A németek miért nem egy frontra koncentrálták az erőiket a 2. világháborúban?

9-es vagyok. Még annyit hozzátennék, hogy Németország katonai veresége nem kizárólag Hitler egy személyi felelőssége. Nagy felelőssége van benne, főleg azáltal, hogy értelmetlen harcokat folytatott a Balkánon, Afrikában, illetve nem erőltette a végletekig Anglia megszállását.

Németország katonai veresége, és a hollywoodi filmekkel ellentétben Németországra a katonai vereséget az oroszok mérték nem az amerikaiak (jó példa erre Dortmund bevétele. Dortmundot a német haderő kvázi feladta, az amerikaiak egy nap leforgása alatt elfoglalták, míg például Breslau, ami ma Wroclaw ma mifene néven fut, a végletekig kitartott), de a hibák ott voltak, hogy igazából nem azt nem mérték fel hogy ez hova vezethet, hanem azt hogy egy azért mégis csak korlátozott erőforrásokkal bíró ország irreális célokat tűzött ki. Moszkva bevétele például azért volt irreális cél, mert baromi messze van. Az oroszok meg tudták, hogy csak addig kell kitartaniuk valahogy, amíg megjön a tél a két méternyi hóval, meg a mínusz 50 fokos fagyokkal. Meg arra apellálni, hogy én elfoglalok a Szovjetunióból 6 millió négyzetkilométert egy nyár leforgása alatt, az ostobaság.

"Így viszonylag felkészületlenül érték az egyébként már támadásra készülő Szovjetuniót."

Ezt a hülyeséget honnan szeditek? A kis finno.-i hadsereggel se tudtak mit kezdeni (10X-es veszteség), ........nem támadó jellegű hadsereg volt a szovjet sereg. Esélyük se lett volna, ezt ők is tudták.

Kérdező! Te most tulajdonképpen a német fasisztáknak drukkolsz? Van fogalmad, hogy mit műveletek több tízmilliónyi emberrel?

#12

A történelemnek mondassz ellent. Valahogy mégis eljutottak Berlinig a későbbiekben.

#12

Válaszolok én is, annak ellenére hogy nagy valószínűséggel nem fogod elolvasni, csak továbbra is hajtogatod a túlhaladott történelmi téziseket.

1941-ben - és ez a történelem kutatásában már nem fehér folt, hanem igazolt és a rendes történészek, katonatisztek által igen, csak a hozzánk hasonló amatőr történelemkedvelők többsége által nemigen tudomásul vett tény - a Szovjetunió készült egy támadó hadműveletre.

A Blitzkrieg éppen azért volt olyan meglepően sikeres, mert hatalmas ember- és hadianyag volt összevonva a határon a szovjetek részéről - támadólag felállítva, nem védelemre kiépítve, így szinte felkinálták a bekerítő hadmozdulatokat, majd, a mélységi felállás hiánya okán a gyors, akadálytalan előretörést a németek számára. A másik, a felállás mellett még a mennyiségre helyezték a hangsúlyt, a minőség helyett.

Az egész nem puszta spekuláció, a józan észen kívül még bizonyítják a Szovjet-Orosz rendszerváltás után megnyílt levél / irattárakból előkerült bizalmas levelezések és hadászati térképek, melyen védekező műveletekkel nem számoltak, csak támadással, bár lehet mondani, hogy legjobb védekezés a támadás :D

De nem csak 1941-ben voltak ilyen aggresszorok, előtte a Szovjetunió ugyanúgy lerohanta a szomszédjait, mint Németország, ám a történelmet a győztesek írják, így ez legfeljebb lábjegyzetben jelenik meg, ha egyáltalán szerepet kap a történelemoktatásban, és nem vész el marginális jelleget kapva a sok tudományos adat ismertetése közben... Indokolatlanul bekebelezte Besszarábiát a román állam területéből, és tartotta birtokában, Finnországból szintúgy darabokat tépett ki a Téli háborúban, Litvániát, Lettországot és Észtországot szintén bekebelezte, Lengyelországot közösen támadta meg és osztotta fel 1939-ben Németországgal, megszüntetve teljesen, Katyn-nál "önvédelemből" lemészárolták az NKVD-sek a lengyel értelmiségt és 1944-et elérve, Bulgária ugyan nem lépett be a háborúba, mégis a Vörös Hadsereg lerohanta, és megszállta '44-ben, noha ezt a németek felé való hadászati irány egyáltalán nem indokolta. Lengyelország is győztes államok között szerepelt, szövetséges is volt, az ő "védelmében" viseltek háborút, mégis 1945-ben felét elragadozta a Szovjetunió. Lengyelország és Bulgária Bizonyítja, hogy a Szovjetuniónak kezdettől célja volt bekebelezni az európai kisállamokat, a "németek elleni harc" csak jó ürügy volt ehhez.

Sztálin nem az az érzelgős ember volt, már a Holodomor ill. a Nagy Tisztogatások során tízmilliók haltak meg saját országában, mégis legyintett, a Vörös Hadsereghez ugyanígy állott, nem csak védekezés során nem sajnálta az anyagot, amikor a németeket lekötötték az angol-amerikai erők, Kurszk után, akkor is minden komolyabb terv nélkül küldték a németek kereszttüzébe saját gyalogosaikat és harckocsizóikat a szovjetek. Egy ember halála tragédia, millióké statisztika.

Akik a németeknek szurkolnak, egyszerűen csak romantikus kommunizmus elleni keresztes hadjáratot látnak harcukban, az ukránok kiírtásával / rabszolgávásításával nem értenek egyet. Akkoriban is nem mindenki osztotta Hitler fajelméletét - Guderian, von Kleist és von Tresckow nem tettek különbséget német és ukrán között, csak sajnos Hitler felülbírálta őket, és így nagyon negatív irányba fordultak az események mind a németek, mind az ukránok számára.

Jeffrey Spender nyilvánvaló tévedését javítanám:

"1944-et elérve, Bulgária ugyan nem lépett be a háborúba, mégis a Vörös Hadsereg lerohanta, és megszállta '44-ben, noha ezt a németek felé való hadászati irány egyáltalán nem indokolta. "

Bulgária igencsak benne volt a második világháborúban.

[link]

Illetve még annyit, hogy ezer helyen olvastam már erről a "szovjetek készültek egy támadásra" dologról, de leginkább kommentek között, nem pedig mérvadó történelmi folyóiratok/portálok/könyvekben. Személy szerint nem tartom kizártnak, hogy az oroszok terveztek volna a németek ellen egy támadást, ha esetleg azok vesztésre állnának, de 41-ben biztos, hogy nem volt semmi realitása egy orosz támadásnak. A világ és az orosz vezetés is láthatta, hogy felsült a lefejezett orosz hadsereg a finnek ellen is, Sztálinnak volt annyi realitásérzéke, hogy a fél Európát megszálló Németországot ne támadja meg egy romokban lévő hadsereggel.

#17:

A különböző balliberálisok vagy kommunista őskövületek, mint 42%-os Bulgáriával szeretnek példázódgatni (Horthy ellen), hogy ugyan német szövetségesek voltak, de minimálisan vettek részt, illetve amikor lehetett, átugrottak a szovjetekhez.

Én elképzelhetőnek tartom a szovjet támadást, mert amint mondtam, levelek és más írásos dokumentumok bizonyítják a gyorsított támadásra való felkészülést a felálláson kívül, továbbá a Rubicon-ban is külön cikket szenteltek a kérdésnek és valószínűsítették.

Rubicon-tól eltekintve, ugyan Franciaországot legyőzték 6 hét alatt, de az angolokkal tovább fojtatták a háborút, először a Brit-szigeteken való partraszállással próbálkoztak, sikertelensége után meg Észak-Afrikában és a Földközi-tenger medencéjében, mind a Heer, mind a Luftwaffe erőit eléggé lekötötte a tengeri hatalom, így nyugodtan oldalba támadhatta volna Sztálin, mialatt az angolokkal próbálnak döntetlen kihozni.