg csapongtam.

Köszönöm, ha elolvastad. Köszönöm a munkád"

[link]