Ma 31 éve halt meg Kádár János. Hogy vélekedsz ma róla? Jobb volt akkor élni?
"1989 július 6 án – életének 78. évében – Kádár János meghalt. Tizenhat perccel azután, hogy a Legfelsőbb Bíróság megkezdte az ’56 – os ellenforradalom legfőbb bűnözőjének tisztára mosdatását. " [link]
Így áll egy nemrég indult baloldali híroldal bevezetőjében. Érdekes, hogy nagyon nagy az idősek körében a Kádár nosztalgia. A radikális baloldali pártok MSZP-DK ma is az ellenzék élén vannak. Vajon ennyi év távlatából valóban ennyire jobb volt élni a "legvidámabb barakban"?
" Kádár János. Hogy vélekedsz ma róla?"
Ezred részét sem lopta annak, amit ezek!
Csak hogy tisztázzuk a nézőpontokat! Lehet érzelmi alapon vélekedni, de az nem politika, hanem szimpla szubjektivizmus.
Ha valóban szeretnél objektív választ, akkor mindenekelőtt néhány dolgot le kell szögezni. Az életben nincs fekete fehér, a politikában meg különösen nincs. Minden relatív, abszolút igazság nincs. Egy hosszabb távú politikát megítélni nem könnyű, mindenekelőtt a legmeghatározóbb jellemzőket kell összeszedni, és meghatározni a fontossági sorrendet. Utána lehet mérni. Anélkül csak felszínes szimpla vélemény lesz.
A legvidámabb barakk azt jelentette, hogy a kor lehetőségein belül a többi országgal összevetve itt volt a legtöbb lehetőség. Utazásban, vagyongyűjtésben, életvitelben, biztonságban, és a hatalom elnyomását nézve. De ettől még messze le volt maradva a nyugati országoktól az életszínvonal. Legvidámabb volt, mert itt lehetett a legtöbb kritikát elmondani a vezetésről. Nem is kicsit, néhány akkor kiváltott egy "hűha" eseményt, ma ezért durva megtorlás járna. Ma megvernek olyanért, amiért akkor be se vittek elbeszélgetésre.
A nosztalgia oka: akkor volt létbiztonság, akkor volt a hatalmon kívül valódi igazságosság. Akkor kaptál munkát, sőt kötelező volt, és arról gondoskodott a hatalom, hogy ne kerülj az utcára.
A rendszerben a hiba: a létbiztonság alacsony életszínvonalat jelentett a nyugathoz képest. A hatalom kizárólag akkor intézkedett, ha a létét közvetlenül veszélyeztetted. Egyébként a polgári életben gondoskodott, hogy a jogaid érvényesüljenek. A gondoskodás hiányos volt, mert alacsony volt a színvonal. Ezt úgy képzeld el, mint mikor a pék igyekszik folyamatosan kenyeret adni neked, de a kenyér helyenként pocsék, mert nem ért hozzá. Nem a szándékával van baj, hanem a szakértelmével. Az életed a nyugathoz képest szegényesebben zajlott, de biztos lehettél a munkádban, a fizetésedben, ha átvertek, volt hová fordulnod.
De ez a rendszer éppen a lehetőségek szerény volta miatt életképtelen volt hosszú távon.
Az új rendszer önállóságot, hozzáértést követel. Ez önmagában sokaknak nehéz, leszakadnak, elvesznek. Ha a rendszer ráadásul gonosz is, akkor a létbiztonság, a szabadság sérül. Akkor megvalósul az ultraliberális módszer, persze illiberálisnek nevezve, nehogy észrevedd: ez a módszer úgy szól, hogy itt mindent szabad. Nem teszik hozzá, ha képes vagy rá. Tanulhatsz, ha van pénzed; meggyógyítanak, ha van pénzed és kapcsolataid; van jó fizetésed, ha nélkülözhetetlen vagy; még több pénzed van, ha gátlás nélkül hatékonyan szolgálod a hatalmat; bármit tehetsz, bárhova mehetsz, bármire van lehetőséged, ha jók a kapcsolataid és képességeidet a hatalom szolgálatába állítod. Ha azonban nincs pénzed, nincsenek használható képességeid, akkor fölösleges vagy és ezt éreztetik is veled. A nosztalgia azoknál van meg, akiknek nincs pénzük és megfelelő képességük. Ők akkor is látták, mi lesz a jövőjük, ma nem látják.
#4
Mi történne, ha valaki megkísérelné az új rendszert ötvözni a barakkéval?
#5-nek. Semmi nem történne, mert amit nem lehet ötvözni, az különböző marad. Ha az új rendszer alatt a kapitalizmust érted, akkor a szocializmus annak lehetőségét éppen tagadta. Ha az új rendszer alatt a jelenleg nálunk meglévőt érted, akkor egyfelől sok a hasonlóság a hatalom tobzódásában, másfelől sok a különbség a kivitelezésben, amit a körülmények eltérése magyaráz. Csak példaképp: az akkori vezér egy puritán ember volt, a mostani egy betegesen vagyongyűjtő. Akkor egy gátlástalan diktatúrát gyakorló hatalom határozta meg mit tehettünk, ma pedig egy demokráciát követelő csoport részei vagyunk.
De megfordítom: a mai vezér az akkori körülmények között gestapo rémuralmat gyakorolna, az akkori vezér a mai körülmények között egy jóléti államot próbálna létrehozni (feltéve, hogy megérti a mostani rendszer működési elve és a saját igényei közötti különbséget és hasonlóságot).
#8
Az akkori vezér távol állt a puritánságtól, legfeljebb a megalomán Ceau-hoz képest fogta vissza magát.
balrad.ru.....mit ne mondjak legjobb forrás, a szerkesztője egy orosz seggnyalonc üres fejjel.
Az a rendszer csak azoknak volt jó akik tudták hova és hogyan kell nyalni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!