Fideszesek! Nem kellene a kormányt leváltani?

Tanulj még keveset. Alapvetően mindkettő politikai, és nem gazdasági, de még csak nem is a kultúrával kapcsolatos fogalom.

Az más dolog, hogy később a közgazdaságtanba is beszivárgott a neoliberális jelző, de ahogy a nacionalizmus, úgy a neoliberalizmus is alapvetően és elsősorban politikai kifejezés.

És ha lesz időd, akkor nézz utána, hogy milyen ideológiák mentén született meg az egykulcsos-, és a többkulcsos adórendszer a világon.

A neoliberalizmus akkor még nem is létezett sem a politikai, sem a közgazdaságtan szótárában... ;)

Ezt a baromságot honnan vetted?

A Kossuth Rádióban mondták, vagy az M1-en? Esetleg bayerzsótika mondta a Hír TV-ben?

Maradjunk a gazdasági definícióknál, mert a politikának csak közvetve van köze a közgazdaságtanhoz.

Az egykulcsos adórendszer híveit a közgazdaságtanban "neoklasszikus makroökonómusoknak" nevezik, nem pedig neoliberálisoknak.

Ugyanis a neoklasszikus makroökonómusok között találhatók meg a legnagyobb számban a politikai szélsőségeket valló közgazdászok.

Remélem, így már érthetőbb számodra is az, miért lehetetlen, hogy az egykulcsos (proporcionális) adó "neoliberális találmány" legyen.

(52, 53, 55 voltam)

Az egykulcsos jövedelemadó megjelenése a közgazdasági gondolkodásban

Az egykulcsos adó ötletét a mai közgazdasági tankönyvek Robert Hall és Alvin Rabushka 1981-ben a Wall Street Journalban megjelent “Javaslat adórendszerünk egyszerűsítésére” (A Proposal to Simplify Our Tax System) című cikkéhez kötik, az igazi értelmi szerző azonban Milton Friedman, aki az ötletet az 1962-ben (tehát két évtizeddel korábban) megjelent „Kapitalizmus és szabadság” (Capitalism and Freedom) című könyvében vetette fel. A könyvben Friedman akkor fordult szembe a progresszív adóztatással, amikor annak elfogadottsága teljesen általános érvényű volt. Friedman szerint azonban a jövedelmek újraelosztását szolgáló progresszív jövedelemadó igazolhatatlan: “Mint liberális semmi jogosságát nem találom a pusztán a jövedelmek átcsoportosítását szolgáló progresszív adózásnak” írta könyvében. E helyet javasolta az egykulcsos adót, amelyben a magasabb jövedelműek természetesen abszolút értékben többet fizetnek, de amely nem teszi lehetővé a gazdagok büntető jellegű adóztatását, a politikai többség akaratának a (gazdag) kisebbségre való rákényszerítését. Ugyanakkor Friedman nem volt ennek az elvnek megszállottja, ő vetette fel például a negatív jövedelemadó gondolatát, vagyis, hogy az egy bizonyos jövedelem alatt élők jövedelem kiegészítést kapjanak.

Ebben az időben (tehát a múlt század hatvanas éveiben) még Friedman barátai sem értettek egyet a későbbi Nobel-díjas közgazdásznak ezzel az ötletével. Ezzel együtt a Kapitalizmus és szabadság volt az a könyv, amely kikövezte a későbbi amerikai neokonzervatív közgazdasági áramlat gondolatai számára az utat.

A neokonzervatív gondolkodás és gazdaságfilozófia részleteit néhány jól megfizetett amerikai kutató intézet munkatársai dolgozták ki a hatvanas évek közepétől kezdődően, ilyen volt – többek között – a Hoover Istitute és a Heritage Foundation. A konzervatív agytrösztök létrejöttének körülményeiről érdekesen ír Hillary Clinton Élő történelem című könyvében.

Robert Hall és Alvin Rabushka 1981-es cikke, amelyben az egykulcsos adóval kapcsolatos elképzeléseiket kifejtik, már komoly vitát váltott ki az Egyesült Államokban, különösen, hogy a cikkhez mellékeltek egy adóbevallási ívet is, amelyen az összes bevallandó adat egy levelezőlapon elfért (innen a söralátét). Amit azonban el tudtak érni az csupán az volt, hogy a Reagan féle 1986-os adóreform a jövedelemadó korábbi progresszivitását jelentősen mérsékelte (lásd 1. ábra).

Az egykulcsos adó megjelenése Kelet-Európában

Bár az egykulcsos adó amerikai találmány első megvalósítására Észtországban került sor. Bevezetését (bármely nyugati országgal szemben) megkönnyítette, hogy a kommunizmustól és a Szovjetuniótól megszabaduló és e szabadulás közben hatalmas veszteségeket elszenvedő országokban a radikális eszmék termékeny talajra találtak. Ezekben az országokban – liberális nyugati közgazdászok, mint például az azóta környezetvédővé átváltozott Jeffrey Sachs – sokkterápiával igyekeztek a korábbi tervgazdaság helyett bevezetni a szabad piacgazdaságot. E radikális reform része volt az egykulcsos adó bevezetése, melynek révén mindenek előtt külföldi működő tőkét kívántak az országba vonzani. E tekintetben azután egy verseny alakult ki a volt szocialista országok között, úgy hogy Észtországot azonnal követték a balti államok, majd pár évvel később Oroszország és Szerbia végül az elmúlt évtized közepén-végén a közép-keleti országok jelentős része (1. táblázat).

A példa azután átterjedt néhány latin-amerikai, afrikai, közel és távol keleti országra is, úgy hogy jelenleg mintegy húsz országban működik egykulcsos jövedelemadó és a konzervatív pártok nyugat-Európában is országokban is erőteljes nyomás fejtenek ki bevezetése érdekében. Németországban például a 2005-ös parlamenti választások előtt Angela Merkel javasolta az egykulcsos adó bevezetését, ám ez ötletét a választási eredmények nyomán visszavonta. Angliában George Osborne, Gordon Brawn idejében az árnyékkormány pénzügyminisztere vetette fel az ötletet. Ám mindez ideig a nyugati országok nem vették át ezt a közép-kelet Európában már “haladónak” minősíthető hagyományt.

[link]

29

Több kulcsos szja? Volt benne részem, soha többet nem akarom. Akkoriban alig találtam olyan munkahelyet, ahol rendes összeggel bejelentettek volna. Mindig az volt, hogy papíron minimálbér, zsebbe meg X összeg. Hát kösz nem.

A nagyvállalatok adóemelését viccből írtad? A bankadó esetében pont az ellenzék hörgött, hogy rávezetik a fogyasztókra. Majd a nagyvállalatok nem ezt csinálják? Apropó, emiatt ki is vonulhatnak az országból (ezt is az ellenzék mondta). Ilyenkor nem számít?

Tudod te, hogy miket hordasz össze? Arról nem is beszélve, hogy ezek a hülyeségek egyáltalán nem mozgattak meg milliós szavazórétegeket.

Attol hogy akkor szarul volt megcsinalva a tobbkukcsos ado meg lehetne jol is es tobb ellenorzes kell persze. Szoval ez nem erv ellene amit irtal.

Igen pont mindig valahogy azokat a vallalatokat adoztatjak meg amik legkonnyebben at tudjak haritani a fogyasztokra. Erdekes nem?

Ezek lehet hogy de az mar igen hogy koltsunk tobbet az ellatorendszerekre ahhoz pedig tobbet kell beszedni a multiktol es gazdagoktol.