Ha a balti államok anno nem léptek volna be a NATO-ba, vajon ma még önálló államok lennének, vagy már elfoglalta vagy belorusszizálta volna őket Oroszország?

19:

Ne szpemmeld szét a kérdést légy szíves a kérdéshez nem tartozó irreleváns és zavaros faggatózásoddal.

Ez a kérdés a baltiakról szól.

Szívesen kifejtem az álláspontom katalán, baszk, kurd, székely, csecsen, hanti, manysi, tibeti, ujgur és egyéb ügyekben is, ha ezekről felteszel egy külön kérdést. Ezzel a “mindent összehordással” viszont lerontod a fókuszált vita lehetőségét. Köszönöm.

20:

Ez is azt erősíti, hogy jelentős lakossági nyomást kellene legyőznie saját országában szinte minden NATO-ország kormánynak ahhoz, hogy eleget tegyen az 5. cikkely szerinti vállalásának.

Vagyis egyáltalán nem irreális azt feltételezni, hogy ha Oroszország megteszteli a NATO reagálási hajlandóságát mondjuk a Suwalki-folyosónál egy hagyományos fegyverzetű offenzívával, akkor Litvánia és Lengyelország magára marad, szégyen szemre.

Hogy ez így lesz-e, ez alapvetően azon múlik hogy az általad is favorizált Orbán-Szijjártói áruló-cserbenhagyó hozzáállás; vagy a Macron-Sikorski-féle hozzáállás fog dominálni a NATO-n belül.

22:

Az én ízlésemhez sem állt közel a NATO-népszavazás lebonyolítása, ugyanis egyfajta nyugati orientációs rutinfeladatként volt beállítva; nem volt kommunikálva a nép felé az, hogy ez nem csak védelmet, hanem adott esetben hadbalépési kötelezettség-vállalást is jelent.

25:

Csak akkor kell legyőzni a lakossági ellenállást, ha eleget akarnak tenni a szerződéses kötelezettségnek.

Hitszegővé is lehet válni nyugodtan, volt már erre példa a magyar történelemben (meg máshol is persze).

Azt gondolom mindennek az origója a lakosság korrekt tájékoztatása.

Nyilván sok múlik a kérdésfeltevés módján is. Nyilván más eredmény születik akkor, ha úgy teszed fel a kérdést, hogy “maga szeretne-e háborút” vagy úgy, hogy “támogatja-e, hogy Franciaország eleget tegyen a NATO-szerződésbeli kötelezettségeinek vagy inkább hagyja cserben a szövetségeseit” (nyilván két szélsőséges verziót mondtam).

Ha egy tisztességes

edukáció és korrekt közvélemény-kutatás után is az jön ki, hogy a lakosság többsége a cserbenhagyást támogatja, akkor a kormányoknak el kell döntenie, hogy mi a fontosabb számukra, a nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettség betartása (amire egyébként a legtöbb tagállamban választáson alapuló jogi felhatalmazás van), vagy a lakosság pillanatnyi hangulatának, elvárásának való megfelelés.

Ez egy szép kihívás lenne minden tagországban és épp ezért gondolom azt; hogy a hasonló gondokkal nem küzdő Putyin már csak ezért is meg fogja tesztelni a NATO-reagálási hajlandóságát a nem túl távoli jövőben egy NATO-tagország ellen indított támadással (kézenfekvő a Baltikum vagy Moldova, a Lengyelország már kockázatosabb falat lenne,

Csakúgy mint Finnország).

27:

Ez is azt erősíti, hogy a “hülye lenne Putyin NATO-tagországot megtámadni mert az öngyilkossággal érne fel számára, mert a NATO sokkal erősebb” Putyinpárti duma csak porhintés. Egyáltalán nem ilyen egyértelmű a helyzet, különös tekintettel az USA vonakodására is (ami tulajdonképpen az egyik

Legfontosabb tényező volt Putyin felbátorodásában Trump idején).