Milyen volt az élet rendszerváltás előtt?
Most elsősorban a hétköznapi emberekre vagyok kíváncsi. Milyen volt a rendszer akkor a mostanihoz képest? Milyenek voltak a kilátások? Mi az aminek örülnek az emberek, hogy nincs többé? Mi az ami hiányzik?
A történelemkönyvekben ugye le van írva minden, de egy átlag ember nézete, hétköznapja nincs. Történetek stb.
Vagy van valahol ahol ilyeneket lehet olvasni? A hétköznapokat inkább.
Az interneten is sok egykori hang, videó felvétel elérhető, s azokból is sejthető, milyen volt az élet a Kádár korszakban.
Az akkori felvételek az akkori jelent mutatják, ami többnyire hitelesebb, mint az évtizedekkel később terjedő legendák, de persze kell olvasni a sorok között is.
A Fekete vonat a vidékről ingázók "vidám" élete, de az akkori fiataloknak kedvence volt Dr Veres Pál, aki talán először tartott szexuális felvilágosításokat, sajátos stílusban.
A mostani fiataloknak talán hihetetlen, hogy akkoriban ez sem létezett, Pali bácsi is főiskolákon, egyetemeken, laktanyákban tartott előadásokat, ahol azért már huszon éves fiatalok voltak.
A felvételek teljesen amatőr módon (mikrofon, magnó) készültek, és a piacokon árulták a másolt kazettákat.
A történeteit nem vettük szó szerint akkor sem komolyan, de ahogy Hofi a politikai humor mestere volt, Pali bácsi a nemi életről beszélt nyíltan, humorosan....
https://www.youtube.com/watch?v=WHB1GJtfIkM
https://www.youtube.com/watch?v=aEdTugwOXHs&t=655s
Színes az emlékezet, ki hogyan élte azokat az éveket. Pl. szigorú titoktartás aláíratásával bocsátották szabadon a politikai elítéltek zömét 1963-ban, fejében az ENSZ levette napirendjéről a magyar kérdést. A megtorlás további enyhítése az 1966-ban elkezdett és évente rendezett Táncdalfesztivál, amit közvetített a televízió. A tévénézők is szavazhattak a dalokra és az előadókra sajátos formában: áramfogyasztással. Aki szavazott, az fölkapcsolta lakása valamennyi világítását, az ELMŰ mérte a felhasznált mennyiséget. A lakosok ekkor éreztek rá először a "szabad választás és szavazás" ízére.
Emlékezetes az 1968-as, ekkor a Magyar Rádió és Televízió elnökének nagydíját, a Magyar Ifjúság Arany Mikrofon díját, Szörényi Levente-Bródy János: "Amikor én még kis srác voltam" című száma nyerte el, előadta az Illés zenekar. Az egész ország kapta föl fejét a szövegére, mivel a zenekari tagok az 50-es években voltak gyerekek, és ezt énekelték: "Kicsit féltem én, / Amikor én még kissrác voltam, / Elvisznek engemet / Rosszarcú emberek." A döntő és a díjkiosztó augusztus 20-án volt, és éjfélkor a magyar hadsereg kijelölt hadteste sorkatonákkal átlépte Csehszlovákia országhatárát.
Így is lehet, de a legjobb amikor egy regényen keresztül ismered meg. Ha például Oroszország 18 százada hangulata érdekel, akkor Háború és béka. Ha Venezuela 17 százada, akkor 100 év magány.
Megnézed milyen regények lettek kiadva 1956-1989 között. Van egy nagyon jó ilyen könyv a Karnevál a címe.
Nagyon szépen köszönöm 8,9,11,12 a részletes és informatív válaszokat! Ilyenekre voltam kíváncsi! Köszönöm a videókat is, azok is nagyon jók! Mennyire más világ volt akkor, elképesztő.
A fortepant szoktam még nézegetni, de ott csak képek vannak, de a személyes történet mindig többet ér, vagy egy videó. [link]
https://www.youtube.com/watch?v=7xHkuRsFDsk
Ez a videó mindent elmond pedig már 1987-et írunk.
https://www.youtube.com/watch?v=XBZkO9gQpHY
Ez már propaganda film, de a Kádár korszakban a sorkatonai szolgálat is az élet része volt.
A film úgy mutatja be a katonaéletet, mint ha az tökéletes lett volna, holott a magyar honvédség felszereltsége elavult volt, a kiképzés pedig sokszor nevetséges.
Voltak olyan katonák, akik másfél év alatt hat darab lőszert lőhettek ki, és a lőszerrel szigorúan el kellett számolni, egy elveszített lőszer tortúrával járt... ha viszont volt szovjet laktanya a szomszédban, egy üveg pálinkáért rengeteg lőszert lehetett szerezni, nekik nem kellett azokkal elszámolni (persze a kapcsolat felvételnek megvoltak az íratlan szabályai)
A katonaság kihatott a civil életre is, az MHSZ-nél volt lehetőség jogosítvány szerzésre, voltak különböző szakkörök, klubok (sportlövész, ejtőernyős, vitorlázó repülő, könnyűbúvár, modellező, stb), ahol már a bevonulás előtt lehetett tanulni, ha a jelentkező egészségügyileg alkalmas volt rá.
Az utazó katonák hozzá tartoztak a vasút állomások, vonatok látványához, és valóban igaz, hogy a műszaki alakulatokhoz bevonultakat különböző építkezésekhez vezényelték ki (munkásszázad).
Árvíz, télen járhatatlan utak, esetleg másféle természeti katasztrófák esetén a honvédséget szinte azonnal bevetették, ők be tudtak jutni az elzárt településekre, volt megfelelő szállító eszköz, ember ...
Viszont az egy másik korszak volt, a sorkatonai szolgálatnak ma már nem lenne értelme, valójában akkor sem volt sok, de muszáj volt, mert mindenhol kötelező volt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!