Miért IFV-kre alapozzák korunk páncélvadászait, miért nem harckocsikra, mint a világháborúban?

mert egy harckocsinak a mai világban nincs sok értelme, olyan gyalogsági páncélelhárító rendszerek vannak hogy már kilométerekről kilehet velük lőni egy tankot ( a második vh ban ezeknek a hatótávolsága 100 méter alatt volt).

Lehet akármilyen jól páncélozott is ha annak a lánctalpát találat éri akkor az már nem megy sehova.

Igazából ezek nem rendes páncélvadászok. Vagyis nem soknak van olyan fegyverzete, mint egy full tanknak. A 105-ös ágyút már nem alkalmazzák első vonalbeli MTB-k. A lengyelek és a svédek pl. agyaltak "könnyű" harckocsin 120-as ágyúval, de ez a könnyű itt negyven tonna körüli súlyt takar, majd annyit, mnit egy T-72...Illetve van 120/45 sima csövű ágyú, de csönnektett vető töltettel a hagyományos 120-as harckocsiágyúhoz képest. Az orosz Sprut-D ágyúja is 125-ös, de az is csökkentett vető töltettel működik csak. Szóval ezek nem képesek a jelenlegi harckocsi ágyúval azonos hatást kifejteni. Nem is tankelehárítók, hanem tűztámogatók. Egy családi házat még simán lebont egy lövéssel. Vagy egy lövészpáncélost is kiszed, nem kell hozzá 1500m/s lövedék sebesség ekkora kalibernél.

A 105-ös Stryker eredetileg akkor lett megtervezve, amikor egy könnyű szárazföldi hadseregre gondoltak, pont az iraki háború előtt. Akkor terveztek ilyeneket, mint 45 kiló körüli páncéltörő rakéta, mini gázturbinával, ami órákig keringett volna arra várva, hogy elődugja az orrát a cél, vagy száz kilométerekről szedett volna le páncélost. VLS indítóból is be lehetett volna vetni, egy teherautó letarolt volna egy páncélos zászlóaljat. Illetve, ekkor tervezték a több tíz(kezdetnek...) km hatósugarú 127 millis hajóágyúkat is. Putyin se volt még a képben. Vagyis úgy vélték, hogy a jövő háborúja az lesz, hogy a légierő, a tüzérség, meg a mittududomén úgyis sokszáz kilőméterről kilövi az egyre elavultabb ellenfelet, a gyalogság dolga az lesz, hogy ha szembe jön egy sokkos, kéz láb-nélküli haldokló rosszfiú, akkor azt kegyelem gyanánt jól fejbe lőjük...

Aztán a túl sokat akaró programok egy része megbukott, az ellenség vissza akart lőni, illetve hagyományos háborúra is készülni kell megint. Vagyis maradtak a tankok, az új generációs lövészpáncélosok 40+ tonnára híztak, jöttek a tank alvázra szerelt szállítók...

A 105-ös IFV közben maradt. Ne úgy képzeld el, mint mondjuk a STUG-ot vagy a Nashornt. Úgy, mint a Stummelt. Azaz a félláncos alvázra szerelt rövid csövű 75-ös ágyús gépeket. Az is harckocsi ágyú volt valaha. Viszont egyre kevésbé volt jó tankok ellen. Kumulatív gránát segített valamit, de bőven megfelelt a gyorsan mozgó páncélgránátos alakulatok támogatására, éz az övékkel azonos alváza segített a logisztikán. Na, ez most a Styker Gun, a Centauro, és társaik.

Ha a második világháborús páncélvadászokra gondolsz, a megoldás a nevükben van: Páncélosokra vadásztak, az akkori felfogásnak megfelelő módon. ez a németeknél erősebb páncélzatot és nagyobb tűzerejű fegyvert jelentett, az amerikaiaknál többnyire nagyobb mozgékonyságot és nagyobb tűzerőt, a szovjeteknél pedig legtöbbször alacsonyabb profilt, növelt tűzerőt, és az alacsonyabb súlyból fakadóan nagyobb mozgékonyságot.

Az akkori harckocsik, (és gyakorlatilag az összes jelenlegi is) egyfajta általános harceszköznek minősült, még ha ez a kategóriák miatt némileg súlyozottan is jelentkezett. Egy átlagos harckocsinak, (vegyük középértéknek az akkori közepes tankokat) képesnek kellett lennie a páncélosok/könnyű járművek elleni harcra, gyalogság támogatására, felderítésre, önálló harcmozdulatokra. A könnyű harckocsiknál a felderítés és a könnyebb célok elleni támadás volt a főbb szerep, a nehéz harckocsiknak pedig inkább az ellenséges páncélosok, illetve erődített pontok elleni támadás volt a fő feladatuk, de ettől még a többi feladatra is alkalmasnak kellett lenniük - kiemelve az ÖNÁLLÓ harcműveletre való képességet. A páncélvadászok fő, ha nem egyetlen feladata az ellenséges harckocsik és páncélozott járművek megsemmisítése volt; ha másra is alkalmasak voltak, az inkább volt szerencsés véletlen, mintsem kritikus követelmény. (Példának okáért a T-34-es tanknak is létezett egy olyan változata, amit páncélvadásznak terveztek és gyártottak - a fő fegyvere nem az általános rendeltetésű 76, vagy 85mm-es ágyú volt, hanem az 57mm-es ZISZ-4-esa, ami kevésbé volt hatékony repesz-romboló lövedékkel, viszont jobb volt a páncéltörő karakterisztikája.)

"hanem Párducokat és ISZ-eket is alakították át azokká, mi ráció volt bennük ?"

pz5: Tömeg 45,465 t /75 mm-es KwK42 L/70

jagdpz5: Tömeg 46,836 t /8,8 cm-es PaK 36 L/71

Azonos acél mennyiség felhasználása mellett egy nagyobb pusztító erejű fegyvert lehetett szerelni ugyan arra a szériában gyártott alvázra, ráadásul alacsonyabb célprofillal rendelkezett mégis a védelme azonos vagy magasabb szintet képviselt

ISZ-2: Tömeg 46t /D25-T 122 mm

ISU-122: Tömeg 46t /A-19S 122 mm

Szintén egy erősebb fegyver kaphatott helyet ugyan azon az alvázon, a torony elhagyása sokkal egyszerűbb, gyorsabb, olcsóbb, előállítást tett lehetővé mégis egy pusztítóbb eszköz jött belőle létre.

Háború kezdetén nem igazán számított pár + tonna acél meg néhány % árkülönbség de a végére már annyi páncélos volt amit valahogy le kellett küzdeni, tulajdonképpen kényszer megoldás volt mind, egyik oldalon sem tudok olyat páncélvadászt említeni ami kimondottan annak készült, a meglévő és gyártásban lévő alapanyagokat próbálták maximálisan kihasználni hogy ne álljon a termelés amíg átállnak az új tipusra.

Talán a Ferdinánd/Elefant az egyik kivétel ebben a nézőpontban mert az nem széria hanem Porshe önbizalmából fölösen legyártott alvázak felhasználásának gyümölcse. Azokat sem olvasztották be hanem megpróbálták kihozni belőle a maximumot ami a végzetét is jelentette hisz olyan nehézre sikerült hogy a fele még a harctérre érés előtt leégett motorral a puszta közepén ragadt mert 2 műszaki mentő sem tudta sok esetben elvontatni. Borzalmasan alul motorizált volt egy mai modern mbt 20-25le/ tonna teljesítményű, Tigris B 10le /tonna a ferdi pedig 9le/tonna volt. Halva született ötlet az oroszok ugyan a páncélzatával nem tudtak mit kezdeni de a lomha torony nélküli páncélvadásznak esélye nem volt amikor tüzérségi támogatással körbelőtték és eldobta a láncát, így tulajdonképpen pillanatok alatt semmit nem ért a nagy löveg és a vastag páncélzat.