Ugye hogy mennyivel jobb lenne, ha visszaállna a királyság?

# 33-as: tévedsz. NINCS timokrácia jelenleg sem nálunk, sem más demokráciában.

A timokrácia lényege, hogy a gazdagabb, módosabb, megbecsültebb polgár szavazata TÖBBEET ÉR mint a szegényebbé.

Ma egy munkanélküli ugyanúgy egyetlen szavazatot adhat le mint az ország leggazdagabb embere, a szavazata pedig ugyanannyit is ér.

Tehát NINCS timokrácia.

# 34 A nyugat-európai alkotmányos, parlamentáris monarchiák DEMOKRATIKUS államok.

Bár a király aláírása legitimál minden törvényt (ahogy nálunk az elnök aláírása), a törvényhozást a király a nép által választott parlamentnek adta át.

Tehát ott demokrácia van.

A demokrácia ésa királyság NEM ELLENTÉTES FOGALMAK.

Kongó meg nem demokratikus ország, bár a nevében az. Akárcsak az Észak-Koreai Népi DEMOKRATIKUS Köztársaság (korunk legsötétebb diktatúrája), a Német DEMOKRATIKUS Köztársaság, stb.

#40

Tudom, hogy nem kizáró fogalmak, de a kérdező gondolom egy olyan királyságra gondolt, ahol a királyé a teljes hatalom. Angliában például már szinte csak egy hagyomány és formalitás a királyság, a politikájukat a parlament határozza meg.

#43.: "a kérdező gondolom egy olyan királyságra gondolt, ahol a királyé a teljes hatalom."

Én pl. egy olyan királyságot szeretnék, ahol az uralkodó/nő a hadsereg főparancsnoka, a legfőbb bíró, jóváhagyja a mostaninál kevesebb létszámú Parlament által hozott törvényeket, illetve ő is hozhat ilyeneket, kinevezheti az utódát.

"Angliában például már szinte csak egy hagyomány és formalitás a királyság, a politikájukat a parlament határozza meg."

Nagyjából Angliában és más európai monarchiákban is az a királyság, amit én most fentebb leírtam, csak nem gyakorolja a hatalmát (Angliában egyébként a királynő a legfőbb földbirtokos is, szinte övé az egész ország).

Én azt szeretném, ha Magyarországon jobban részt venne a közéletben az uralkodó/nő, erősebben élne a hatalmával és ezzel párhuzamban csökkenne a politikusok befolyása.

# 44-es, az mindegy, hogy te mit szeretnél. A királyság logikája szerint a király dönti el, milyen legyen a királyság.

A brit királyság logikája is ez, csak mára már elfakult a dolog, de a lényeg, hogy a király döntött úgy valamikor, hogy megosztja a hatalma egy részét a polgársággal.

ELVBEN (de csak elvben) erről bármelyik király meggondolhatná magát, és ha úgy dönt, egyszer csak nem hívja össze a parlamentet (az angol parlamentet ma is a király hívja össze).

Persze a SZOKÁSJOG, más néven történeti alkotmány, olyan dolog, ami erősen kötelezi az uralkodót is, akinek tisztelnie kell elődei örökségét.

De Nagy-Britanniában mai napig sem érvényes semmi, ami nem a király nevében lett megkötve, törvénybe iktatva, stb.

A kormány sem a népé, csak a megválasztását a népre bízta rá a király. De a kormány a KIRÁLYÉ.

Ezért nevezik úgy mindig, hogy ŐFELSÉGE KORMÁNYA (s innen jön a játékos szóvicc: "őfelsége ellenzéke").

Épp ezért, mivel minden dokumentumot a király nevében adnak ki. Ezért nem lehet például a királynak hajtási igazolványa (mégis vezethet), mert azt is elvileg a király nevében adják ki, tehát értelmetlen, hogy neki vizsgát kelljen tennie ahhoz, hogy saját magától kaphasson egy jogosítványt.

Szóval - papíron legalábbis - a király akaratából van demokrácia is, mert ő alattvalóira bízta a döntést, hogy megválasszák a kormányának tagjait. De attól még az az ő kormánya.