Az átlagembernek, aki nem volt nagyravágyó, nem akart vállalkozni stb, összességében jobb életet biztosított a szocializmus, mint a kapitalizmus?

"Elmentem volna tanulni egy szakmát és leélhettem volna az egész életem a szülőfalumban, egy egyszerű, nyugodt és boldog életem lett volna."

Erre mondják, hogy aztán, mikor felébredsz, látod, hogy a "bilibe lóg a kezed".

Látom, semmit sem tudsz a 90 előtti időszakról.

Az átlagember az egyik hónapról a másikra élt.

Befizetett a munkahelyén a menzára, gyereknek az iskolában.

Otthon már nem főzött, legfeljebb, teát, rántottát.

Hétvégén főzött, családi ebéd. Ennyire futotta

a nagy fizetésből.

Nem vontak le semmit, mert eleve úgy állapították meg,

hogy éppen csak kifizeted a rezsit és éppen csak étkezel,

de tartalékolni nem tudtál.

Ha kaptál egy szakszervezeti beutalót a Balatonra,

akkor jó, ha tudtál venni egy lángost, vagy palacsintát,

vagy kiszorítottad apunak az egy lóbányai világos sört.

A 80-as években már engedték a vállalkozást, mellékállásokat.

Rengeteg család szétesett, mert apu két másodállásban gürizett,

hogy legyen lakás, kocsi, sosem volt otthon, ha igen, ű

akkor hulla fáradt volt.

Hosszú lenne elmondani, olvass utána. Totál kifosztott,

bedőlt országra köszöntött rá 1990.

A 80-as évek közepétől már sorban nyúlták le a vállalatokat,

gyárakat, de 90-től turbóra kapcsolták, és jelképes 1-,-Ft-ért

vittek mindent. Az összes mszp-s, szdsz-es oligarcha akkor alapozta meg

a milliárdjait.

Most is tanulhatsz szakmát és leelheted az életed egy faluban. Ki gátol?

Amúgy azok a szocializmus beli családi hazak gyakran sitt minőségű anyagokból készültek, haverokkal fusizgatva.

"Vidéken meg nincs munka, hiába maradnák itt, mit csinálnék."

Furcsa azért, hogy 7-8 millió ember mégsem hal, akik nem Budapesten vagy agglomerációjában élnek.

"soha az életben nem tudnék egy lakásra valót sem összegyűjteni"

Most ezt így hány évesen döntötted el, hogy neked már nem lesz? 40-50?

"Nem lett volna ez a nyomás, a társadalmi elvárásoknak való görcsös megfelelési kényszer, kapunyitási pánik, albérlet dilemma, diplomával bérminimum, többkörös állásinterjúk, állandó stresszelés, pszichiáter stb.."

Ezek a te problémáid nem a rendszeré. 26 évesen köszönöm szépen jól vagyok. Ha nem akarnád a látszatot fenntartani és megfelelni, akkor nem zavarnának. Tényleg érdekel, hogy ki gátol ma, hogy elmenj szakmát tanulni. Több ismerősöm és munkatársam is van, aki 30 fölött van és kihasználta az OKJ-s képzést, van aki asztalosnak tanul, más valaki kályhásnak. Mi gátol benne?

#5 javítás

mégsem hal éhen.