A rendszerváltás előtt mekkora probléma volt Budapesten a hajléktalanság és a rossz közbiztonság?

Sőt elméletileg lakás is alanyi jogon járt. Ennek ellenére azért néhány mindig volt.

hajléktalan nem volt, nem lehetett. kötelező volt dolgozni, és akinek nem volt hol laknia az a munkásszállón lakott. szerintem a csövest ha az utcán aludt volna mint a napjainkban a rendőr ráhúzott volna egy párat a gumibottal. a betőrés, lopás és rablás is csekély mértékű volt. akkor még volt közbíztonság, ma már nincs.

3-as Egy fővárosban ahol laktak akkor több mint 2 millióna hogyan állapította meg, hogy céltalanul megy e valahová, Ez max . faluban működött ahol mindenki ismerte egymást. Egyébként a rendőri intézkedéssel szembeni ellenállást manapság is büntetik és szintén aki részegen balhézik előbb-utóbb manapság is elküldik.

#4 napközben nem vegzálta a rendőr az embereket, max. aki pályaudvarok, vagy söntések környékén héderelt. Éjszaka már számíthattál igazoltatásra. A személyibe bele volt írva a lakhely. A rendőr első kérdései: hova megy, mit csinál, mit keres itt, mi a munkahelye. Ha nem tetszett neki a válasz akkor simán rádparancsolt, hogy tessék szépen hazamenni elvtárs.

A hajléktalanság, - mint probléma, - ismeretlen volt. Persze ez nem jelentette azt, hogy nem létezett, de nem kapott semmilyen szinten nyilvánosságot. A jelenlegi "közbiztonság" a nyomába nem léphet annak a közbiztonságnak, mint ami abban az időben volt. Pl. házmesterek zárták és nyitották a kapukat a belvárosban. Nyilvántartották, hogy kik, milyen minőségben, melyik lakásban éltek életvitel szerűen. Nem volt jellemző az a viselkedés sem, amely manapság természetesnek mondható, - hogy bemegy egy rahedli rendőr egy vendéglátóipari egységbe razziázni és csoportosan szemközt röhögik őket a bent tartózkodók. Csak kettő ment be egy kocsmába, - amikor nem akartak "külön akciót", - de könnyen kihúzta a gyufát az, aki nem tetsző választ adott az általuk feltett kérdésekre. Az ügyeletes tisztek pedig nem takarékoskodtak a pofonokkal a rendőség ügyeleti szobájának, fogdájának környékén, - tehát ha bevittek, az nem csak egy gondtalan csucsukálásból állt a fogdán, hanem minimum egy verésből is. Az is eléggé képtelen történet volt akkoriban, hogy valaki el tud csak úgy tűnni - a 93000 km2-es országban, - mint manapság! Másként is viszonyultak - fejben - az emberek a közbiztonsághoz, mint manapság. A gyilkosság társadalmilag nagyon súlyos megítélés alá esett és volt, hogy több év távlatában történt egy-egy, - nem úgy, mint most, hogy leülsz "híreket" nézni és negyed órán keresztül azt sorolják, ki ölte meg a nagyszüleit, másik negyed órán keresztül azt, hogy kik ölték meg a szüleiket és egy órán keresztül pedig azt, hogy kik öltek csak úgy kedvtelésből, számukra unszimpatikus embereket EGY ÉS UGYANAZON A NAPON!

A rendőröknek volt tekintélyük, nem úgy mint most. Akkor a normális embereknek voltak jogaik, most meg a legutolsó mocsok bűnözőknek.