Van realitása itthon a melegházasságnak?

Sokat éltem külföldön ​és azt figyeltem meg, hogy a nyugati ember eszményképének szerves része a szabadság. Különösen Franciaország és Anglia ilyen - Németország is, de ott a jelenlegi "elfogadás-kultusz" leginkább a II-ik világháborús bűntudat eredménye. Éppen ezért sokkal engedékenyebbek bárki bármilyen egyenlőségi törekvése iránt mint más nemzetek.

Nálunk ez nincs meg. Mi elfogadóak vagyunk, bárki bármit mond, legalábbis a hétköznapok szintjén: a fővárosban mindenképp, de már vidéken sincs jelen az a prosztó kirekesztés, mint ami 10 éve is még jellemző volt inkább. A legelmaradottabb régiókban felnőtt barátaim is azt mondják, hogy senki nemi beállítottságával nincs bajuk, még a cigányozás is jobban dívik mint a b*zizás.

De a magyar öntudatnak nem része az a fajta szabadságfelfogás vagy szabadosság, ami a nyugati embernél megvan. Ami ráadásul kívülről jön, azt mi gyanakvással fogadjuk, és azt azért látni kell, hogy az LMBT hajlamos a túlkapásokra. Itt nem tudnám elképzelni azt az eufóriát, hogy kiírnak egy népszavazást a melegeházasságról, és mindenki örömmel vonul szavazni. Valószínűbb, hogy el sem megy, mert nem érdekli. Vagy el sem jut a kérdés odáig, hogy népszavazzunk, mert jelen pillanatban senki nem kampányol melegházassággal Márki-Zayt kivéve, mert belül minden ellenzéki és kormánypárti egyaránt vesztes ügynek érzi.

Ezért nem gondolom, hogy bármikor lenne itt melegházasság.