Veteránok Magyarországon? "Élmények"?

12.30. Én is részvétem fejezem ki a dédpapa elhunyta miatt. Isten nyugosztalja békességben!

A kérdezőnek:

A dollár éppolyan valódi volt,mint a piszoly. Ugyanúgy az ÁVÓ-sok tették oda. Az osztálytársam apukájának az volt a "bűne",hogy amerikai testvérével levelezett,és így potenciális kémnek tartották.

Egy jogállamban ha valakit megvádolnak,bizonyíték is kell hozzá.(akár hamis is lehet). A rendőrség,ügyészség lefolytatja a vizsgálatot,esetleg őrizetbe veszik,de addig csak gyanúsított, amíg a Bíróság nem ítéli jogerősen bűnösnek.

Rákosi a megvádoltat bűnösnek tartotta,bizonyítél nélkül is. Ha tagadott az illető,akkor rá kellett bírni,hogy bevallja a bűnét. A vallatási módszereik embertelenek,szadisták voltak. Sokan meghaltak még azelőtt,hogy a Bíróság elé kerültek volna. Voltak akik inkább bevallottk mindent,remélve hogy életben maradnak. Volt akinek sikerült, de sokan az ítélet után a börötnben haltak meg.

Egy felmérés szerint ( a rendszerváltás után készült) abban az időban 1 millió koncepciós per volt.

A második kérdésre: hogy miért csak 56-ban,és mi vezetett odáig,elég nehéz választ adni. Csak az általam ismert tényekre és az átéltekre támaszkodva alkotok véleményt.

Akkor még várták az emberek az amerikaiakat,és úgy vélték,hogy azt a kis időt ki kell bírniuk.

Másrész az élet egyre kibírhatatlanabb lett az élet,senkinek az élete/szabadsága nem volt biztonságban. Később még a párttagoké sem. Lásd:Rajk László. És az emberek féltek.

Ma van szólásszabadság,jogvédők, tiltakozhatsz,tüntethetsz stb. Senki nem kerül ezért börtönbe. De ma is kevés ember mer beszólni a főnökének,mert félti a munkahelyét.

Abban a diktatúrában pedig sokkal több félnivalója volt mindenkinek.

Rákosi már nemcsak a régi nagybirtokosokat üldözte,hanem a 20-25 holdon gazdálkodókat is. Ezek lettek a kulákok.

Többségük csak a családjával dolgozott a gazdaságában,keveseknél volt egy-két béres is.

Már előzőleg elvették a városi házukat,most a földjükre is sor kerülhetett. Rákosi már 49-ben elkezdte a TSZ-esítést a földosztáskor tulajdonossá lett parasztokat kényszerítette a Tsz-be. Hogy a Tsz-nek nagyobb birtoka legyen, a közelben levű kulákok földjét betagosította.(magyarul elvette a földet a tanyájukkal együtt).Sokan fedél nélkül maradtak,ismerősöknél,rokonoknál húzták meg magukat. Ismertem olyan családot,akik az elvett városi házuk istállóját alakították lakássá a rokonok,ismerősök segítségével.

A szerencsésebbek kaptak csere-földet. A saját jótermő földjük helyett,művelésre alkalmatlan futóhomokot.

51-ben újra bekellett vezetni az alapvető élelmiszerekre a jegyrendszert,mert nem termett elegendő gabona,jórészt az esztelen gazdálkodás miatt.(Erről a későbbiekben részletesen is beszámolok). Disznót csak engedéllyel lehetett vágni,egy családban évente egyet. Meghatározott mennyiségű zsírt bekellett belőle szolgáltatni. Ha valaki kettőt vágott,és kiderült, akkor nemcsak a húst,hanem a gazdát is elvitték.

A gazdáknak előírták,hogy mennyi terményt kell beszolgáltatni az államnak. Aki ezt nem tudta teljesíteni,ott házkutatást tartottak,és ami terményt találtak,elkobozták,nem törődve azzal,hogy a családnak semmi élelem sem maradt.(Ahogy erről a pisztolyos esetről író is írt)

Rákosi Begyüjtési minisztere Nagy Imre volt. A parasztok őt tartották felelősnek a padlás-lesöprésekért. Amikor a rádióban hallottuk,hogy ő lett a forradalom miniszterelnöke,egy parasztbácsi éppen apámnál volt. Az öreg azt mondta: Mögöszi a fene ezt a forradalmat,ha ez a népnyúzó lösz a minyiszter! Amikor kivégezték sok parasztembertől lehetett hallani: Igazságos az Isten,megbünteti a bűnösöket! (Csak megjegyzem,hogy a parasztok többsége régi,református családból származott)

Elég változatos pályafutása volt Nagy Imrének,erről a neten olvashatsz.

Most csak annyit,hogy már 1918 óta kommunista volt, sokáig élt a SZU-ban, a háború alatt is,közvetlen Sztálin környezetében. Így velük nagyon jó kapcsolata volt ebben az időben is.

52-ben már a pártvezetésben is vita dúlt. Részben hatalmi harc,részben,mert néhányan,mint Nagy Imre is enyhíteni akartak a diktatúrán. Nagy Imre többször be is panaszolta Rákosit Sztálinnál. Vele nem mert Rákosi kikezdeni,mint pl. Rajkkal,akit ki is végeztetett.

Közben 53.tavaszán meghalt Sztálin. A SZU-ban is folyt a harc az utódlásért. Rákosi helyzete egyre ingatagabb lett,és 56.júliusában lekellett mondania,utódja Gerő Ernő lett. Rákosit pedig a SZU-ba száműzték,és ott is halt meg.

Ekkorra már a munkásság is elégedetlen volt. Titokban az értelmiség egyrésze is szervezkedett. Amikor a Műegyetem hallgatói kirobbantották a forradalmat,ezek az értelmiségiek melléjük álltak,majd a pesti munkásság is.

A gyárakban a munkások megalakították a Munkástanácsokat,az eddigi pártigazgatókat,embereket eltávolították.

Ezzel elkezdődött a forradalom.

Sok minen közrejátszott,itthon és a SZU-ban is,amig az események idáig jutottak.

A nagypolitikát egy átlag ember nehezen értheti meg.

A forradalom Pesten kezdődött. Ott ismerték őt ,az egyetemisták is Nagy Imrét. Tudták róla,hogy szembe fordult Rákosival és Gerővel. Ahogy talán abban is bíztak,hogy a jó kapcsolatai miatt tud tárgyalni majd a szovjetekkel. Ebben lehet valami,mert egy történetírója szerint bízott abban,hogy a szovjet barátai megvédik,és nem engedik kivégezni.

Ez nem is volt olyan elképzelhetetlen. Titó a háborúban a SZU mellett harcolt,és Jugoszlávia kommunista állam lett ugyan,de nem követte Sztálint,és nem tartozott a többi szoc.állam közé. Ezért lett "láncos kutya" belőle.

A másik ok az lehet,hogy a forradalom nem előre megszervezett dolog volt,hanem spontán tört ki. Nem volt alkalmas vezetőjük,így a meglévőkből "válogattak".

Érdekes a politikusok megítélése is. A mai megemlékezéseken csak,mint hősről beszélnek Nagy Imréről,a korábbi dolgairól soha nem beszélnek. Ugyanakkor Kádárral kapcsolatban csak az 56 utáni megtorlásokat emlegetik,arról soha nem beszélnek,hogy később az ő tevékenységének volt köszönhető,hogy Magyarországon jól éltek az emberek. Mi voltunk a szoc. táborban a "legvidámabb barakk."

Nagy Imrének megbocsátható a multja, Kádárnak nem.

De ha a mai politikusokat nézed: Pozsgai Imre a Fidesz kedvence. Orbán őt is felkérte az új Alkotmány megalkotására. Pedig ő is a Párt vezető testületébe tartozott,csak a rendszerváltás előtt akart más politikát.

Vagy Schmidt Pál. A Kádár-rendszerben lett olimpiai bajnok. Ehhez pedig pártvonalon jól kellett állnia,különben nem vehetett volna részt az olimpiákon. Papp Lászó ökölvívó,aki emberileg és eredményeit is tekintve különb volt nála,nem mehetett ki,mert nem állt kegyben a párt előtt.

A nagypolitika nem az egyszerú emberekről szól soha sem.

A Kádár-rendszerről majd írok. Addig csak annyit,hogy akik ma írnak róla,legtöbbjük olyan fiatal,aki vagy nem élt abban a rendszerben vagy még gyerek volt,igy fogalmuk sincs az akkori rendszerről. Vagy a mai vezető politikusok,akik abban a rendszerben ingyen végezték az egyetemet,mint Orbán vagy Demszky is,vagy pl.Schmitt Pál még államtitkár is volt akkor. Időközben köpönyeget forgattak,tehát azt a rendszert már csak szidhatják.

Természetesen bárki megváltoztathatja az addigi nézeteit,valamilyen okból,valakinek vagy valaminek a hatására. Egy ateistából is lehet igazi Isten-hívő. De emiatt nem lenne szabad megtagadni a multját,és úgy tenni,mintha az meg sem történt volna,és az addigi "barátait" szidni és elítélni.

21:58 témához

Nemcsak a történetírók nem megbízhatóak. Szomszéd házban lakik egy Nemzetőr. Állami ünnepeinken díszegyenruhába öltözve megy az ünnepségekre. Párszor beszélgettünk, mondtam, én is nemzetőr voltam, de nem tudtam igazolni, mert az oroszok mikor kiengedtek, nem adták vissza az igazolványt. Általában kerüli a témát.

Négy éve egy hivatalos ügyben kellett a személyazonosító száma. Láttam a személyi számát, és igencsak meglepődtem. 1950-ben született, tehát a forradalom alatt 6 éves volt.

Érdemes tudni, mint Nemzetőr, ő is kapja a havi 120000 Ft külön nyugdíj-kiegészítést.

21.25. Azért ez nem semmi,amit a 6 éves nemzetőrről írsz! Biztosan jó "keresztapja" volt neki. A 120.000.- kiegészítés több,mint az én nyugdíjam. Nekem 41 év munkaviszonyom volt, a férjemnek 39. Ő meghalt a nyugdíjkorhatár elérése előtt 2 évvel. Az özvegyi nyugdíjjal együtt van 90.000.- Ft-om .

Folytatom az "életemet".

Mivel nem tanulhattam tovább,kezdenem kellett magammal valamit. Dolgozni még nem mehettem a korom miatt. Egy ismerős női szabó vett fel inasnak. Igaz,nem jelentett be,mert akkor az adóját nagyon megemelték volna.

Csak érdekességként: akkor a varró szakma több rétű volt,mint most.

Voltak a férfi szabók,akik öltönyöket,kabátokat készítettek. A jobbak méretre varrtak,a kevésbbé jobbak pedig "konfekció" ruhákat készítettek,és ezeket a vásárokban árulták.( Ruhagyárak akkor még nem voltak).

A női szabók csak kabátokat és kosztümüket varrtak,ruhát csak nagyon ritkán.

A varrónők pedig csak felsőruhákat,kiskosztümöket,szoknyákat,kabátokat,nagykosztümöket nem.

Voltak a fehérnemű varrónők. A női fehérneműkön kívül ( melltartó,kombiné,bugyi,hálóing) a férfi ingeket is ők varrták. Akkoriban kevés helyen lehetett kész fehérneműt,inget kapni, és drágább is volt,amint a varratott. Sőt: ők javították az ingeket is. Ha megkopott az ing nyaka,vagy a kézelője,akkor kifordították,vagy az ing aljából vágtak le egy akkora darabot,hogy újat varrjanak az ingre. Az ing alját pedig másik anyaggal toldották meg.

Voltak műstoppolók, akik a ruhák szakadását tüntették el stoppolással.

De az is szokás volt,hogy a kopott kabátot,zakót szétfejtették,kifordították az anyagot és újra megvarrták.

Inasként reggel 8-ra kellett mennem,és akkor mehettem haza,ha a főnök hazaengedett. Nem csak varrnom kellett,hanem a háztartásban segíteni a feleségének. Akkoriban ez természetes volt. A villanynyal működő varrógép,és vasaló akkor még ismeretlen volt. Lábbal hajtottuk a varrőgépet,és szenes vasalóval vasaltunk. Ez különösen télen volt rossz,mert sokszor megfájdult a fejünk a széngáztól. De ez volt,ezt kellett szeretni. Fizetést nem kaptam,otthon étkeztem. Csak karácsonykor vagy húsvétkor ( amikor néha éjfélig is kellett dolgoznunk)kaptam a főnöktől 20.- Ft-ot. Ez akkor elég nagy összeg volt,egy kabátra való anyagot,béléssel,gombokkal,minden hozzávalóval lehetett belőle venni. A főnököm különben rendes volt. Előfordult,hogy elvitt rokonlátogatóba Szegedre. Ilyenkor még a fodrászszámlát is fizette. De ott voltam a vendégek között akkor is, amikor névnapot tartott.

Másfél után rájöttem,hogy valahol munkát kell keresnem. Ekkor már nagyon kezdték "szervezni",hogy az iparosokat szövetkezetbe kényszerítsék. Közös műhelyben kellett dolgozniuk,a gépeiket is bekellett vinni a közösbe. Mivel nem tehettem le a segédvizsgát,ott nem tudtam volna dolgozni.

Kénytelen voltam valamilyen munka után nézni.

Később közgazdász lettem, de a varrást nem hagytam abba. Még ma is varrok a családomnak,és néha a szomszédaimnak is.

Nem tudom,hogy a 14 éves srác még olvas-e,de talán anyukádnak is érdekes lesz,hogyan is használtuk a szenes vasalót? Gondolom ő már nem vasalt ilyennel.

A vasaló tömör vasból készült,nyitható fedéllel. A talp mellet körben lyukak voltak. A vasalóba meggyujtott újságpapírt kellett tenni, rá faszenet. Kimenni az udvarra (télen is) és addig lóbálni jobbra-balra,amig a papír pernyéje ki nem hullott belőle,és a faszén izzó nem lett. Ekkor lehetett vasalni vele. Lóbálás közben figyelni kellett a szélkirányra is,mert ha rossz irányban lóbáltad, a parázs rád esett,és megégetett. Ha sokat kellett vasalni,akkor időnként újra kellett tölteni. Közben is megkellett néha lóbálni,ha a parázsból már hamu lett,különben a hamu a ruhára ment.

Ez sem volt valami jó szórakozás,de a legnagyobb gond az volt,hogy a hőfokot nem lehetett szabályozni,és vigyázni kellett,hogy az anyagot meg ne égesse az ember.

Az első villanyvasalóm,nem volt szabályozható,kb.1957-ben vettem. Ma már a gőzölős vasaló nélkül eléggé nehezne tudnám elképzelni a vasalást.

Reggel majd folytatom a történteket.