Nem ellentmondásos ez egy kicsit?

Szóval, valóban érdekes ez az érvelési "hiba", amire rá mutattál. Azonban én úgy látom a te érvelésedbe is csúszott egy apró hiba, vagy inkább információ hiány.

A nemzetiségeknek akik M.o.n éltek, ugyanis, szemben a határon túli magyarokkal, nem volt hova "hazamenniük", legalábbis nem minden esetben. Pl. Egy román, valóban haza mehetett volna Romániába, vagy egy sváb Németországba, viszont egy szlovák vagy horvát akiknek az országa ekkoriban egyszerűen nem létezett, mint különálló politikai entitás, hova tért volna vissza? És még ha lett is volna országuk, akkoriban nem volt annyira egyszerű átcuccolni máshova, mint ma. Számukra ez a költözés, ha lett is volna hova, sokkal összetettebb feladat lett volna, mint ma lenne Jóskának, ha úgy érzi elnyomják a magyarságát Romániában.

Tehát,értem hogy mire akarsz rámutatni, és valóban van merit a dologban, de ez így egyszerűen (szerintem) túl pontatlan a másik érv megfordításához. Illetve az érvek forgatása alapból nem túl szerencsés. Azzal ha bebizonyítod hogy "Lehet az én kutyám büdös, de a tied meg hájas!" azzal mindent csináltál, csak megoldást nem találtál a problémára. Ha valaki valóban fontosnak tartja a határontúli magyarok problémáját, szerintem a helyett, hogy tovább növeli a szakadékot köztük és a románok között, meg a másikra mutogat hogy a másik falloszával kéne verni a csalánt, ezzel még jobban elcsúfítva a vitát, inkább arra kéne törekednie hogy a két csoport képes legyen békében egymás mellett élni.

Persze, ha valaki csak a hudenagyságosszentségesmagyarszentháborúban hisz, és nem tud a másik elpusztításánál tágabb spektrumon gobdolkodni annak hülyén hangzik, de egy relatív béke és harmónia elérése az egyetlen módszer amivel pozitív vâltozást lehet hozni szenvedés és áldozatok nélkül.

Remélem meg tudtam adni a rég várt választ a kérdésedre :)