Ha az ősmagyarok nem jöttek volna el az Urál környékéről ma oroszok lennénk?

9/10 anonim ***** válasza:

#8

----------

Az induló az indogermán és germán. A magyar nyelv, vagy az új-ónemmagyar nyelv 70 százalékja magyar nyelv, ez a germán. A csumanyelv a gyökrendraku és a stuktúra és az agresszív hangok. A magyar nyelv 95 százalékban grmmatikailag indogermán és germán.

A magyar nyelv ernya így az Umwertung aller Wertere.

Most egy könnyű példa:

. Kelet? Volt az előbb az er gyök:de ha itt vahgyunk, úgy sokkal rakhatóbb lenne a kelet helyett, ana litván hang-ból ered, keltiu, az erjeszu, erjesztu. A kelet hangot dúrgern kell. De vahn nekünk az er gyökünk, ez jesz-vel erjesz. Azt kellene így modnani az Ostra, hogy erjeszu. Az Abend jobb a nyugat helyett, germán hneig-ből jön a nyug, de jobb hang az esni. Az esni nem a gyök, hanem itt is az er a gyök. Az erjesz lehet a germánban fallen is. De a magyarban csak rise. Az ereszu a nyugat.

De ha itt vahgyunk, úgy támad? Az Angriff magyarul jobban rakható a csu gyökből.

Feltámadás? Erjeszni, erjeszedés. Sokkal jobban rakható így az auferstehen.

Ha itt vahgyunk úgy az emelked se kell.

.Emelkedik? Hát az emel etimológiája bizonytalan, lehet az indogermán em gyökből, ahogy a latinban is ott vahn. De vahn itt egy sokkal jobban rakhatóbb hang, az er gyökből: erjesz, vagy er-je-sz. Az er gyököt nagyon jól rakjuk: er(nem ér)-ered-erda-eredva(erdő)-erny-ernya-ernyed-ernyeszt-ernyesztu-erjed-eron(rohan)-erő-... és az ár flektált formája.

Sokkal jobban rakhatóbb az erjesz, ana az angol rise. Az angol hangot ősmagyarul úgy kell fordítani, hogy erjesz, és punktum. Ez az igaz ősmagyar.

Az óriás vagy a rise, vagy az orr gyökből ered, az is indgoermán, indgoermán uer, de Weltanschauungnak jobb az erjás, erjeszja. Az árnyak, démonok erjeszják, ahogy ymir, Tuisto, Mythrasz. A démonok, az árnyak erjeszják:

erjesz: heben, rise

erjeszed: sich heben

erjeszu, erjesztu: Ost

erjeszja: Riese

Utaz? A gyök az indgoermán uegh gyök, magyarosan uh, a legmagyarabb gyökforma. A hang az uhad lenne, és nem vohnul. Uhadni, nem kell a ronda z-s. Ed kausatív-presenzvel kell mondani. Az út ebből ered, uhata, uhada A z-s igéket dúrgerni kell, ahol lehet.

De persze lehetne a Reise is, hisz ezt is rakjuk, ez er gyökből:: er(nem ér)-ered-erda-eredva(erdő)-erny-ernya-ernyed-ernyeszt-ernyesztu-erjed-eron(rohan)-erő-...

Ha a keletet dúrgerjük, ahogy litván hang az, keltiu-ból, és lesz az Ost erjeszu, a west ereszu, és azt rakjuk, hogy:

erjesz: heben, rise

erjeszed: sich heben

erjeszu, erjesztu: Ost

erjeszja: Riese

Ebből látható, hogy nem a litván kelt, nem fingár, és kel a magyar, hanem az erjesz és erjeszed, a rise és reisen.Így nem is kell a hülye utaz hang, z-vel.

9/11 anonim ***** válasza:

#8

---------

A kiindulási nyelv a germán:

A ma és me az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdban, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdban. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarban a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana.

És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat.

Az ana a domináns látható, nem a kurka, korcs mi.

Domináns a honnan, onnan, nál, nak, ut-ana.

De nem a mi, ana nem más, hanem indogermán, de nem magyar.

13/13 anonim ***** válasza:

Mi van??????

---------

Ana vahn?

#14

Oh,mein Gott....

15/15 anonim ***** válasza:

--------

Nehéz a magyar?

#16

Feheruuaru rea meneh hodu utu rea

18/18 anonim ***** válasza:

Amikor azt írtad, hogy a magyar nyelv germán, akkor egyből tudtam, hogy sohasem tanultál németül,

---------

Te jól vahgy? Na jó nem tanul, olyan hang nem vahn. Hát izé vagy olyan izét nem tettem,hogy tan izé, olyan nem vahn. DE németül beszélem, és rakom a németet. Hát épphogy a magyarból rakom a németet és az árját és mást is.

De nem a németről volt a beszéd, hanem a germánról és az indogermánról.

Épp hogy igenstak beszélem a németet. De nem a németről vahna beszéd.

Hát az új-ónemmagyart nem bezsélem, hát ez vahn.

Te jól vahgy? Hát én úgy kezdtem el beszélni és rakni a németet, hogy a magyar nyelv indogermán és germán, ez volt az alapfelvetés műr 10 évesen is.

Rekknjtem te nem beszélsz magyarul, úgy raknád hogy a magyar germán és indogermán.

17/19 anonim ***** válasza:

#16

Feheruuaru rea meneh hodu utu rea

--------------

Totál germán és indogermán mondat.

Fehér: két germőn etimooógia is vahn rája. Az egyik a fahl. Stak indogermán-germán p-f váltás vahn,nem más.

ra-ra: indgoermán ar gyök, és ebből a ra és re, igen sok hang vahn belőle, ahogy rak, rekk, reg, rend,raku....

vár: indogermán uer gyök, de magyarosan őru, őrda, nem várda, Warte.

had: indogermán kat gyökből, a szak gyök egy formája, germán hadu, hodu, ebből a német hadern is

menni: indogermán mei gyök, ebből a men benne vahn brit nyelvekben ahogy ír és más, vagy a bolgárban is

út: magyarul uhata vagy uhada, az uegh gyökből, ennek magyaros formája az uh gyök.