A németek miért nem egy frontra koncentrálták az erőiket a 2. világháborúban?

Pro Patria, Bulgária ügyében nem nyitok vitát. Német szövetséges volt, teljesen egyértelmű, hogy ha elér oda a front, akkor benne lesz a lecsóban. Van a világon ésszerűség is.

Ha nagyon a jogi hablatyon akarunk vitatkozni, akkor vehetjük úgy is, hogy Bulgáriában volt egy kommunista hatalomátvétel akik behívták a szovjeteket segíteni.

Ténylegesen az USA-nak és a briteknek sem üzentek hadat, mégis bombázták őket.

Most hirtelen nem jut eszembe olyan barom vezetés a világtörténelemből, ahol az ellenség egyértelmű szövetségesét ne támadták volna meg, ha alkalmuk nyílik rá és ebből előnyük származik.

Elég meddő vitám volt veled, sosem lehet dűlőre jutni, mindig csak az a hiteles forrás amit te linkelsz, már többször megbeszéltük, úgyhogy ezt hanyagoljuk.

Az a véleményem, hogy ez "mi lett volna ha..." szintű kérdés, aminek a történelemben nincs helye.

A kommunizmus alapból - hát még a sztálini felfogásban - egy expanzív politikát folytatott végig, a háború előtt is meg után is, nyilván nem lő nagyon mellé az ember, ha azt állítja, hogy támadhattak volna valamikor. Ezzel magyarázni a német támadást, viszont ökörség, nem állt készen egy támadó háborúra a szovjet hadsereg egy Európa verő némettel szemben.

Olyan mintha azt mondanád, hogy ami az asztalon van, az egyszer le fog esni. Tényleg le fog esni előbb-utóbb, az idők végezetéig nem maradhat ott, de semmi értelme nincs ezért leverni inkább.

"Pro Patria, Bulgária ügyében nem nyitok vitát."

- Ez korrekt hozzáállás.

"Ténylegesen az USA-nak és a briteknek sem üzentek hadat, mégis bombázták őket."

- Semmilyen ismereted nincs erről az időszakról, de vitába szállsz. Bulgária - hasonlóan, mint Magyarország is - a Pearl Harbour-t érintő japán támadás után, 1941 december végén Németország nyomására hadat üzent az Amerikai Egyesült Államoknak is, és Nagy-Britanniának is.

Ezt követték a bombázások.

Ha már a wikinél tovább nem terjed a forrásismereted, legalább annak ne a magyar, hanem az angol nyelvű szócikkeit olvasnád, és máris kiderülne még számodra is:

"The Bulgarian government was forced by Germany to declare a token war on the United Kingdom and the United States on 13 December 1941, an act which resulted in the bombing of Sofia and other Bulgarian cities by Allied aircraft."

Fordítsak?

"Elég meddő vitám volt veled, sosem lehet dűlőre jutni, mindig csak az a hiteles forrás amit te linkelsz, már többször megbeszéltük, úgyhogy ezt hanyagoljuk."

- Milyen hiteles forrást akarsz olyan TÉNYKÉRDÉSBEN, hogy Bulgária nem üzent hadat a Szovjetuniónak, nem volt hadi állapot a két állam között?

Mit kell ezen "hitelesnek" tekinteni, ha egyszerűen így volt??

Semmilyen szinten, jelképes vagy valós módon nem is vett részt a németek oroszországi háborújában, nem csatlakoztak hozzá.

Még olyan szinten sem, mint az önkéntes alapon felálló spanyol "Kék hadosztály" a keleti fronton!

Még csak német megszállás alatt sem állt. Semmiféle katonai együttműködést nem állt fenn a két ország között, nem vonultattak át német erőket az államuk területén a Barbarossa-hadművelethez, vagy későbbi erősítésekhez, utánpótlásokhoz, nem szerepeltek saját csapatokkal a németek oldalán, nem léptek be az Oroszország ellen zajló háborúba. Csak politikai kapcsolat volt, és az is a kissúlyú balkáni területmódosítgatásokra szorítkozott, amelyben Bulgária érdekelt volt ("nyakig benne volt a háborúban", ugye).

Nem volt hadüzenet a Szovjetunió felé tőlük, és ellenkező irányban sem. Ezen valóban nagyon kár lenne vitatkozni. Ha ilyen alapvetéseket sem tudunk egyeztetni, akkor a második világháború, mint témakör is kikerülhet az oldalról, mert ez nagyjából olyan kérdés, mint hogy indítottak-e a németek 1939. szeptember 1-én Lengyelország ellen offenzívát, vagy sem.

Vannak kérdések, ahol egyszerűen még a "szerintem igen, szerintem nem" sem alkalmazható. Erre a kérdésre is egyértelmű, világos válasz van.

Vannak axiómák, amik egyszerűen lefektetett történelmi tények, Bulgária háborús szerepvállalásának nem létező volta pont ilyen.

'A kommunizmus alapból - hát még a sztálini felfogásban - egy expanzív politikát folytatott végig, a háború előtt is meg után is, nyilván nem lő nagyon mellé az ember, ha azt állítja, hogy támadhattak volna valamikor. Ezzel magyarázni a német támadást, viszont ökörség, nem állt készen egy támadó háborúra a szovjet hadsereg egy Európa verő némettel szemben.'

Akkor mivel magyarázod, hogy a Vörös Hadsereg messze felülmúlta a németek erejét - harckocsik és vadászrepülők terén cirka 3-szoros fölénnyel? A szovjet haderő alapvetően támadásra volt berendezkedve, főleg a gyors járatú tankok bizonyítják, mint a BT-széria, T-26, stb.

Sőt, maga Sztálin is eléggé árulkodóan fogalmazott, mikor a katonai akadémiák végzős hallgatói számára rendezett fogadáson vett részt:

"Engedjenek meg egy kiegészítést. A békepolitika biztosította a békét országunk számára. A békepolitika jó dolog. Mi egészen addig védelmi politikát folytattunk, amíg fel nm fegyvereztük hadseregünket, amíg nem láttuk el korszerű harci eszközökkel. Most, amikor hadseregünket megújítottuk, modern harci eszközökkel láttuk el, amikor erősek lettünk - most át kell térnünk a védekezésről a támadásra.

Országunk védelméről gondoskodva támadó módon kell cselekednünk. A védelemről át kell térnünk a támadó cselekmények katonapolitikájára. Támadó szellemben kell átalakítanunk nevelőmunkánkat, propagandánkat, sajtónkat. A Vörös Hadsereg modern hadsereg. A modern hadsereg pedig támadó hadsereg."

Némi kieg:

Persze Sztálin a maga módján arra számított a háború elején, hogy a demokráciák és Németország kölcsönösen kifárasztják majd egymást, a hadi események nagyban hasonlítanak az 1. világháborúban történtekhez, neki pedig csak annyi lesz a dolga, mikor mindkét hadviselő fél kimerül, hogy belép nevető harmadikként és könnyedén kiszakítja a maga darabját Európából.

Csakhogy az események pont nem ezt a várakozást igazolták, mivel 2 ponton is 'beleköptek a levesbe'. Egyrészt 1939 szeptemberében, a háború elején még nem kezdődtek tényleges harci cselekmények a nyugati hadszíntéren. A másik pofon a híres francia hadjárat volt, melyben a Wehrmacht néhány hét alatt átgázolt francia földön, nem húzódtak el a hadműveletek, mint anno az első világégésben, ahelyett a német hadosztályokat kezdték átcsoportosítani Kelet-Poroszországba és a Lengyel Főkormányzóságba. Szóval a Vörös Hadsereg nem egészen azt kapta, amit várt: gyenge német haderő helyett egy ereje teljében lévővel kellett szembenéznie, ami uralta a kontinens nagy részét gazdasági erőforrásokat tudhatott maga mögött.

Ugyanakkor 1941-ben a Szovjetunió rendelkezett a világ legnagyobb, legerősebb hadseregével. Fegyverzet mennyiségét tekintve jelentősen meghaladta Németország és szövetségesei haderejét, és összességében minőségben sem maradt el tőle. Amiben egyértelműen hátrányt szenvedett: harci tapasztalat, parancsnoki állomány képzettsége, vezetési és szervezési készsége, kezelőszemélyzet kiképzettsége, infrastruktúra, híradós összeköttetés fejlettsége, az egységek, magasabb egységek közötti együttműködés szervezettsége.

Ilyen erőviszonyok mellett nagy szerepe volt a katonai tervezésnek, időzítésnek, továbbá melyik fél tudja magához ragadni a hadászati kezdeményezést.

robgros: Oroszország (jelen esetben SZU néven) mikor nem rendelkezett a legnagyobb haderővel pusztán méretei miatt Európában? Nagyon sokáig kell képzeletben visszalapozni az évszázadokat, hogy ne azt lássuk, hogy az ő hadseregük a legnagyobb és legerősebb - legalábbis papíron. Most is ez a helyzet. A napóleoni háborúk korában is ez volt a helyzet. Már azok előtt is. Legjobb tippem szerint a Nagy északi háború óta van ez nagyjából. Ez most mi a fenét bizonyít megint?

Az, hogy Sztálin papa mit mondott ÁLLÍTÓLAG végzős hallgatók előtt meg aztán valóban egy megdönthetetlen bizonyíték, amit egy azaz egy oldal írt meg.