Miből táplákozik az a mítosz, hogy Orbán a gazdasághoz legalábbis jobban ért, mint Gyurcsány?
Orbán Tusványoson azzal dicsekedett, hogy 2010 és 2023 között 66%-ról 78%-ra (valójában 77%-ra) nőtt a vásárlóerő-paritáson mért egy főre eső magyar GDP EU-s átlaghoz viszonyított aránya (nem pontosan így mondta, de vélhetően erre célzott, amikor “fejlettségi szintről” beszélt).
Ez ugyebár 13 év alatt 11 százalékpontos növekedést jelent a konvergencia-mutatóban.
Ugyanez a mutató Gyurcsány alatt, 2004-2010 között 61%-ról 66%-ra nőtt, azaz 6 év alatt 5 százalékponttal.
A felzárkózási ütem tehát a két rezsim alatt lényegében azonos.
Mi az oka annak, hogy ennek ellenére még ellenzéki körökben is él a mítosz, hogy Gyurcsány alatt valami borzalom volt a gazdasági kormányzás, amelynél még Orbánék is jobbak. Miért terjedt el ez a hiedelem?
28
És? Szerinted nem fizetek adót, vagy mit gondolsz, te zseni?
#38
„Látható, hogy a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai érában, a 2002-2010 közötti 8 év alatt 61 és 65 között mozgott a tényleges egyéni fogyasztás EU-átlaghoz viszonyított aránya, 2010-ben ez - a válság után - 63% volt.”
És mit számít a válság ebben az esetben? A válság a vetélytársainkat is érintette, az hogy hozzájuk képest jobban visszaesett a fogyasztás talán nem véletlen.
„Orbánék a 2010-2018 közötti időszakban, azaz 8 év alatt ugyancsak 2 százalékponttal közelítették ezt a mutatót az EU-átlaghoz, 63-ról 65%-ra. 2019 és 2022 között volt egy nagyobb növekedés 65-ről 72-re…”
Az emberek meg nem szomszédainkhoz képesti viszonyszámokról van élményük, hanem az önmagukhoz képest értékekről.
A Gyurcsány éra alatt 97.458 -> 104.686 (+7,4% 5 év alatt)
Orbán korszak alatt 109.819 -> 138.913 (+26,5% 10 év alatt)
„…amiből 3 százalekpont a 2022-es választási költségvetés hozadéka volt, aminek az árát most fizetjük.”
Szerintem meg várd ki a végét. Mi lesz ha 2023-ban is 72%-on állunk?
„Plusz volt egy brit kilépés, ami 2020-tól jelentősen lefelé vitte az EU-s átlagot.”
Semmit nem befolyásolt a brit kilépés, mert a statisztikád a 2020 utáni 27 tagállam alapján történt, tehát a briteket nem vette bele már a 2020 előtti években sem. Erről magad is meggyőződhetsz, az Analitical categories for purchasing power parities fülön belül be tudod állítani, hogy a 2013-2020 közötti EU28-at vegye a 100%-nak például. Ebben az esetben a briteket is beleveszi még 2020 utáni is függetlenül attól, hogy kiléptek.
Másrészt, ha már a brit kilépéssel érvelsz, akkor legyél következetes, hogy ne felejtsd el azt sem, hogy 2007-ben beléptek a románok és bolgárok, ami ugyanilyen alapon szintén lefelé vitte az átlagot az MSZP alatt.
„De ami az igazán szomorú, az az, hogy 2002-ben a 61%-os értékünkkel még a 10 régiós országból 8 mögöttünk volt. 2010-ben 63%-os érték mellett 5 mögöttünk és 5 előttünk.
Elég ránézni az ábrára, és látszik, hogy az ország 1-1 hitelből megugrasztott fogyasztás-növekedési időszakot…”
Szerintem meg elég ránézni az egész statisztikára, hogy kiderüljön, hogy valami nem kerek.
Biztos, hogy helyes a belőle levont következtetés? Mert most néztem meg alaposabban, és enyhén szólva fszságnak tűnik az egész. A statisztikából levont következtetésed szerint Romániában magasabb az életszínvonal, mint Lengyelországban, Csehországban, Írországban(!), és alulról súrolja Japánt, az Egyesült Államokban meg sokkal magasabb az életszínvonal, mint Európa leggazdagabb államaiban, mint pl.: Svájc, Norvérgia, Luxemburg.
Bizony, nagyon úgy tűnik, hogy Románia kilőtt.
Itt van a 2022-végi állapot:
Magyarország tisztán sereghajtó, leszámítva Bulgáriát és a Balkán EU-n kívüli országait.
Ideje lenne felébredni az álmainkból, ahol még a román életszínvonal mögöttünk kullog.
Persze lehet, hogy azért nőtt meg így ez az értékük, mert közben a háztartási beruházási és megtakarítási rátájuk meg extrém módon alacsony, ezt nem néztem.
Ettől még a magyar érték magáért beszél.
A benchmark-beállítást majd ellenőrzöm, úgy emlékszem olyat választottam ki, ami - a neve alapján - csak 2020-tól számolt 27 tagországgal, előtte 28-cal, de nem kizárt h a félrevezető elnevezés ellenére előtte is a UK nélkül számolt.
A többi K-EU-i ország csatlakozása miatti EUátlag-csökkentő hatást illetően igazad van, ebből ha jól gondolom 2 ország esett 2010 elottre (BG, RO), egy pedig 2010 utánra (HR).
#43
"Bizony, nagyon úgy tűnik, hogy Románia kilőtt"
Igen, Románia nagyon szépen fejlődött,
na de annyira, hogy Írország és Japán szintjén legyen? Az azért mégiscsak túlzás.
"Magyarország tisztán sereghajtó, leszámítva Bulgáriát és a Balkán EU-n kívüli országait."
Egy olyan összevetésben, ami nem is a legjobb mércéje az életszínvonalnak. Jóval több olyat találni, amiben Mo van előttük.
"Ideje lenne felébredni az álmainkból, ahol még a román életszínvonal mögöttünk kullog."
Az életszínvonalra a legjobb mércének a HDI-indexet tartják, ebben Románia (egyelőre még) mögöttünk kullog.
"Persze lehet, hogy azért nőtt meg így ez az értékük, mert közben a háztartási beruházási és megtakarítási rátájuk meg extrém módon alacsony, ezt nem néztem."
Értelmes infót nem találtam róla, de elképzelhető. A statisztika szerint a haverom életszínvonala jóval magasabb, mert ő gázkonvektorral pazarló módon fűt, mint az enyém, aki padlófűtéssel.
"2020-tól számolt 27 tagországgal, előtte 28-cal, de nem kizárt h a félrevezető elnevezés ellenére előtte is a UK nélkül számolt."
A 2020-tól meglévő 27 tagországgal számol végig, nem is lenne értelme másként hisz akkor jelentős torzítás lépne fel.
43
Szász Levente közgazdász, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese:
"Mindezek mellett természetesen azt sem szabad elfelejteni, hogy a romániai gazdasági fejlettség még mindig jóval az EU-s átlag alatt van, így alacsonyabb szintről – egyszerű matematikai okok miatt – könnyebb magasabb százalékos növekedést produkálni."
#46
Mármint amit a kérdező linkelt?
Yep
Nem tudom az miféle statisztika, amiket én néztem ott mindenhol köröket vert Írország Romániára. Picit minket is elébb vesznek Romániánál amúgy, de már nem sokkal. Kétségeim vannak, hogy az idei évben nem előznek meg minket, amilen meredek áremelkedések voltak itthon.
Emberek, ha a statisztikámnak nem hisztek, akkor az Eurostattal vitatkoztok.
Az írekkel kapcsolatos kétségeiteknek részben abban lehet a megfejtése, hogy az írek - a svájciak után - hagyományosan Európa legnagyobb megtakarítási hajlandóságú népe.
Azzal, hogy hogyan lehetséges az, hogy a románoknak a magyarnál valamivel (még) kisebb egy főre eső GDP mellett a román háztartások fogyasztása PPP-n mégis jóval meghaladja a magyart, Bod Péter Ákos is foglalkozott tavaly, és ő erre jutott:
“A román államháztartásba kevesebb adóelvonás megy be, így a fajlagosan kisebb GDP ellenére tényleg több maradhat a román átlagfogyasztónál. Viszont odaát az állam kevesebbet is költ önmagára és az állami beruházásokra. Emiatt kevésbé kiépített az infrastruktúra, nem annyira ragyogóak a stadionok, kevesebb monstre rendezvényt finanszíroz a költségvetés, kisebbek a határon túli költési ambíciói.“
Szóval ne a tükröt szidjátok ha nem tetszik a kép:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!