Miért nem őszinte a neoliberális jobboldal, és vallja be őszintén, hogy csak a multik és a leggazdagabbak érdekeit szolgálják ki és tartják szem előtt, a társadalom egészének érdekeivel szemben?
Téma például a német szociáldemokraták előretörése, és a világszerte bevezetendő, minimum 21%-os társasági nyereségadó. Ez számunkra hatalmas előny lenne, mivel nem kellene attól félnünk, hogy a nagyvállalatok lelépnek egy olcsóbb, fejletlenebb országba, akik alánk licitálnának. Emellett úgy nem kellene félnünk attól, hogy a nagyvállalatok összecsomagolnak és lelépnek, hogy eközben óriási forrásokhoz jutna társadalmunk, és a multik a nyereségük sokkal kisebb hányadát tudnák kitalicskázni az országból. A magyar melós által kitermelt jövedelem sokkal nagyobb hányada maradna Magyarországon.
Jelenleg az országok egymásnak licitálnak alá a társasági adók terén, ami mindenkinek rossz, és lovaljuk bele egymást egy lefelé tartó versenybe. Magyarország egymaga nem tudja megakadályozni ezt a lefelé tartó, káros spirált, így egyedül természetesen nem küzdhetünk ellene. De ha ez nemzetközi szinten megvalósul - határokon átnyúló problémákat egy ország értelemszerűen nem tud megoldani, ez csak széleskörű nemzetközi együttműködéssel lehetséges -, nem kellene tartanunk többet attól, hogy fejletlenebb országok még alánk is licitálnak. Ez egy óriási védelmet nyújtana a magyar munkahelyek számára, ráadásul sokkal több forráshoz jutnánk, amelyből magas színvonalú közszolgáltatásokat lehet majd fenntartani.
Mégis, a neoliberális jobboldal valami torz beidegződésből, dogmából kifolyólag mindig ágálnak minden olyan kezdeményezés ellen, amely társadalmunk javát szolgálná. Ez világos. De miért nem vallják be őszintén, hogy csak a leggazdagabbak érdekeit szolgálják ki, és társadalmunk érdekei nem érdekli őket?
válasza:#9 Persze, nem is a vállalatcsoportok belső kereskedelméről írtam. Az lenne ezentúl is. A lényeg, hogy ami jövedelmet itt a magyar melós megtermel, annak nagy részét itt is tartsuk. Ez pont akkor érhető el, ha megszűnnek az adóparadicsomok, amelyeken keresztül a vállalatok, főleg a transzferárazás eszközével, nem tudnák adókikerüléseikkel meglopni társadalmainkat. Most sok vállalatcsoport a belső kereskedelme során az alacsony társasági adókat kihasználva igyekszik ott kimutatni a nyereségét, ahol a legkevesebb adót kell fizetnie. Ennek Magyarország is kárvallottja. Így ez a szociáldemokrata fordulat nekünk is az érdekünkben áll.
#10 Az gyakorlatilag megdőlt, hogy a "trickle-down" során lecsorogna a leggazdagabbaktól a többiek számára. Ma jóval torzabb a jövedelmek eloszlása, mint amikor a "trickle-downt' elkezdték alkalmazni, ez manapság már inkább szitokszó. Az tény, hogy a versenyképességnek sok tényezője van, ám éppen akkor lenne több forrásunk például erősebb közbiztonságra, oktatásra, infrastruktúrára, ha több pénz jutna társadalmunknak abból, amit kitermelt. Azzal nem járunk jól, ha ennek nagy részét részvényesek osztogatják szét egymás között. Erősebb közszolgáltatások - aminek fontosságára rávilágítottál - pont akkor lesznek, ha erre több forrásunk is jut.
válasza: válasza:Magyarország ebből a szempontból inkább kedvezményezett. Az AUDI is inkább itt adózik, mint Németországban, itt a legalacsonyabb a társasági adó. Hasonló politikát folytat már régebb óta Írország és Ciprus is. Ők mindhárman ellenzik a globális minimumadó elképzelést.
Ezen okok miatt viszont például Németország, Franciaország nagyon támogatja ebben az USA-t.
válasza:Ezek a nagy multik manapság már nem csak 1-2 család tulajdonát képezik, hanem részvénytársaságok és a részvényeseik érdekeit szolgálják.
A részvényesek pedig áttételesen sok millióan vannak, befektetési alapok, nyugdíjalapok formájában. Például az amerikai részvények 20%-a már amerikai nyugdíjalapok tulajdona, nyugdíjelőtakarékossági számlákon van. Persze itt is van egy jelentős vagyonkoncentráció, egyesek sok millió dollárt tesznek félre idős korukra, míg mások semmit.
Magyarországon is csak 400 ezer embernek van önkéntes nyugdíjszámlája.
Így igazából a nyugati tőkés országokban már gyakran az átlagember, középosztály is profitál a részvények szárnyalásából, osztalékból. Részben ez is az oka, hogy az amerikai jegybank FED próbálja a tőzsdét támogatni, érzékenyen figyeli az indexeket. Egy tőzsdekrach a széleskörű fogyasztói bizalmat is lerombolná, az emberek bizonytalannak éreznék a jövőjüket, megtakarításaikat. Ha ez miatt kevesebbet vásárolnak, akkor a csökkenő kereslet csökkenő termelést eredményez, csökkenő GDP, recesszió, növekvő munkanélküliség... egy újabb válság.
válasza:Amerikát hoztam fel példának, ott régebb óta van kapitalizmus, nagyobb hagyománya van.
Magyarország más helyzetben van, de egyébként a jegybank, MNB itt is szorgalmazza a tőkepiacok, tőzsde, lakossági pénzügyi tudatosság, tőkepiaci ismeretek fejlesztését.
A nyugdíjpénztárak egy jelentős része is részvényekbe (is) fektetett pénzt. Nem csak a jobboldali liberálisok, de a balliberálisok is támogatták ezt, ők vezették be a hárompilléres nyugdíjrendszert hazánkban.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!