Ugye hogy mennyivel jobb lenne, ha visszaállna a királyság?

#30

Pont ez a lényege a demokráciának.

Akarhatnak ők bármit - szabad nekik - csak sikerülni nem fog nekik, mert az értelmesek mennek és leszavazzák őket.

#30.: nincs demokrácia - timokrácia, azaz pénzuralom van.

A "kiskirályok" (nevezzék őket politikusoknak vagy oligarcháknak) nevetséges és ugyanakkor káros uralma jobban tetszik neked?

#32.: akkor az Észak- és Nyugat-európai monarchiák elmaradottak?

Hol élnél szívesebben: a Kongói Demokratikus Köztársaságban vagy a Svéd királyságban?

*33

Azt nézd, melyik ad több mozgási/cselekvési lehetőséget.

Ebben a demokrácia mégis csak üti a királyságot.

#34

Svédország nem jó példa, ott nullázták a királyi jogköröket - még az ún. fenntartott jogokat (reserved powers) is. A házelnök nevezi ki a miniszterelnököt, aztán a miniszterelnöké az összes kinevezési jogkör. Ott a monarchia de jure is kirakat.

A többi monarchiában a királyé többnyire a nagy állami méltóságok kinevezés joga, de ott is a kormány/parlament ellenjegyzésével tehet bármit is.

#35

Miért? Attól még, hogy az államfő (jelen esetben a király) határozatlan ideig van hivatalban, attól még a kabinetek és a parlamenti ciklusok váltakozhatnak 4 évente demokratikusan.

#34

Nem tudok sokat Svédországról, de az a királyság nem az, ami párszáz évvel ezelőtt volt, hogy 1 ember uralkodik, ő a tekintélyes és alattvalói vannak. Azt akartam elmondani végül is, hogy mindegy, hogy milyen rendszer, ha a vezető beteg, de ha ugyanaz a beteg vezető lenne egy királyságban és egy demokratikus rendszerben, akkor inkább a demokratikus rendszert választanám. Ha normális a vezető, akkor is. Nyílván Svédországot választanám.

# 27 "De ma már nem is létezik nemesség"

Csak azért nem létezik nemesség, mert nem létezik királyság.

Ha királyság van, nemesség is van, pontosabban a királyságtól származik a nemesség és a nemességtől származik a királyság (ezt kábé ahhoz lehet hasonlítani, mint a demokráciában azt, hogy a pogár választhat és választható).

Egyébként a királyság a TÖRTÉNELMI TRADÍCIÓN, azaz történeti alkotmányon, szokásjogon alapul. A királyság, a maga logikája szerint (legitimista vagy rojalista szemlélet) nem megszüntethető, csak FELFÜGGESZTENI lehet.

Azaz ma is van legitim király, csak nem uralkodik, történeti szempontból.

Mivel a királyság történeti szempontból JOGFOLYTONOS mindig, ezért a nemesség is az.

A királyok soha nem vonhatják vissza az elődeik által adományozott nemességet.

Kivétel a magyar történelemben, hogy a Habsbourgok visszavontak olyan nemesi címeket és rangokat, amelyeket a protestáns erdélyi fejedelmek adományoztak (arra hivatkozva, hogy a fejedelmek nem voltak királyok).

Így például az én apám apja a Habsbourgok szempontjából is nemes ember volt, az anyja ellenben nem volt az, noha Bethlen Gábor erdélyi fejedelem kutyabőrt és címert adott a családnak (a Habsbourgok viszont ezt elvitatták). Mivel apám családja viszont a Habsbourgok előtt már magyar nemes család volt (csak azután tért protestáns hitre), ezért az ő nemességüket elismerte a Habsbourg ház is.

Egyébként azt érzem, nem értitek, mit jelent a királyság fogalma. A királyság elválaszthatatlan a nemességtől, ugyanis a király is nemes. Méghozzá főnemes, azok közül is a legfőbb.

Minden királyság a nemességre épül. A nemesség pedig a történelmi hagyományra épül.

#29 "dehogy bukott, csak új alapokra kell helyezni, a mostani helyzetnek megfelelően kell újjáépíteni."

A királyságot soha nem lehet "új alapokra helyezni", ez a királyság lényege.

A király Isten kegyelméből uralkodik, örökletes alapon. A királyt nem választják az alattvalók, hanem Isten rendeli az alattvalók fölé, azáltal, hogy királynak születik.

A király nemességet adományoz, ezt az adományt pedig MINDEN utóda köteles elfogadni.

A nemest csak megölni lehet, nemességét visszavonni nem lehet (ezért ölték meg a gyermekeket is a történelem folyamán, ha ki akartak irtani egy nemesi családot, mert a nemesség NEM VISSZAVONHATÓ).

Ha egy király megpróbálná visszavonni az apja vagy nagyapja, vagy űkapja által adományozott nemességet, akkor azzal azt mondaná, hogy az apja / nagyapja / űkapja döntése nem volt legitim. Ha a döntése nem volt legitim, akkor nem volt legitim király.

Márpedig ha az űkpapa nem volt legitim király, akkor az űkonoka sem lehet legitim király, hiszen tőle örökölte a trónt.

Ezt hívják TÖRTÉNELMI ALKOTMÁNYNAK, avagy SZOKÁSJOGNAK.

Egy király nem kérdőjelezheti meg az elődei döntését (az azok által adományozott nemességet sem), mert ha megteszi, azzal a saját legitimitását vonja kétségbe (mint annak az utódjáét, akit megkérdőjelez).

Királyság "új alapokra helyezve" NEM LÉTEZIK.

# 32-es, egyetértek. Viszont a királyság és a demokrácia nem egymást kizáró fogalmak (lásd: Nagy-Britannia, Dánia, Svédország, Spanyolország, Japán, stb.).

Egy királyság lehet parlamentáris és alkotmányos.

A királyság lényege, hogy minden hatalom a királytól származik. De ez nem jelenti azt, hogy ő is gyakorolja. Delegálhatja bárkinek, a király dönthet úgy, hogy a nép által választott parlament gyakorolja az ő hatalmát.

A lényeg, hogy az ő nevében történjenek a dolgok, az ő aláírásával szülesseneka törvények, azaz a király személye hitelesít minden döntést (de nem kötelező, hogy személyesen hozza meg).