Jogos volt, hogy a Szovjetunió egy meghódított területként tekintett Magyarországra?

A tekintés mióta jogi fogalom?

Én is meghódítottként tekintek Svájcra, csak ez őket nem nagyon izgatja.

Ami történt, nyilvánvaló, hogy meghódítás volt, és nem felszabadítás. (Persze a propaganda nem így értékelte.)

Hogy jogos volt-e? Nem, mert ahogy a háború véget ért, nem volt jogalapjuk itt lenni, az már nem "nagy honvédő háború", hogy negyvenöt évvel később mentek haza. Főleg nem volt jogos, hogy a hadifoglyokat csak az ötvenes években engedték haza, annak ellenére, hogy a háborús jog szerint a béke aláírása után azonnal szabadon kellett volna bocsátaniuk. Emellett biztosítani kellett volna addig is életüket, egészségüket, és ellátásukat - a szovjetek gyakorlatilag semelyik feltételnek nem tettek eleget.

És az, hogy százezreket hurcoltak el rabszolgaként Magyarországról a háború után, mint "jóvátétel", csak az ókori, középkori barbarizmushoz hasonlítható, ilyen egy civilizált korban már nem történik. A bizánci császár tett ilyet a Szerémség meghódítása és feldúlása után, vagy a törökkorban voltak ilyenek, esetleg a rómaiak hajtották el rabláncra fűzve a leigázott nép tagjainak ezreit, de a XX. században...?

A megtámadásról meg csak ennyit (sokszor leírtam már, de eszerint nem elégszer):

A Szovjetunió az előtte lévő években bekebelezte Finnország keleti részeit, Lengyelország felét, meghódította Észtországot, Lettországot és Litvániát, valaminz Besszarábiát. Szerinted kik lettek volna a következők? Na, ezt "kerestük" a Don-kanyarban. 

Nem véletlenül vettek részt a Szovjetunió elleni hadjáratban a németeken és olaszokon kívül a szlovákok és a románok, és a finnek is. 

De a spanyolok is küldtek egy 50 ezer fős sereget, a "Kék Hadosztályt", és rengeteg norvég, holland, francia önkéntes is, de érthetően az észtek, lettek, litvánok is tömegesen jelenteztek a hazájukat megszálló szovjetek ellen. 

Ha kimaradtunk, sem jártunk volna jobban, Románia átállt, mégis megszállták. Bulgária részt sem vett a háborúban, és szintén. A szovjetpárti Csehszlovákia is, sőt, még Kárpátalját is elcsatolta tőle a Szovjetunió. De még a papíron "győztes hatalom" Lengyelországnak is bekebelezte a felét Sztálin, német területekkel kárpótolva, gyakorlatilag arrébb tolva, mert neki így tetszett.

15/15 A történelmet azért ne hamisítsuk meg, mert tudomásom szerint először a németek voltak hazánkban és gondolom nem azért,hogy megvédjenek minket az oroszoktól.

Tudomásom szerint a németek indították el a II.vh-t, üzentek hadat az oroszoknak és mi a németek legutolsó csatlósaiként harcoltunk először az orosz földön. Harmadszor nem mi magyarok fogalmaztuk meg az igazságos és igazságtalan háború fogalmát, hanem a világ és akkor mi vesztesek lettünk. Negyedszer a beszari német hű magyar nép magától soha nem kergette volna ki a németeket . Ötödször ,hogy a szövetségesek megegyeztek, hogy ki melyik országból űzze ki a fasiszta HÓDÍTÓ németeket. Nekem a II.vh ról ez képem és véleményem alakult ki és ez azt hiszem megdönthetetlen. Az ,hogy 45 után mi történt ez nem volt kérdés. Egyébként ennyit nem nyavalyognak a németek pedig az ő országukat még ketté is osztották. Nekem egyébként az a véleményem,amit OV is megfogalmazott a választások után,hogy a győztes mindent visz! Akkor?

Semmit nem hamisítottam, amiket felmutattam, történelmi tények. Ha cáfolatod van, hozakodj elő vele, ha nincs, kérj bocsánatot.

Leírtam, de úgy tűnik, hasztalanul:

1) Amíg a németek meghódították Dániát, Norvégiát, Hollandiát, Luxemburgot, Belgiumot és Franciaországot, valamint Lengyelország nyugati felét, addig a szovjetek saját szomszédos területeiken meghódították Finnország egy részét, Lettországot, Litvániát, Észtországot, Besszarábiát és Lengyelország keleti felét.

Két hódító hatalom között elhelyezkedve elkerülhetetlen volt, hogy belekeveredjünk a háborúba, várható volt, hogy a két birodalom előbb-utóbb összeér.

Hogy miért a németek oldalán, annak több oka van:

A) A magyar társadalomban a tanácsköztársaság óta mély kommunizmus-ellenesség volt. A tisztikar és a politikai vezetés is így érzett.

B) A magyar gazdaság túlnyomó részt a németre volt utalva, ezer szálon kötődött hozzá.

C) 1941-ben már a szomszédjaink mind a németek oldalán harcoltak, és a magyar politikai vezetés látta a veszélyét ennek, a háború után esetleg kedvezőtlen revíziót.

D) Ekkor a mindaddig veretlen német csapatok épp Moszkva előtt álltak, ezért túl a fenti okon, őrültség lett volna nem melléjük állni.

Az pedig illúzió, hogy megőrizhettük volna a semlegességünket. A német vezérkar főnöke, Halder 1940(!) május 26-án már azt mondta: "Magyarország kezd arcátlanná válni, ha nem paríroz, protektorátus lesz belőle."

Ha már ekkor megszállnak, és nem őrizzük meg a viszonylagos önállóságot '44-ig, annak az lett volna az eredménye, hogy a háború elejétől totális mozgósítás, a gazdaság leszívása, és a zsidóság deportálása következett volna be.

"Tudomásom szerint a németek indították el a II.vh-t"

- Akkor rosszul tudod, Anglia és Franciaország üzent hadat Németországnak, nem fordítva.

Az ennek kiváltójaként szolgáló Lengyelország elleni támadást pedig a németek és a szovjetek - mintegy véglegesen egybeolvasztva addigi tevékenységüket _együtt, közösen_ vitték véghez, mégis csak Németországnál követte retorzió, és a szovjetek szerepe legfeljebb lábjegyzetként volt fellelhető, ha egyáltalán.

Az Európa elleni szovjet támadás pedig legfeljebb 1942 nyarán elindult volna, ez ma már a történészek között elismert tény. Hatalmas csapat- és hadianyag-összevonások voltak a határ mentén, támadólag felállítva, nem védelemben. Ezért is volt olyan sikeres a németek hadművelete, mert csekély ellenállás mellett hatalmas veszteségeket okozva tudtak előretörni.

Sztálin maga ezt mondta a végzős katonai hallgatók előtt 1941-ben: "készülni kell a Németország elleni háborúra."

"1940 márciusában, amikor hivatalosan még semmi sem zavarta a szovjet-német kapcsolatokat, Sztálin fogadta a Németországba készülő katonai delegáció egyik tagját, I. F. Petrovot, a légierő tábornokát. „Vegye számításba - mondta a főtitkár -, hogy bár aláírtuk a szerződést Németországgal, a fasiszta Németország a mi legádázabb ellenségünk volt és marad." 

[...] 

Az eseményen jelen levő N. Ljasenko, a Szputnyik agitatora című újság szerkesztője visszaemlékezéseiben ugyancsak megerősíti a sztálini kijelentést, miszerint a háború Németországgal elkerülhetetlen, „szerencsénk van, ha a külügyi népbiztos és apparátusa két-három hónappal el tudják odázni a háború kitörését”. 

2) És igen, a németek szálltak meg minket először (éppen ez volt az oka, hogy a mi háborúból való kilépésünk kudarccal végződött, és "utolsó csatlósok" voltunk), ez azon a tényen viszont, hogy a szovjetek megszállók voltak, nem változtat.

"Harmadszor nem mi magyarok fogalmaztuk meg az igazságos és igazságtalan háború fogalmát, hanem a világ és akkor mi vesztesek lettünk."

- Nem a világ, hanem a győztesek. Ha például az észteket, letteket, litvánokat, finneket, magyarokat, románokat, vagy lengyeleket kérdezték volna meg, teljesen más eredménye lett volna.

A Szovjetuniót bőven terhelte háborús bűn, ám mivel a háromfejű bíróság egyik tagja volt, természetszerűleg nem lett felelősségre vonva.

Amerikánál is lehetett volna bűnösöket felkutatni, a civilek bombázása kapcsán - amelyek jóval túlnőttek a németek hasonló tevékenységein. Az atombombával kapcsolatban pedig az amerikai légierő tisztje maga így nyilatkozott: "ha ezt a háborút vesztesként fejeztük volna be, minket elítélnének, mint háborús bűnöst."

A nevére nem emlékszem, így a pontos idézetre nem tudtam rákeresni.

Ellenben az utolsó csatlós fasiszta Magyarország már '43-ban elìtélte önmaga a maga háborús bűnöseit a délvidéki események kapcsán.

"Ötödször ,hogy a szövetségesek megegyeztek, hogy ki melyik országból űzze ki a fasiszta HÓDÍTÓ németeket"

- A kommunista, hódító szovjetek. A románok átálltak, mégis meg lettek szállva 45 évre. A bolgárok, akik részt sem vettek(!) a Szovjetunió elleni háborúban, szintén. De még a lengyelek is, akiknek névleges védelmében tört ki a háború, emellett fél országuk is el lett csatolva Sztálin birodalmába.

"Negyedszer a beszari német hű magyar nép magától soha nem kergette volna ki a németeket."

- Ezek után úgy tűnik nekem, hogy te is az Amerikai Népszava olvasóközönsége, és Dániel Péter mentalitását követed, a "fasiszta, utolsó csatlós gyáva magyarokról". Akkor pedig felslegesen írok.

Nekem a II.vh ról ez képem és véleményem alakult ki és ez azt hiszem megdönthetetlen."

- Ezek után pedig nyilvánvaló, hogy feleslegesen írok, ha nem vagy hajlandó befogadni az ellenérveket.