Hol tudnék utána nézni a Gyurcsány-korszaknak, eseményeknek?

#13

Az ingatlanárakat a kereslet és kínálat határozza meg.

Az üzemanyagárak sem magasabbak vagy alacsonyabbak jelentősen a környező EU országokhoz viszonyítva

Az építőanyagárakat is a kereslet kínálat és az előállítási költségek határozzák meg

Egyre hatalmasabb szakadék a gazdagok és szegények között.

Mindenhol az. USAval az élen!!!

#15

Ez csak conteo

Az én lakásom ára együtt mozgott pl. az átlag havi fizetéssel.

A BP belváros (mint frekventált befektetési terület) nyilván lehet drágább. Node nem kell a Duna parton meg a rózsadombon lakást venni.

Ja hogy 20-25 millió egy garzon. Mifelénk vidéken is annyi. Az átlag fizetéseknek megfelelően emelkedett ennyire. Akkor sem volt könnyű lakást venni

ma 08:43

Ajánlom figyelmedbe a V4-es országok fővárosaiban az ingatlan árakat és az ottani átlag kereseteket, Budapesten ezen a listán 3., csak Szlovákiában kell kevesebb hónapnyi bért elkölteni egy ugyanakkora lakásra, mint Budapesten. (kemény 1 hónappal jobbak, 96 vs 95 hónap egy 40nm lakás esetében, pedig náluk nincs CSOK)

Üzemanyag árak nem annyira a kormánytól függnek, de ha már említed akkor nézzük meg hány liter benzint lehetett venni 2006-ban egy minimálbérből és mennyit most amikor egekben vannak az árak.

2006-ban a nettó minimálbér 53.542 forint (202,60 euró), 277 forint 1 liter 95-ös benzin, 193 litert lehet venni.

2021-ben a nettó minimálbér 111.321 forint (311,14 euró), 452 forint 1 liter 95-ös benzin, 246 litert lehet venni.

193 vs 246. Szerinted mikor volt jobb?

2009-ben kb. 15-20 ezerrel volt alacsonyabb a minimálbér, mint a létminimum ha már szegénységről beszélünk.

2021-ben már nem számolják a független objektív újságírók/médiumok se a létminimumot, mert ciki lenne leírni, hogy a Fidesz kormány alatt haladta meg először a létminimum összegét a minimálbér.

Egészségügyre 2006-ban a kormány 1339,7 milliárdot költött, akkoriban 10,07 millióan laktunk Magyarországon, szóval egy személyre inflációval korrigálva 217 638 forintot költött az állam.

2019-ben 2061,9 milliárdot költött a kormány egészségügyre, ez egy személyre inflációval korrigálva 225 371 forint.

Tehát miről beszélünk? Biztos költhetne többet bizonyos dolgokra az Orbán kormány, de közben meg 2004-2009 közötti időszak és az, hogy az akkori szlovák, cseh, lengyel átlagos 22%-os növekedése helyett csak 3,2%-ot tudtunk oda vezetett, hogy kb. minden évben 2 ezer milliárd forinttal van kevesebb az államkasszába mintha hozzuk az ő szintjüket. (2010-2020 között a V3 növekedése 23,49% volt, Magyarországé meg 26,9%)

#19. Nézzük is sorban.

"1. A támogatás 75%-át elvitte a részben a támogatás által generált ingatlanáremelkedés, ergo a fejlesztők zsebébe ment a támogatás nagyja."

A CSOK már eleve csak egy reakció volt a rohamosan növekvő ingatlanárakra, a ballib legendáriumban meg úgy szerepel, mintha ettől kezdett volna el nőni. :D

"2. Nem született tőle több gyerek."

Ahhoz ez még mindig rövid táv, hogy ezt vizsgálni tudjuk, de a tendenciák már most is kedvezőek.

"3. Mivel nincs felső jövedelmi korlát, az egy főre jutóan legtöbb támogatás olyan jómódú, támogatásra nem szoruló családokhoz került, amelyek befektetésnek vettek 60-70 milliós második ingatlant."

Jó ez az "egy főre jutóan legtöbb" kitétel, gondolom nem véletlenül nem merte a t. poszter leírni, hogy szám szerint hányan éltek a támogatással és azok közül hány esetében kellett az első ingatlanhoz. A "jómódú, támogatásra nem szoruló családok" is hihetetlen cuki megfogalmazás, imádnivalóak a szüntelenül mások zsebében turkáló, amúgy meg az átlagbér felett keresőket gazdagnak csúfoló balok, akiktől aztán beledögölhetett az adórendszerbe a középosztály, mikor ők voltak kormányon.

"4. A gyereket vállalni (még) nem tervezők orra előtt felverte a lakásárakat."

Ez részint ismétlés, nem a CSOK verte fel a lakásárakat (leginkább azok a lakások drágultak pont, amire nem igényelhető CSOK), a kedvezmény célja az, hogy ne az legyen, hogy senki nem jut lakáshoz, hanem legalább a gyereket vállalók juthassanak valamivel könnyebben saját ingatlanhoz, hiszen ez társadalmi érdek. Amúgy aki nem tervez gyereket, az általában nem is akkora alapterületű ingatlant vesz, mint aki tervez, hanem kisebbet, és összességében is bőven jobban jár anyagilag hosszú távon, mint az, aki gyereke(ke)t nevel. Ráadásul részére sincs minden veszve, amint úgy dönt, hogy szeretne gyereket, ő is igénybe veheti a kedvezményt. Azt megelőzően például albérletben is tud lakni, hiszen nem indul olyan hátránnyal, mintha gyerekkel akarna költözni (hopp, még egy előny a gyermekteleneknél). Mi a probléma?

Köszi vakmajom, te fogyatékos, te.