Milyen volt az élet rendszerváltás előtt?

#20#

Hasonló sztori nálunk is volt, egy Duna televíziót vásároltak a szüleim, az utcában az volt az első készülék, és a környéken lakók rendszeresen átjártak tévézni.

Ebből időnként kellemetlenség is adódott, mert volt olyan eset, amikor pihenni szerettek volna, de kopogtak az ablakon, hogy most lesz a Kloss kapitány kalandjainak következő része, szeretnék megnézni (1970)..

Másik alkalommal meg a nagymamám hétfőn akart TV-t nézni, ami persze nem volt bekapcsolva, hiába mondták neki, hogy nincs adás, +legalább a híradót hagy nézzem meg" - be kellett kapcsolni a készüléket, megmutatni neki, hogy nincs adás.

Az említett készülék egy csatornás volt, amikor elindult a második csatorna, éveken keresztül nem tudtuk nézni az ottani műsorokat, nem cselétek azért készüléket.

A másik, ami eszembe jutott arról a korszakról, hogy milyen adók voltak akkoriban.

Jövedelem adó nem létezett, de minden hónapban fizetni kellett a tévé, rádió adót, és évente eb adót.

Illetve a korszak végén a legendás Videoton Color Star, a robbanó televízió készülék.

https://www.youtube.com/watch?v=Y0RPgexOxnc

Társbérlet és ikertelefon. Többszobás lakásokat utaltak ki kettő, esetleg három család részére. A mellékhelyiségek és a konyhák többnyire közös használatúak, mivel csak egy-egy volt belőlük. A panel lakótelepek építésével csökkent a számuk. Sok komfortnélküli szoba-konyhás lakásban is éltek családok, a bejárati ajtó a konyhára nyílt, abból egy szobába jutottál. WC általában a folyosók végén, amiben egy fülkét 3-4 család használt közösen. Elterjedt volt a bili (éjjeli edény) használata, hogy pl. téli estéken ne kelljen a lakásból kimenni a vécére. A konyhában egy falikút volt, ebből lehetett venni lavórba vizet a reggeli mosakodáshoz is, este a lábmosáshoz. Olykor a férfiak a falikútba vizeltek. (még ma is találsz ilyen lakásokat, pl. Angyalföldön a Jász utca 54. ilyen az egész ház)

Telefonvonalat és készüléket kérvényre adtak, de csak a fontos beosztásúak és az orvosok kaptak viszonylag rövid idő múlva (általában ki kellett építeni és a lakásba bevezetni a telefonvonalat). A többség évekig várhatott, gyakori esetben tíz év is volt a várakozási idő. Emiatt létesítették az ikertelefont, vagyis egy kapcsolási számot kettő előfizető kapott meg. Egy billenőkapcsolóval lehetett egymásnak átadni a hívást, vagyis ahol kicsörgött, az fölvette, ha nem őt keresték, átkapcsolta a társának.

A csuklós buszokon a hátsórészen kalauz ült. Tőle kellett jegyet venni. A buszokon állandó volt a tömeg, tele volt. Egymás feje fölött adták a pénzt egymás kezébe, hogy a kalauzig eljusson, majd visszafelé a jegy:)

Ahol villamos járt, ott fürtökben lógtak az emberek a lépcsőkön is.

Az utcán, ha sok embert láttál egy helyen akkor az biztos volt, hogy ott valamilyen baleset történt. Hihetetlen volt, hogy mennyien tudtak összeverődni egy ilyen esetkor.

"Az emberi kapcsolatok sokkal mélyebbek voltak" - no persze, a szocialista brigádokban. Naplót vezettek, hogy együtt merre kirándultak, hol voltak színházban és mit láttak ... a besúgónak is így könnyebb volt a dolga.

"Az utcán, ha sok embert láttál egy helyen" - a totóeredményeket és a focimeccsek góljait vitatták.

Amit te rendszerváltásként ismersz, az lényegében egy keresztes hadjárat, - amelynek folyamán mindent átkereszteltek a szocializmusból átmentve.

Önkormányzat -> Tanács

Közös költség -> Kapu/lift pénz

SzTK -> Egészségügyi Központ

Titkár -> Fő(valaki)

Budapesti Közlekedési Vállalat -> Butapesti Káosz Különítmény

Piac -> Útonállás

Stb.

Egyedül az ennivalók és az italok neve maradt a régi, de az emberek tömeges hülyének nézése megmaradt.