Mire fel ez a hiszti az SZFE részéről?

#29 Köszönöm hogy elolvashatóvá tetted.

De nem értem. Ha te is elolvastad akkor mi vele a gondod?

Nem a marxizmusról, nem a szocializmusról, a pártállamról és egyebekről szól ez az írás, hanem a filozófiaoktatás módszereiről.

És bizony amit a marxista filozófia oktatási módszereként leír az a mai modern pedagógiai módszerek közé tartozik: "az összefüggő világnézet nem isme-retek összessége, hanem ismeretek, gondolati műveletek strukturált egysége, melyből nem hiányozhat a személyiség emocionális odafor-dulása. A marxizmus lényegi vonása, hogy nem állítja szöges ellentétbe az objektív és a szubjek-tív mozzanatot, nem is játssza ki őket egymás el-len. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a tanuló-kat olyan szituációba kell hozni, hogy az adott filozófiai problémát a megértésen túl, aktív oda-

fordulással feldolgozzák, és közben kérdéseket tegyenek föl. A marxista filozófiának meg kell tanítania a fiatalokat az önálló, tényeken alapu-ló jó kérdések megfogalmazására. A jó módszer megjelenési formája a jó kérdés, mind a tanár, mind a tanuló részéről. A filozófiai kategóriák marxi értelmezésük szerint létmeghatározások. Ez a tudományos meghatározás konkrét alapot nyújt a pedagógiai szituáció megteremtésére az órán. Azaz lehetőséget ad a kategóriák felbontá-sára, elemzésére."

Amit te kiemelsz szöveg, az sem valamiféle marxista eszmeiségről szól, hanem oktatási módszerről.

"A marxista filozófia „kicsiben” (értsd iskola) és „nagyban” (tudományos kutatás) többet képes adni, mint bármely más világnézet. A „nevelőt is nevelni kell” megállapításban benne rejlik an-nak a pedagógiai felismerésnek az egyedisége, hogy 1. nincsenek abszolút tekintélyek, 2 . a vi-lág változását mind szubjektív, mind objektív oldalról értelmezni kell. A filozófia általánosító fogalmakkal dolgozik. A marxista filozófiaokta-tás abban nyújthat újat, hogy ezeket a fogalma-kat, kategóriákat valóban dialektikusán kezeli, és dialektikusán tudja bemutatni azokat."

Én abban az évben középiskolás voltam de nálunk nem volt filozófia oktatás, szakközép iskola volt. Azonban most a tanárképzésen a filozófia oktatásban ezek az elvek szerepelnek, ahogy a módszertanok között is. Nem mint a marxizmusra való hivatkozás, hanem mint elvek, módszerek. 1986-ban ez volt a mindennapi valóság, hogy mindenhol a szocializmus volt. Az egyetemeken is, ebből nem lehetett csak úgy kilépni, mert akkor meg sem jelenhetett semmi. Ráadásul az egész írás a középiskolai filozófiaoktatás módszertanáról szól. Mit kellett volna leírni benne mikor azokban az években a középiskolákban így oktatták a filozófiát?

#31: "Amit te kiemelsz szöveg, az sem valamiféle marxista eszmeiségről szól, hanem oktatási módszerről."

- Ez szimplán nem igaz. Azt mondja, hogy a marxista filozófia többet képes adni, mint bármely más *világnézet*. Ez a marxista világnézetről szól. Ha az oktatási módszerről szólna, ahogyan te szeretnéd érteni, akkor azt mondaná, hogy a marxista filozófia többet képest nyújtani bármely más *oktatási módszernél*. Mellesleg az is elég gáz lenne, de itt a Napnál világosabban az ideológiáról van szó. Az ideológia mellett tesz hitet, teljesen nyilvánvalóan.

Ha valaki nem akarja mindenáron mosdatni a szerecsent, akkor annak teljesen világos, hogy Lánczi rektor a marxista világnézetbe volt beleszerelmesedve, mielőtt felfedezte volna nemzeti-keresztény önmagát (esetében ez azt jelenti, hogy a marxista talpakat nyalta, mielőtt felfedezte volna a nemzeti-keresztény talpakat). Ha még aktív éveinek vége előtt újabb ideológia kerül uralomra, amivel nála ezerszer tehetségesebbeknek dirigálhat, akkor Lánczi rektor újabb paradigmaváltáson megy majd át (esetében ez azt jelenti, hogy újabb nyalnivaló talpakat fedez fel).

De Lánczi rektor sztoriját nem kell feltétlen a 80-as években elkezdeni. Van egy filozófus-politikatudós, aki tudósként egész életében nem tudott teljesíteni. Ennek ellenére ő Magyarország egyik elitegyetemének rektora, és ilyen minőségében is politikai feladatokat hajt végre. Az, hogy ennek a sztorinak van egy '86-ban leírt poénja is (mely legalábbis erősen megkérdőjelezi a wikipedia által említett "konzervativizmusát"), csak hab a tortán.

#31: De hadd folytassam még azzal, hogy tegyük fel, hogy itt tényleg csakis az oktatási módszerre gondolt '86-ban a rektor úr - nem hiszem, de játsszunk el a gondolattal.

Tedd a szívedre a kezed: el tudod képzelni, hogy ezt egy valódi konzervatív gondolkodó leírja? Egy Hamvas Béla? Vagy egy Prohászka Ottokár? Egy Lukács György, na, ő igen, de hát őt marxistának is gondolja mindenki. (Persze ők mindhárman - bár teljesen mást gondoltak a világról - sok-sok ligával Lánczi felett fociztak. Emlékszünk is rájuk, pedig már évtizedekkel ezelőtt meghaltak, Prohászka majd' egy évszázada. Hát, Lánczi rektor nem fog szóba kerülni 50 vagy 100 év múlva a közéleti vitákban, az holtbiztos.)

#33 Megpróbálsz mindenáron belemagyarázni a szövegbe olyat ami nincsen benne. A címe az, hogy "Filozófiatanítás és módszer a középiskolákban", a tartalma a filozófiatanításról és módszerekről szól az oktatásban , az általad kivett mondat előtt és után is a filozófia oktatásáról, a módszertanról beszél és közben sehol nem említi az ideológiát, a marxizmust, végig a marxista filozófiáról beszél. Mi az ami ebből neked nem érthető?

Te is érted nagyon jól, csak próbálsz ragaszkodni egy tévedésedhez.

AKKOR a marxista filozófia oktatása ment az iskolákban. Nem írhatott az ökofilozófiáról, hiszen nem is létezett.

Egyszerűen elkönyveltél magadban valamit és keresel hozzá igazolást, pedig nincsen. Megpróbálsz egy mai környezetben, mai tudással értelmezhető világot ráhúzni egy akkori élethelyzetre. Nem lehet.

#35: Értem. Nyilván Rákosi sem volt kommunista, hanem csak az országot kommunista módszerekkel irányító politikus. De ezek kommunista módszerek voltak, semmit nem jelentenek Rákosi vagy a kommunizmus képviselte ideológiáról, pláne ezek viszonyáról. Az ötvenes években kommunista módszerekkel vezették az országot, Rákosi is csak a dolgát végezte. És hát nem állhatott szegény egy ökopárt élén, mert akkor még nem is léteztek ökopártok.

Ahogyan természetesen Lánczi se volt marxista. Egy kommunista ideológiai lap szerkesztőjeként teljesen természetes, hogy ilyen cikket írt, hiszen az akkor még nem is létező ökofilozófiáról nem írhatott.

Tudod, mit, igazad van. Lánczi nem volt marxista. És mindenkinek csak üdvére válhat, ha az SZFE is kap egy jelentéktelen munkásságú vezetőt, aki a nyolcvanas években kommunista drámákat rendezett - ókori drámákat már nem rendezhetett, hiszen már nem voltunk az ókorban.

#36 Tudod amikor ilyenbe kezdesz akkor egyértelmű hogy te is tudod vesztettél és nincs igazad.

Azt hittem lehet értelmesen beszélgetni veled, hát tévedtem.

#37: Amikor ilyenekbe kezdek, azt próbálom érzékeltetni, hogy mennyire irreális az elvárásod. Te csak akkor hinnéd el, hogy Lánczi marxista ideológus volt, ha egy olyan cikkét idézném, amiben 7 oldalon át a marxizmust dicsőíti (pikírten: valójában akkor se hinnéd el, azt is elkezdenéd kidumálni). Ilyet persze nem tudok. Arra próbáltam fentebb utalni (talán túl szarkasztikusan, azért elnézést kérek), hogy szerintem ilyet még Rákosi sem csinált, és hogy ezen az elven az ő kommunista elhivatottságát sem lehet tényként kezelni.

Kommunista beszéd-e, ha valaki kiáll a munkások elé egy gyár átadásán, és tíz percen át beszél arról, hogy itt összefogva, termelünk, megépítjük, legyártjuk, együtt sokra megyünk, az igazgató elvtárs vezetésével, a dolgozó népért, stb. és közben két mondat erejéig utal rá, hogy a lenini elvek mentén ez legfőbb kötelességünk? Szerinted ez csak egy gyárátadás ünnepi nyitóbeszéde. Szerintem kommunista duma is. De hát másképp gondolkodunk.

Nézd, én nem gondolom, hogy ez a cikk lett volna Lánczi marxista kiáltványa. Teljesen egyetértek veled, hogy ez alapvetően egy oktatásmódszertani cikk. De ezt az oktatásmódszertani cikket nem egy ferences atya írta meg, aki az esztergomi gimnáziumban tanított filozófiát. És a száműzetésben élő Hamvas Béla sem (jó, tudom, akkor már nem is élt) írta volna meg soha. Ezt a cikket csak a brancs egy elhivatott tagja írhatta.