Milyen volt az élet rendszerváltás előtt?
Most elsősorban a hétköznapi emberekre vagyok kíváncsi. Milyen volt a rendszer akkor a mostanihoz képest? Milyenek voltak a kilátások? Mi az aminek örülnek az emberek, hogy nincs többé? Mi az ami hiányzik?
A történelemkönyvekben ugye le van írva minden, de egy átlag ember nézete, hétköznapja nincs. Történetek stb.
Vagy van valahol ahol ilyeneket lehet olvasni? A hétköznapokat inkább.
Közben találtam egy kérdést ami hasonló: https://www.gyakorikerdesek.hu/politika__magyar-politika__11..
De ha találtok még akkor linkeljétek be lécci, köszi!
Az ember az apróságoknak is tud örülni.
A Rákosi korszak, és a Kádár korszak kezdete (megtorlások) után, 1968-tól valóban jött egy lazább időszak, de az alig tartott tovább egy évtizednél, és a "legvidámabb barakk" is csak egy karám volt a vasfüggöny mögött.
Komoly kilátásai nem voltak az embereknek, már az is hatalmas lehetőség volt, ha valamennyit lazítottak a gyeplőn.
Vidéken bérbe lehetett venni egy kisebb földterületet, azt művelni, az volt a "háztáji", amivel plusz bevételhez lehetett jutni.
Ugyanis a ma sokak által nosztalgiával emlegetett Kádár rendszerben sem volt egyszerű a fizetésből lakást venni, fenntartani a családot.
Kötelező volt viszont dolgozni, és aki hajlandó volt a plusz munkára az több pénzt kapott, de az mese, hogy akkor az emberek dúskáltak a jóban.
Az üzemekben rendszeres volt a túlórázás, amiért fizettek, de a "kommunista műszak" amolyan kötelező társadalmi munkát jelentett, amiért fizetést sem kaptak.
Vidéken nem nagyon voltak ipari nagyüzemek, kevés volt a pénz, tömegek ingáztak, az otthon maradóknak meg ott volt a már említett háztáji földművelés, állat tartás a fizetések kiegészítésére.
A nyolc óra munka, nyolc óra pihenés csak szlogen volt, egy átlagos dolgozó, ha előbbre akart jutni, sokkal többet dolgozott, és a kilátása annyi lehetett, hogy sok munkával, kölcsönnel saját háza lehet. Ez valóban elérhető cél volt, csak ugye erről is elfelejtik elmesélni, hogy 20-30 évig még a házban élve is azért dolgozhattak, hogy a kölcsönt vissza fizessék, és ebből lettek is problémák, amikor a gazdasági összeomlás bekövetkezett.
Vállalati, szakszervezeti üdülőket igénybe lehetett venni a nyaralásokhoz, feltéve, ha az illető példásan viselkedett, de a külföldön nyaralás nem volt elterjedt.
Nyugatra utazáshoz 3 évente egyszer lehetett engedélyt kérni, magántulajdonban nagyon kevés gépkocsi volt - nem volt megtiltva a beszerzése, de az már sok család költségvetését meghaladta (a Merkúrnál ráadásul több éves várólista volt).
A '70-es években Magyarországot is elérte a hippik, hobók, csövesek korszaka, a güriző, sokszor alkoholba menekülő szülők kallódó gyerekei találtak egymásra a koncerteken.
A rendszer által kifejezetten üldözött jelenség volt, sokszor fölöslegesen brutálisan léptek fel ellenük - szerinted nekik milyen álmaik, kilátásaik voltak akkor?
Többségük pedig tisztességes ember lett, lehet ma már nosztalgiával gondolnak vissza azokra az évekre.
Nem lehet különböző korszakokat össze hasonlítani.
Még úgy sem, ha ugyanazt a rendszert vizsgáljuk.
Vegyük példának az USA-t.
Teljesen más volt ott az élet a '60-as években, mint 20-30-40 év múltán.
A Kádár korszak embereinek szinte természetes volt, hogy kötelező dolgozni menni, nem lehet banánt, narancsot kapni a boltokban, mert az itt nem terem (aki meg egyszer zöld banán vásárolt, nem értette, hogy mi abban a jó).
Örültek annak, hogy az '50-es évekhez képest jobban élnek, nincs kötelező beszolgáltatás, ha saját erőből megtermelnek valamit, annak hasznát is látják, de nagy terveik nem voltak.
Kórkép:
Az eddigi válaszok nagyon jók, még annyit tennék hozzá, hogy egy telefonvonalra + készülékre is éveket kellett várni még a 80as években is. A tévében két csatorna volt, hétfőnkét nem volt adás. Azok se napi 24 órában adtak adást. Gyakran volt áruhiány (nem volt sör a Balatonnál nyáron pl), szűk a választék, és gyakran a minőség is csapnivaló volt a mostanihoz képest. Csehszlovák és NDK-s dolgok gyakran menőnek számítottak már. Származási alapon lehet, hogy nem vettek fel egyetemre (kulák, reakciós, ilyesmi), illetve egy ideig kötelező volt a KISZ-tagság, hogy egyetemista lehess. (Ezt sokan nem fogják fel, akik KISZ-eznek manapság.) Ingyen munkaerőt használva is épült a rendszer, diákok, katonák dolgoztak építőtáborokban, építkezéseken, mezőgazdaságban. 3 év kötelező sorkatonai szolgálat, később már csak 2 év végén talán másfél. Egyetemistákat elvitték egy évre. Volt, hogy órákra lezártak utakat, mert a szovjet hadsereg ott lőgyakorlatot tartott, és ezért nem jött időben a busz. Amúgy is rendszeresek voltak a durva késések mindenhol (vonat, busz). A munkahelyeken nagy úr volt a pártitkár. Lakáskiutalásoknál, üdültetéseknél sokat számítottak a kapcsolatok, meg a rendszerhűség.
A házak jelentős része kalákában épült, gyakran olyan is lett a minőség... A munkahelyeken a munkamorál gyakran csapnivaló volt, bezzeg otthon fusiban, meg GMK-ban stb. Butikozás nagyon menő volt Budapesten. Viszont sok ingyenes vagy olcsó úttörőtábor volt gyerekeknek, Zánka, Csillebérc, vándortáborok... A Kit mit tud meg főleg a Táncdalfesztivál nagy beszédtéma volt. Egy-egy új sorozat hónapokra-évekre lekötötte a közvéleményt. (Izaura, Onedin család, Derrick stb) Alig volt kábszerezés, jobb volt a közbiztonság. Iskolákban gyakran voltak papírgyűjtések, meg gyűjtések nicaraguai, kubai stb gyerekeknek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!