Az átlagembernek, aki nem volt nagyravágyó, nem akart vállalkozni stb, összességében jobb életet biztosított a szocializmus, mint a kapitalizmus?

Honnan tudjam, hogy te mikorra szerzed meg, de ha meg sem adod az esélyt, hanem bemagyarázol minden ilyen hülyeséget, hogy a rendszer meg minden.

A reményt, hogy lesz házad már most elveszed magadtól akkor mi lesz?

Most őszintén miben lenne más a szocializmusban? Mi a garancia arra, hogy a szakmát tanulsz akkor boldogabb lennél, nem ugyanígy panaszkodnál? Ott akarsz maradni a szülőfaludba? Olyan szakmát végezhetsz el, amit a szülőfaludba is tudsz?(Az is szabályozva volt, hogy egy helyen hányan tanulhatják az adott szakmát, ha jutottál be akkor választanod kellett mást.) Honnan tudod, hogy nem mentél volna egyetemre?

A társadalmi megfelelésed nem rendszerfüggő. Igen vannak nyertesei és vesztesei mind a két rendszernek, de az eddigi leírásod alapján, te nem vagy egyik vagy másik vesztese.

Szüleim 120 ezerért kaptak egy szövetkezeti lakást 66-ban (évek kellettek hozzá, mert nem épült annyi lakás, hogy egyből mindenkinek jusson), 10 ezer volt a magánerő (1000 Ft körüli fizetésből kellett albérlet mellett összerakni), a többi 30 éves futamidővel 2%-os kölcsön. Onnattól kezdve míndíg vettek valamit hitelre (TV, mosógép, hűtő, bútor), tehát igaz volt a folyamatosan emelkedő életszinvonal.

Az árúbőség csak a mostanival összehasonlítva volt kevés, látni kellene mi volt Romániában, Ukrajnában, Lengyelországban. Azokhoz képest itt "nyugat" volt. (Ma a nagy árúbőség kis részét tudom megfizetni, érdekes, ugyanezt láttam holland rokonaimnál is már 30 évvel ezelőtt is.)

Megerősítem én is, hogy amit az 1-es leír, az nem felel meg a valóságnak, vagy nem ugyanabban az országban éltünk.