Miért kell az üzemanyagot dotálni? Nem lenne jobb a magasabb árral egy zöldebb jövőt építeni, amikor az autózás helyett reális alternatíva lenne a tömegközlekedés, a bringázás, minél több embernek.

Egyfelől sanda politikai szándékból kell. Másfelől azért, mert ha valamit éveken át elcseszünk, akkor könnyen lehetséges durva változás, amit sokan nem élnének túl, tehát akkor is kell átmenet, ha nem szerencsés amúgy.

De egyet se félj hamarosan nem lesz ársapka, zöld jövő meg különösen nem lesz, sokaknak borzasztó nyomor viszont lesz. És még sokkal többeknek roppant kellemetlen helyzet is lesz. És aki akkor érti csak meg, annak különösen rosz lesz.

A tömegközlekedés is államilag dotált.

Másrészt, a bringázás max a gyaloglás alternatívája.Télen ráfagysz, nyáron meg leolvadsz róla.

Hasonló problémák vannak a motorokkal is.

Az autónak nincsen reális alternatívája.Az emberek pedig szeretnek autózni.

Olyan, mintha neked lenne egy kényelmes, nyugis, sokat fizető rugalmas munkaidős, home offices munkaköröd.Elmennél-e gyártósorra nettó 250-ért?

Nem mennél el, mert visszalépés lenne és kényelmetlen reggel 4:30-kor kelni,hogy beérj 6-ra.

2#Miért nem öncélú?

Autót meg bárki vehet, akinek van pénze.A buszra is csak az szállhat, akinek van jegye.

Egy autó mindig praktikusabb.Nálam álláshely váltatásnál interjú téma a parkolóhely.Másrészt, én többnyire olyan helyekre járok (Auchan, Aréna,Etele..stb) ahol nem gond a parkolás.

Nekem így kényelmes és jó.

35 km-re lakom a munkahelyemtől. Tömegközlekedéssel reggel fél 5-kor indulnék el otthonról és este 6-ra érnék haza. Kerékpárral sem egy nagy élmény letekerni napi 70 km-t, főleg nem mondjuk havazásban vagy zuhogó esőben.

Tudod vannak az országban olyan területek, nem is kevés, ahol a javaslatod nem alternatíva.

Aha, jól hangzik, amit írsz, de abba úgy belegondoltál, hogy mi történne, ha minden vidéken élő ember a munkalehetőség és távolság miatt fogná magát és beköltözne a legközelebbi városba? Tudod, hogy a kis utópisztikus életed egy pillanat alatt rémálommá változna, ha 10 millió ember néhány városban élne? Szerinted erre fel van készülve a lakáspiac, a tömegközlekedés, bármilyen ellátó rendszer, infrastruktúra?

Egyébként, ha bejön az, hogy nem lesz üzemanyag, akkor nem csak a közlekedés fog felborulni, hanem az egész termelő, ellátó és szállító rendszer is és a városban élők lesznek a legnagyobb bajban, mert az élelmiszer sem fog eljutni hozzátok, jön a jegyrendszer és a feketepiac. Én még csak megtermelem majd a napi betevőt a kertemben, de te akármennyit is keresel a városi munkahelyeden, az nem lesz elég arra, hogy élelmiszert vegyél magadnak. Hidd el, a zöldebb jövő lesz a legkisebb gondod egy ilyen extrém világban.

Ami a dotálást illeti, politikai lépés. De tegyük hozzá, ha már piaci ár mindenből, akkor a bérezések miért nem piaciak, azaz nyugatiak?! Jah, hogy az az éhbérért dolgoztató nyugati multiknak nem üzlet... Szerintem az alapprobléma ez.

Második. A magasabb üzemanyagár miért is jelentene zöldebb jövőt?! Az üzemanyagárakat eleve politikai spekulációk és üzleti döntések vezérlik, miközben a technológia, azaz a műszaki oldal gyakorlatilag változatlan.

"az autózás helyett reális alternatíva lenne a tömegközlekedés, a bringázás, minél több embernek."

Ez így igen általános megfogalmazás. Az autós közlekedést én három részre osztanám első körben.

1. Olyan autós közlekedés, amely szükségszerű, nem kiváltható, pl. kellően nagy távolság megtétele a munkahelyre, vagy a munka jellegéből adódó szállítási feladatok elvégzése.

2. Olyan autós közlekedés, amely szükségszerű, de nem nagy távolságra történik, és legfeljebb a kisebb szállítási feladatokban kimerül. Az egyén ebben az esetben komfortbéli megfontolásból választja a gépjárművet.

3. Értelmetlen autós közlekedés, amelyet az jellemez hogy az egyén még a szomszéd sarokra is kocsival jár, különösebb indok nélkül.

Na, ha ezt a felosztást nézitek, akkor szerintem mindenki látja, hogy milyen esetekben helyettesíthető az autó.

De, amit még fontosnak érzek megemlíteni, az autós közlekedés problémái (nagy forgalom, dugó, zaj, rossz levegő) a nagyvárosok problémája. Vidéki vagyok, múltkor pestre kellett mennem, végig kellett araszolnom a kiskörút egy hosszabb részén. Mit láttam? Egy sáv van gyerekek! Mindössze egy! Persze hogy dugó van. Nálunk van út, feleakkora se a forgalma mint ott a kiskörúton és mégis kétsávos. Nincs is nagy forgalom.

Aztán van, hogy össze-vissza megy a felfestés az úton, vagy egy gyanútlan kanyarodás után buszsávba érkezel, kerékpársávval vegyítve. Előttem több autó is össze-vissza cikázott, azok se tudták merre menjenek...

Bár a város beépítettsége kétségkívül meghatározza geometriailag az utak áteresztőképességét, azt gondolom, közlekedésszervezési problémák is bőven vannak.