Ki veszi azt be, hogy szept.11-et az arabok kezdték el?

Szépen is néznénk ki ha egy ekkora épület tervezésekor hagyták volna, hogy eldőljön mint egy fa gond esetén. :D

A 3 méter zuhanásba pedig vedd bele, hogy itt borzalmas súlyról van szó, amikor a felső x szint zuhan 3 métert az átveri az alatta lévőt úgy már x+1 emelet a súly, ami átüti az alatta lévőt ésígytovább. Az energiát átadja minden emelet az alatta lévőnek, ráadásul a súly miatt ez az energia minél lentebb járunk annál nagyobb. Hasonló mint amikor a harcművészek téglát törnek, de itt szintenként növekvő energiáról van szó. ha 1 emelet rászakadt volna az alatta lévőre nem lett volna baj, de a tűz miatt a fém lágyult, így a leszakadáskor rántotta magával a felette lévőket is amik végül domino szerűen zúzzák szét az összes alsóbb szintet.

"Te is csak nézel,de nem LÁTSZ!"

A tisztánlátó az EZOTv-től. Személyesen!

Te jó ég! Már hányadik ember állítja magáról, hogy ért hozzá, pedig egyikőtök sem, főleg nem a kérdező.

1. Olyan, hogy "statikai pillér" nincs! Melyik az a fszkalap, aki úgy épít be pilléreket, hogy annak nincs statikai funkciója? Azt, amire a kérdező gondolt belső merevítő magnak hívják, és ez adja a szerkezet merevségét, illetve természetesen függőleges tartószerkezetként is funkcionált.

A másik: tény, hogy a kerozin nem olvasztotta meg az acélszerkezetet, de: a hő hatására az acél gyengül, mégpedig rohamosan. Konkrétan számszerűen ha a szobahőmérsékleten a teherbírást vesszük 100%-nak, akkor kb. 400 fokig nincs hatása a hőnek (vagyis van, jobban fog mozogni, de teherbírásilag még megfelel). Innentől rohamosan csökken a teherbírás: 500 fokon kb. 80%, 600-on 40%, 800 fokon már csak az eredeti súly 10%-át bírja a szerkezet. A kerozin meg lazán ég 1000 fok felett. Szóval látható, hogy elegendő, ha meggyengülnek az oszlopok: már roskad is magába a szerkezet.

És az acélnak nem a szakítószilárdsága a legfontosabb, hanem a folyáshatára, újabb tárgyi tévedés építész-kérdezőnktől. Ha építész vagy, nem tudom hogy jutottál túl az acél meg a vasbeton tárgyakon... (Bár kétségtelen tény, hogy használjuk a szakítószilárdságot is, csak ritkábban, és kevésbé fontos).

A másik szakértőnek meg üzenem, hogy tervezéskor nem arra tervezünk, hogy ha netalán elromlana valami akkor az épület magába roskadjon. Ilyen haváriára nem lehet, és nem is kell tervezni. Arra kell tervezni, hogy ha esetleg egy oszlop kiesik még tartson az épület, de arra, hogy egy repülő elviszi az oszlopok felét és még ki is gyullad az épületben senki nem tervez.

Üdv: egy statikus tervező (építőmérnök)

A belső mag nem hajlik. Ugyanis a WTC-nél a belső mag sok acéloszlopból állt, vagyis az egyik erre, a másik arra hajlik. Ezt nevezik lokális hatásnak. A lokális hatás viszont szerkezeti elem tönkremenetelt eredményez (pl. kiesik az oszlop a teherbírás szempontjából, és átterhel másik oszlopra) Globálisan legfeljebb dőlhetne valamerre, na de kérdezem én: merre? Belecsapódott a gép, nem dőlt ki. Volt utána más oldalirányú hatás? Nem! Az összes eredő erő lefelé mutat a föld középpontja felé, és nem oldalra!

Itt a következő történt: becsapódott a gép, és égni kezdett. Erre az acél tartóelemek szilárdsága a hő hatására csökkenni kezdett. Ilyenkor először az oszlop gerenda kapcsolatok mennek tönkre, vagyis a födém szépen egyre kevesebb oszlopra tud terhelni, egyszer csak leszakad, az alatta levő szintre. A lentebbi szintre hat plusz egy szint terhe, meg ugye a hőhatás miatt gyangébb is, ő is leszakad előbb utóbb, egy idő után már kártyavárszerűen zuhan egyik szint a másikra.