Mi a garancia arra, hogy amennyiben minden pénzt oktatásra költünk, akkor nem hülye gyerekek jönnek majd ki az iskolapadokból?

8: nem feltétlen lesz jobb tanár, max motiváltabb.

Inkább arról van szó, hogy ha jobb a fizu, akkor többen választják ezt a pályát, így jobban meg lehet szűrni a jelentkezőket.

Mutass egyetlen hiteles forrást, hogy az ellenzék azt akarja, hogy az összes pénzt öntsék az oktatásba!

A többi részletbe addig nem megyek bele, ameddig ezt az állításodat nem biznyítod, vagy nem ismered be, hogy hazudtál, mert hazug emberekkel nem foglalkozom.

"közben a valóság az, hogy minimális az effektív tanulással töltött idő a diákok életében."

Sajnos ez az igazság.

Volt pár éve egy nyolcadikos osztályomban amikor pont erről beszélgettünk. Elmondtam, hogy a velük egyidős fiam a maga véleménye szerint alig tanul valamit, mégis az osztálya egyik legjobb tanulója, de valójában nagyon is sokat tanul, csak az nem számít külön tanulási időnek. Ugyanis a gyerekem a tanórákon odafigyelt, már akkor megjegyezte amit lehetett és megcsinálta a feladatokat amiket kellett. Otthon csak átnézte az anyagot és pár perc alatt elkészítette a házi feladatot, tanulni külön csak felelésre, dolgozatra tanult.

A nyolcadikosok akikkel meg beszéltem azok pont a tanórákon nem figyeltek oda arra amiről éppen tanultak volna, így otthon kellett előlről az egészet egyedül átnézniük és megérteniük ahhoz hogy el tudják készíteni a házi feladatot vagy tudjanak vázlatot írni, dolgozatra készülni. Ami a gyerekemnek pár perces otthoni munka volt az nekik tényleg sok idő lett volna - ezért többnyire nem is csinálták meg.

Amit sok diák nem ért meg hogy akkor kellene odafigyelnie a tanulásra amikor iskolában van az órán. Sokkal könnyebben, hatékonyabban és élvezetesebben lehetne az órákat megtartani és nekik is kevesebb időt kellene utána külön a tanulással tölteni. A "finn modell" meg minden más oktatási modell lényege nem az hogy hú de sok drága cucc van a diákok körül, hanem hogy akkor tanulnak amikor az iskolában vannak, mert ők maguk részt akarnak venni a tanulásban és odafigyelnek, csinálják.

lehet bármilyen modell meg módszer, ha a diákok fele oda se néz a feladatra. Volt tanítványom aki hátat fordított a kivetítőnek és úgy közölte hogy unalmas, hogy azt sem tudta mit is kellene csinálnia. Hiába készítettem játékos feladatot, csoportmunkával vagy éppen szórakoztató feladatokkal, ha egy 5 perces feladatot 20 perc alatt sem lehetett megcsinálni mert nem figyeltek oda. Akkor minek?

A svédeknél is most kezdenek megjelenni az iskolákban ezek a problémák amik nálunk már általánosak, mert a jól nevelt, tanulásra, szorgalmas munkára kondicionált és otthonról erre szoktatott gyerekek közé egyre több olyan diák kerül be aki nem is akar tanulni. Ha egy 20 fős csoportban már 3-4 ilyen diák van, teljesen tönkre tudják tenni a munkát.

(Nem olvastam el a többi választ, így bocsánat, ha ismétlek valakit.)

Az életben semmire nincs garancia. Ennyi erővel feleslegesen költesz bármire, hiszen ki tudja, mennyire fog megtérülni. Garanciát feleslegesen vársz, ellenben mások tapasztalatából sokat okulhatsz.

A nagyobb fizetéstől a tanár motiváltabb lesz és kisebb eséllyel hagyja ott a tanári pályát. Nem egy tanárom volt, aki otthagyta az oktatást és teljesen másba kezdett bele, mert egyszerűen nem térült meg számára a tanárság. Hiába szereti a tantárgyát és a diákjait, ha egyszerűen a hónap végére alig marad valami. Ha több tanár lenne, akkor jobban lehetne szűrni azokat, akik valóban alkalmasak a tanításra, mert hát volt nem egy olyan tanárom, aki nem tudott a diákokkal bánni.

Az egyik legnagyobb baj (és ezzel minden tanárom, akivel beszéltem róla egyetért), hogy a tanterv pocsékul van összeállítva. Túlságosan sűrű és rossz helyekre helyezi a fókuszt. A legtöbb gimis tanárom nem is követte teljesen, mert nonszensznek tartotta. Az új érettségi tervezet ugyanez a kategória. Olyan emberek állítják össze a tanrendet, akik vagy nincsenek már benne az oktatásban így nem érzik át a gyakorlatot, vagy egyszerűen idióták.

Aki szeretne tanulni, az a legrosszabb körülmények között is fog. Érettségire megvolt a nemzetközileg elismert angol C1 és francia B2, de egyik sem az iskola miatt. Előbbihez jó érzékem van és sokat foglalkoztam vele otthon, míg utóbbiban segített a fantasztikus magántanárom. Az iskolában alig tanultunk és ez vicces módon sokszor nem a tanár hibája volt. A tanárhiány miatt nem tudtuk kellően bontani tudás szerint a csoportokat, így több szinte kezdővel voltam együtt, akik borzalmasan hátrahúzták az órák menetét.

A diákoknak (és a szülőknek) tagadhatatlanul óriási szerepe van az oktatásban, amit sajnos sokan nem fognak fel még mindig és csak terelik a felelősséget. Itt megemlíteném, hogy a diákokat is jó lenne szűrni, vagy legalábbis kisebb osztályokba rendezni, mert mi is harminchatan voltunk, és ez nagyon megosztja a tanár figyelmét, ahelyett, hogy kellően tudna foglalkozni mindenkivel. Amikor bizonyos tantárgyaknál tízfős csoportokra voltunk szétszedve, az mindig sokkal jobb volt.

Azt nem tudom, hogy az ellenzék hogy képzeli a magyar oktatás átalakítását, mióta nem élek Magyarországon, teljesen érdektelenné vált számomra a magyar politika. Viszont az oktatás egy nagyon fontos dolog, így nem felesleges rá költeni. Most őszintén: nem költ a kormány más, sokkal érdemtelenebb dolgokra milliókat, milliárdokat?

24/N

"Az ellenzék folyamatosan azzal kampányol, hogy mindent költsünk az oktatásra."

Ilyet soha nem mondtak, viszont EU-s szinten is keveset költünk.

Volt olyan év, amikor nem csak GDP arányosan, hanem nominálisan is kevesebbet költöttünk az oktatásra.

"feneketlen pénznyelőnek érzem az oktatást"

Nyilván, mivel nem értesz hozzá.

Érdekes módon, amikor a finnek szegények voltak és telenyomták az oktatást, akkor ők meggazdagodtak.

"Nem érzem azt, hogy ha 5x ennyi pénzt költöttek volna a taníttatásomra, akkor most sokkal előrébb lennék."

Igen, - ahogy mondtam - mivel nem értesz hozzá.

"Nem érzem azt, hogy amennyiben 10x ennyi pénzt keresnének a tanárok, akkor sokkal jobban tanítottak volna, hosszú távon"

Ha 10-szer annyit keresnének a tanárok, akkor nem épphogy csak 300 pontot összekaparó hallgatók mentek volna tanárnak, hanem a 450+ pontos diákok is. A legjobbak a korosztályukban.

Megfelelő tanárok is kellenek megfelelő oktatáshoz, akkor lesznek megfelelő tanárok, ha őket megfelelő diákokból képezzük, ami akkor működhet, ha vonzzó a pálya.

Az oktatás nem rövid távon változik, ha lenne új NAT, a világ legjobb NAT-ja, akkor sem lennének a diákok már másnap okosabbak.

Az oktatás hosszútávú befektetés, viszont hosszútávon meg is térül, lsd. finnek.

"Az eredmény az lett, hogy semmi különbség nincs a két csoport között. Az elit oktatási intézmény nem sokat tett hozzá a diákokhoz."

De milyen szempontból nincs különbség? Hogy mérték?

Ha szimplán jegyeket néztek, akkor hülyeség, mivel az nem jelent semmit.

Havalami egységesített tesztek, pl. IQ teszt, akkor az szintén hülyeség.

Érdekes módon azt lehet elmondani, hogy valaki minél jobb intézményben tanul, annál jobba neredménye lesz a munkában is.

Ez magyarországon is megfigyelhető, pl. mérnöki képzések közül azok keresnek a legjobban, akik a BME-n végeztek.

Szintén kutatás eredménye, hoyg a diákok is húzzák egymást felfelé, pl. ha egy gyengébb diák bekerül a BME-re, akkor a társai miatt jobban fog tanulni és felhúzzák.

"De szerintem olyan területbe gigantikus pénzeket ölni agyatlanul, aminek az eredményét NEM TUDOD mérni, az őrültség"

Ha nem tudod mérni, akkor hogyan mérték a kutatásban, amire hivatkoztál? Ők valahogy mégis mérték és még el is hitted.

Az a helyzet, hogy lehet mérni, és kell is mérni.

"Ha bevezetjük a finn oktatási rendszert, arra majd rámegy a GDP szignifikáns része, cserébe jó esetben lesz minimális változás"

Nem, giazából jelentős változás lesz.

A lengyelek is elkezdték átvenni a finn rendszert és már náluk is látszik, hogy javul az oktatás, mérhető eredménye van.

"De szerintem olyan területbe gigantikus pénzeket ölni agyatlanul, aminek az eredményét NEM TUDOD mérni, az őrültség."

Én nem tudom mérni. Te nem tudod mérni. Szakemberek tudják mérni. Szerintem így oké.

Sajnálom, hogy nem hallottál a PISA-tesztről.

[link]

#18 Na, a PISA tesztekkel pont nem lehet mérni az oktatás színvonalát, eredményességét. Nagyon speciálisan egy korcsoportra (15 évesek) és csak bizonyos területekre szól ez a teszt, amiben a világ különböző tájain levő oktatási rendszereket hasonlítanák össze azonos feladatokkal. Már maga a nyelv is teljesen más és nem ugyanaz egy angolnál, franciánál vagy magyarnál a feladat nehézsége amikor szövegértésről van szó.

Arra jó a PISA teszt, hogy látunk benne változást saját magunkhoz képest. De semmit nem jelent az hogy a többiekhez képest hol állunk, mert nem jól összehasonlíthatóak a diákjaink, pont mert mást és másképpen tanulnak. Miközben a PISA teszten a 15 éveseink közül kiválasztott pár ezer diák közepesen teljesít, addig egyrészt a nemzetközi tanulmányi versenyeken kifejezetten jól szerepelnek a magyar diákok, a neves nyugati egyetemekre nagyon sok magyart tudnak felvenni - addig tudjuk hogy a másik végén meg sokan vannak akik 16 évesen írni és olvasni sem tudnak, hiába jártak 10 évet iskolába.

#19

Én direkt nem akartam írni a PISA-t, így nem is akartam belekeveredni a beszélgetésbe, de sajnos túl sok hülyeséget írtál.

"PISA tesztekkel pont nem lehet mérni az oktatás színvonalát, eredményességét [...] Arra jó a PISA teszt, hogy látunk benne változást saját magunkhoz képest"

Mindig vicces, amikor valaki magának is ellentmond. :)

"nem jól összehasonlíthatóak a diákjaink, pont mert mást és másképpen tanulnak"

Pont ezért jó.

Ezek a tesztek nem azt mérik, hogy milyen bemagoltad a Pitagorasz-tételt, hanem azt, hogy ha elég kerül egy probléma, akkor azt meg tudod-e érteni és fel tudod-e fogni, hogy a Pitagorasz-tételt kell használni.

Leegyszerűsítve, logikát és szövegértést tesztelnek elsősorban. Olyan skill-ek ezek, amiket mindenkinek kivétel nélkül el kellene tudni sajátítani az érettségire legkésőbb.

"addig egyrészt a nemzetközi tanulmányi versenyeken kifejezetten jól szerepelnek a magyar diákok"

Csak pont arról van szó, hogy az nem mutatja, hogy milyen az átlag oktatási színvonal.

Igen, név szerint meg tudom mondani, hogy mely intézmények azok, amik tudnak még oktatni, de ezt is úgy érték el, hogy a legtöbb helyen kb. leszarják a fidesz oktatási reformjait, mert értelmetlenek.

A PISA viszont átlagot mér és ezért jobb, mintha az alapján a 10-20 iskola alapján következtetnél oktatási színvonalra, ami pont azért működik, mert ott még értenek hozzá.

"a neves nyugati egyetemekre nagyon sok magyart tudnak felvenni"

Ez szintén igaz, de ez megint azért igaz, mert a magyar felsőoktatás alulfinanszírozott és emiatt nem olyan minőségű, mitn a nyugati társaik.

A Harvard költségvetése kb. a teljes magyar felsőoktatás 6-7-szerese.

Szóval erre nem kéne büszkének lenni.