A Harwardon azt sem tudják, mi Kanada fővárosa! Vajon valóban sokkal jobbak a hazai egyetemistáknál?
Az a kép él az emberekben, hogy az amerikai top egyetemeken olyan csúcs tudást kapnak a hallgatók, melyekkel kapásból túlszárnyalják a hazai mérnököket, fizikusokat, természettudósokat és ez a jövedelmükön is meglátszik.
Nemrég egy cégnél, azt mondta a HR-es a termékfejlesztő mérnökkel együtt, miszerit a Harwardon végzettek hihetetlenül magasan kvalifikáltak a hazai szakemberekhez képest és egy cégnek hatalmas erőrelépés, akár havi másfélmillió nettóval foglalkoztatni ilyen külföldi szakembert.
Ugyanakkor egy friss kutatás szerint a Harwardi diákoknak fogalmuk sincsen, mi Kanada fővárosa és Kanada nem abban az Európában van, amelyet sikk sen ismerni számukra és kb annyit tudni a földrészükről, hogy párizs a fővárosa, hanem a közvetlen szomszéduk.
Ehhez mit szólsz ? [link]
Én az ELTÉ-én végeztem és gyermekkoromban tudtam mi Kanada fővárosa és jártam látogatóban amcsi középskolában, ahol valóban olyan egyszerű matematikai analízis volt miszerint : a(x+y)=ax+ay :D.
Most el lehet gondolkodni ezen. Usa szomszédja közvetlenül Kanada és ha pl utazik akár iskolai ügy miatt Kanadába és megkérdezi az eladó, hogy Kanadába a fővárosba lesz a jegy? Akkor lehet máshova fog elutazni -.-
Magyarországnak és az USA-nak eléggé eltérő az oktatási rendszere, nehéz összevetni. Alapvetően az USA magániskolái és egyetemei elég magasszintűek, az államiak pedig hírhedten rosszak. De még a magán intézmények is tejlesen más szellemben működnek, sokkal inkább bevonják a diákokat, gyakorlatiasan állnak a tananyaghoz, igyekeznek fejleszteni a tanuló kreativitását is.
Nálunk a diák egyszerű hallgató. Elmondják a tananyagot, azt meg kell tanulnia és visszamondani. A gyakorlat teljesen minimális, kiadott projekt feladatok gyakorlatilag nincsenek. Viszont szélesebb körű ismeretanyagot kell elsajátítani. Ha bányamérnök akarsz lenni, ha ügyvéd, még középiskolában a fejedbe verik, hogy Kanada fővárosa Ottawa. Ez nem baj, de nagyon fontos tapasztalatok maradnak ki, amiket a tanulmányok végeztével alapok nélkül élesben kell megszerezni.
Ezért lenne a legjobb vegyíteni a két oktatási rendszert és egyszerre adni széleskörű ismereteket és gyakorlati tudást.
Az amerikaiak utálják Kanadát (gondolom kölcsönös). De:
"egy friss kutatás szerint a Harwardi diákoknak fogalmuk sincsen, mi Kanada fővárosa"
Kérdem én, hogy hány alanyból sikerült ezt a 6-8 alanyt összeszedni?
"Nemrég egy cégnél, azt mondta a HR-es a termékfejlesztő mérnökkel együtt, miszerit a Harwardon végzettek hihetetlenül magasan kvalifikáltak a hazai szakemberekhez képest és egy cégnek hatalmas erőrelépés, akár havi másfélmillió nettóval foglalkoztatni ilyen külföldi szakembert. "
Valószinűleg a cégnél senkit sem érdekel Kanada fővárosa. Ha a szakmájában 110%-ot képes nyújtani, akkor meg fogják fizetni az illetőt. Egyébként mire megy valaki azzal, hogy tudja akár csak a környező országok fővárosait? Attól még minimálbért fogsz keresni, ha tudod. Mondjuk kíváncsi lennék hányan tudják Szerbia, Horvátország és Szlovénia fővárosait. Szomszéd országok.
Általános ismereteket egy bizonyos szintig érdemes csak tanítani, mert egy bizonyos szint után már csak felesleges adalék és a lényeg elveszik a hasztalan információk között. Tehát nem tudod a bevitt tudásnak csak egy nagyon kis részét hasznosítani.
Pl. nekünk földrajzórán anno meg kellett tanulni egy regiment európai várost a magyar városokkal egyetemben, ennek köszönhetően vannak olyan európai városok amelyeket jobban betudnék lőni a térképen mint egy ismertebb magyar várost. Ellenben, ha annyira érdekel, ezt gyorsan tudom pótolni.
Azonban azt a tapasztalati-, gyakorlati tudást (amit már egy páran említettek) aminek az elsajátítását itt Magyarországon az iskolákban hanyagolják, azt a későbbiekben sokkal nehezebb és keservesebb lesz megtanulni a saját bőrödön mint azt, hogy mi Kanada fővárosa.
Igaz, hogy itthon a gimikben igen kemény a tananyag és az érettségi is.
Én fizikusként jártam az eltére, ott minden félévben volt laboratórium, ahol műszeres mérések, statisztikai kiértékelésekkel voltak. Jártunk a Cernben és lehetett időnként kiutazni egy egy szemináriumot végighallgatni, speciális órákon is sokat tanultunk. Az utolsó teljes év diplomamunka gyakorlati laboratórium volt, azaz itt is volt rengeteg mérésbe bevonva hallgató és ki ki végezhetett TDK diákköri kutatást is.
Ezenkívűl elhelyezkedni gyakorlatilag lehetetlen volt itthon. Aki nem ment külföldre az vagy üzletkötő,alkusz vagy biztonsági őr lett. esetleg tolt valami további OKJ-t :/
Volt olyan doktorandusz hallgató is, aki egy fél év alatt elvégzett egy évet és a második félévben elment dolgozni.
Mondjuk ég és föld a keresete az itthoni és külföldi egyetemen végzetteknek és eléismerésüknak és akkor még az itthoni csillagászat végzőket nem is említem, aki kb rengeteg évente, míg a kereset fél hallgató évente :S.
Ez az élet.
"Igaz, hogy itthon a gimikben igen kemény a tananyag és az érettségi is. "
Ez ugye csak vicc akart lenni?
Attól, mert pár embernek könnyű a gimnázium és az érettségi a többségnek nem lesz az, ezt jó lenne már felfogni. Hiába reagáltok így rá.
Nem azt mondom, hogy nehéz, inkább azt, hogy tömény.
Azonban ettől még nem a saját teljesítőképességünket kell általánosnak venni.
Azzal nem vitázom, hogy a minimális szintet szintet (elégséges, közepes) tanulás nélkül is lehet teljesíteni, de egy emelt érettségit vagy egy 100%-os középszintű érettségit messze nem gyerekjáték (kivétel persze a reál beállítottságúaknak a matek).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!