Titeket zavar a Szovjet emlékmű?

Először is mind a németek, mind az oroszok óriási károkat okoztak, ez nem vitatható. Több helyről hallottam már, hogy az oroszoknak parancsba volt adva, hogy az emlékműveket kíméljék meg, ami rendkívül pozitív gesztus, el kell ismerni, de elhanyagolható lett volna az a vesztesgé is véleményem szerint a gazdasági és emberáldozatok mellett. Személy szerint nincs problémám azzal a tudattal, hogy egy szovjet emlékmű van Budapesten, sőt igazából mindenki tanulhatna belőle, ideológiától függően, pozitív, vagy elrettentő példaként. Ugyanakkor ami nem nem stimmel az az, hogy a Szabadság téren van, amit eredetileg (javítsatok ki, ha tévedek) az 1848-49es szabadságharc emlékére építettek, ahol a magyarok küzdöttek a saját szabadságukért. Később erre a térre kerültek az úgynevezett irredenta szobrok, ami a Trianoni békeszerződésben elszakított országrészeknek állított emléket, minden égtájnak egyet.

"Az emlékműegyüttes szívét az 1928-ben felállított ereklyés országzászló jelentette, amelyen félárbocra eresztve lengett a magyar lobogó. A húszméteres zászlórúd mészkőből faragott talapzatának előlapja északi irányba mutatott, homlokzatát a magyar címer díszítette, két oldalán egy-egy idézet volt olvasható a magyar revíziós igények fő támogatóitól. A zászlórúd tövében kiterjesztett szárnyú bronz turulmadár zárta a kompozíciót. Mögé sisakos, buzogányos gyermek aktját mintázta a szobrász. A zászlórúd csúcsdíszéül egy jelképes, esküre emelt kéz szolgált, amelyet vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója kezéről mintázott a szobrászati elemeket készítő Füredi Richárd."

Én személyszerint szívesebben látnám a Szabadság téren újra ezt az emlékművet.

Ugyanakkor amiről a legtöbb ember nem tud, az, hogy Magyarország és Oroszország 1991 végén egy kölcsönös baráti egyezményt, melyben Oroszország elítéli az 1956-os szabadságharc elfolytását(!) és a felek kölcsönösen megállapodtak, hogy óvják és ápolják(!) a másik ország saját területükön található kultúrális értékeit és történelmi emlékeit, ideértve a külföldön eltemetett állampolgárok sírjait, és az emlékműveket.

Ez az, ami miatt semmiképp nem tehetünk olyat, hogy egyszerűen lebontjuk, telefirkáljuk, vagy bármit teszünk vele, és emiatt védik ennyire (lásd helyben a dupla kordont). Ugyanakkor a Nemzeti Jogvédő Alapítvány is foglalkozik az esettel, és az oroszokkal való kölcsönös megállapodás alapján szeretné az emlékművet áthelyezni máshova.

A megállapodásból ajánlanám minden érdeklődőnek figyelmébe az ebből a szempontból legfontosabb 3. Cikket, mely így szól:

"3. Cikk

1. A Felek térítésmentesen egymás használatára bocsátják a katonai temetkezési helyek és kegyeleti létesítmények által elfoglalt földterületeket arra az időre, amíg azok ilyen célt szolgálnak.

2. Amennyiben a jelen Cikk 1. pontjának megfelelően rendelkezésre bocsátott földterületet fontos állami érdek miatt más célra kívánják hasznosítani, úgy az érdekelt Fél új - a jelen Cikk 1. pontja feltételeinek megfelelő - helyet biztosít a másik Fél számára, és vállalja az elesett katonák földi maradványainak a kegyeleti létesítmények áthelyezésével és az új katonai temetkezési helyek kialakításával járó költségeket.

3. Az új földterület kiválasztását és az újratemetést a Felek kölcsönös megegyezése alapján kell megvalósítani.

Ilyen megegyezés hiányában az érdekelt Fél, a másik Fél hivatalos megkeresésétől számított 2 év elteltével, a katonai temetkezési helyek áthelyezésére saját törvényeinek és rendelkezéseinek megfelelő intézkedéseket hozhat."

Akit még ennél is pontosabban érdekelnek a részletek, itt van az ezzel kapcsolatos szakvélemény teljes anyaga HTML formátumban:

[link]

és letölthető .doc formátumban:

[link]

Válaszaitokat szívesen várom akár itt, akár privát e-mailben

Nem.

Sőt, a Hősök terére is inkább a Dzsucse-torony kéne. Tök jól néz ki.

[link]

Igen.

Azért mert nagyon rossz korszakot juttat sok ember eszébe. Erre is kell.

Látszik, hogy a politikának sikerül kettészakítani Magyarországon a magyarokat (utálom - nem utálom). Másrészt a véleményeket a személyes sérelmek vezérlik, generációkra visszavezetve. Emellett sok mindent hajlamosak vagyunk elfelejteni.

Nézzük a történelem könyvek alapján saját magunkat (ha igazak amit leírtak):

- 1848/49: küzdöttünk a saját szabadságunkért - a területünkön lévő kissebbségek jogait sárba tiportuk, elbuktuk,

- 1914/18: virtusból, a császár melletti kiállásunkkal, kirobbantottunk egy világháborút és elvesztettük,

- 1919: tanácsköztársaság, a nép akarta magához ragadni a hatalmat, nem sikerült,

- 1940/45: a második világháborúba nagy Magyarország visszaszerzése miatt léptünk be, vesztettünk,

- 1956: függetlenségünket akartuk kivívni, de a nyugati hatalmaknak fontosabb volt Szuez, mint Magyarország, megint vesztettünk.

Ennyi előzmény után, ha próbálok "elfogultság nélkül" gondolkodni, akkor egy balsorssal sújtott nép vagyunk.

A kérdésre válaszolva: nem zavar. Normális országokban a mult emlékeit megőrzik, még ha nem is dicsőséges, mert az is hozzánk tartozik.

(Egyébként ha Hitler győzött volna, a maradék magyar nép már régen Ázsiában lenne).

Mi 1922. után "kis" ország lettünk és mindíg függtünk valakitől. Mivel minket az oroszok szabadítottak meg a németektől, természetes volt, hogy csatlósakká váltunk. De a "legvidámabb barak" voltunk.

A mostani nagyfene szabadságunkkal mire mentünk, leszámítva azt a néhány ezer embert aki csalásból, hazudozásból és "úri" lopásból megszedte magát és írtózatosan jól élnek.

ma 21:02

Ha ennyire sz@ar vagy történelemből akkor minek írsz ide nagyokos?Elég ebből a magyargyűlöletből