Egy szamuráj vagy egy mai profi vívó győzne & Melyik "technika" fejlettebb?
Nagyon megfog a szamurájok harcművészete, ahogyan a karddal együtt élnek. Úgy tekintenek a szerszámukra, mint egy spirituális lélekre. Láttam milyen mesterien küzd egy szamuráj és azt is tudom a mai profi vívóknak is milyen keményen kell harcolni egy címért.
Ha eltekintünk a páncéltól. Szemtől szemben egy szamuráj a kardjával küzdene sima ingben egy profi vívó ellen, aki nem tőrrel, hanem mondjuk egy minőségi hazai spanyol acélkarddal küzdene ellene kigyőzne?
---
Másik kérdésem : Az ősi szamurájonak tradícionális technikájuk volt. Viszont a vívó technika is fejlődik idővel. Egy mai vívónak rendelkezésre áll minőségileg fejlettebb harci technika vagy az ősi szamuráj volt a jobb. Itt most olyan harci technikára gondolok, ami a mozdulatokban rejlik és nem haditechnikaira. Pl régen a szamurájok úgy tudták az X vágás fél kézzel kivédhetetlen, ha a másik karja a levegőben volt és így lendítette a kardot Li akkor elkerülhetetlenül levágta Csít. De pl ma a vívók rájöttek, ha közben Csí berogyasztotta a vállát lecsúszott volna a vágás a szívről.
6 éve tanulok Japán vívást, de az európai harcművészetek is érdekelnek. Először is, amit valaki itt előbb mondott arról, hogy a katanát nem használták szúrásra az teljesen hamis. A katana egy szúró - vágó fegyver, és habár jobb vágó, mint szúró, szúrni ugyanúgy lehet vele, a rideg penge kárpótolja valamennyire a görbeség és egyoldalú él miatti energiaveszteséget a szúrásnál. Ugyanúgy használták szúrásra is.
A kérdésre válaszolva, egy párbajban valószínűleg a korabeli spanyol vívó nyerne (ez nem egyenlő a mai sportvívással, annak már nem sok köze van valódi víváshoz). Az ok az, hogy a rapiert, amit a spanyol vívó használna és a hozzátartozó technikákat kifejezetten párbajozni fejlesztették ki, míg a katana az egy sokoldalúbb oldalfegyver volt. Egy tradícionális katana 100 cm körül mozog és kb 1200 gramm. Egy rapier 130 cm is lehet, a súlya pedig 1200 - 1400 gramm körül mozog. A távolság a vívás első és legfontosabb alappillére, a hosszabb fegyver hatalmas előnyt jelent, ugyanis úgy tudod veszélyeztetni az ellenfelet, hogy te magad még az ő veszélyzónáján kívül vagy. Fordítva pedig ahhoz, hogy ő veszélyeztetni tudjon téged mélyen be kell jönnie a te veszélyzónádba. Ez az amiért a távolság minden vívásnál az elsőszámú szempont. Ugyanakkor a rapiernek sokkal fejlettebb a kézvédője, ugyanis egy komplex körülölelő védelmet képez.
Mindezek miatt két azonos tudású vívónál a spanyolra tenném a voksom.
Itt megnézheted. A japán technikát használó egyén kenjutsuban jártas, az európai stílust használó pedig olasz rapierben.
Én arra tenném a voksomat, aki jól képzett a saját technikájában, viszont ismeri az ellenfélét is. Ugyanis az ilyen vívó kapásból rájön, hogy miben van előnyben a rapier a katanával szemben, illetve mi az, amit véletlenül se használjon. A rapiert egyébként nem csak a párbajok miatt fejlesztették ki. Hanem mert megváltozott a hadviselés Európában. Például, elterjedtek a lemezvértek, azt püfölheted napestig vágókarddal(hacsak nem valami anime-szuper hülyeséget fog a hősöd a kezében). Ezért a vért réseit, vagy éppen a sisakrostélyt célozták meg. Emiatt a kardok hegye vékonyabb lett, és hosszabb. Gyakran ráfogtak a pengére az egyik kézzel, így a pengét szinte tőrként lehetett használni. A keresztvassal pedig beakasztottak az ellenfél lábába, stb. Amikor elterjedtek a lőfegyverek, akkor a páncél mennyisége csökkent, elegendő volt már vékonyabb penge is. Továbbá, a harctéren a katonák zárt alakzatokban kezdtek harcolni.(Tercio) Oda megint csak szúrófegyver kellett. Vagy egy mediterrán város utcáin vívott csetepatéban bizony szűk helyen harcoltak, és csoportosan. Nem lengethettél egy két méteres kardot ész nélkül. A korabeli Itália történetében várháborúk zajlottak, de a családok közötti leszámolások, puccok se voltak ritkák...
A mai vívók zöme más országok, korok, vagy kontinensek technikáit is ismerheti vagy megtanulhatja, ez előny.
#12
Ez a video egy szégyen. Megint a feltünési viszketegségben szenvedő amatőrök bénáznak, a sok néző meg elhiszi hogy ezt igy kell csinálni.
Csakhogy azok nem shinkendo körülmények, amik között vívnak, nem katana - katana ellen a helyzet. Én a körülmények tekintetében mondtam el a véleményem. Ha pusztán a forma szerint nézzük, akkor a testartása borzalmas, a súlypontja folyamatosan elől van, egyéb dolgai is rettentően helytelenek lennének egy normál vívó szituációban. Viszont figyelembe véve, hogy a rapier hosszúsága miatt, az ellenfele anélkül tudja megtámadni a lábát, hogy közben kiszolgáltatná a saját fejét, így a lábra mért támadások esélye jóval megnő, a kritikusabb ugyanabban az időben történő ellentámadás esélye nélkül, ami amúgy biztonságot adna. Ezeket figyelembe véve hajol előre, hogy a lábát távol tartsa az ellenfelétől, mert tudja, hogy kiszolgáltatott.
A támadásainál arra koncentrál, hogy minél gyorsabban közel kerüljön az ellenfeléhez, ahol már ő nem tudja kihasználni a hoszzabb fegyver előnyét. Ha figyelnél tudnád, hogy a chudan seiben ugyanezen az elven van tanítva a lándzsa elleni küzdelem is. A technikákat nem csak leutánozni és megtanulni kell, hanem megérteni, így tudsz később alkalmazkodni. A vívás két emberről szól.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!