Valaki segítene egy lőelméleti kérdésben? Hová kell célozni, ha felfelé vagy lefelé akarunk lőni?

Minden esetben alá kell célozni. A távolság annál rövidebb lesz, minél nagyobb a lövés szöge. A mesterlövészek ezt általában szögfüggvénnyel számolják ki.(esetleg Pitagorasz-tétellel, ha tudják a köztük és a cél közti relatív magasságkülönbséget, vagy harmadik esetben ha tudják a saját és a célpont koordinátáit akkor lemérik a térképen) Az első esetnél maradva, itt a szög cosinusát kell szorozni a valós távolsággal. Ha vízszintesen lősz - vagyis 0 fokos szögben, aminek a cosinusa 1 - a táv nem változik. Minden más esetben rövidül.

Vegyünk egy egyszerű példát. A távolság 600 méter. A szög 60 fok.(hogy pozitív vagy negatív az mindegy) Mondjuk AK van nálad.(nem nagyon lősz vele ekkora távra de a példa kedvéért legyen :D) Ide normál esetben 6-os irányzékkal lőnél.

A 60 fok cosinusa 0,5. Ezt megszorzod a 600 méterrel, kapsz 300-at. 300 méter lesz az a táv, amire neked az irányzékot be kell állítanod, vagyis alap irányzékkal(vagy hármassal) tüzelhetsz.(vagy lőhetsz hatossal is de akkor nagyon durván alá kell céloznod)

Utolsó válaszoló!

Ez mind nagyon szép, de kifelejtetted a szelet és a gravitációt.

Ha optikát használsz akkor ugye állítani kell az optikán, de ha optika nélkül lősz mindenképpen fölé kell lőni. Mivel nem egyenesen lősz, hanem ívben! Nyilvánvaló, hogy itt sok minden múlik a széltől is, de szerintem alapvetően a cél fölé kell célozni. Egyébként meg nincs légpuskátok? Íme empirikus módon bizonyítani lehet az állításotokat! Jó szórakozást!

Először is válasszuk le a gravitációt a többitől. Ezzel külön kell foglalkozni, a többi már a meteorológiai helyesbítéshez tartozik. A gravitáció lesz legnagyobb hatással a lövedék röppályájára. Vegyük az előző példámat.(600 méter 60 fok) Itt a számítások után 300 métert kapsz. Ezt lejtőalapnak nevezik, ami nem más, mint a valós távolságod(ez azt a levegőmennyiséget jelenti, amin a lövedéknek keresztül kell hatolni, jelen esetben 600m) síkba levetített képe. Ez az a táv, ahol a gravitáció hat a lövedékre. Vagyis hiába lesz neked a valós távolságod 600m, a gravitáció szempontjából figyelembe veendő táv csupán 300m. Nem tudom ez így érthető-e. De itt mindjárt megvan a válasz a másik kérdésedre is. Ha a mesterlövész térképről méri le a távolságot, akkor ott már nem kell tovább számolni, mivel onnan már magát a lejtőalapot olvassa le. A térkép a földfelszín síkba levetített képe. Ez a legegyszerűbb módszer, csak tudni kell hol vagyunk mi és hol van a célpont pontosan.(egyébként GPS-szel még egyszerűbb)

Ha megvan a lejtőalap, utána jöhet a többi számítás. Minden fegyverhez van meteorológiai helyesbítési táblázat. Ebben megvannak adva az ideális légköri viszonyok adatai. Ha éppen ilyen viszonyok között lősz, nem kell tovább számolgatni. Ilyen ideális eset nem nagyon szokott előfordulni. A számítások elég bonyolultak, ebbe nem mennék most bele. A lényeg az, hogy minden ideálistól eltérő - és a lövés szempontjából figyelembe veendő - légköri tényezőből(hőmérséklet, légnyomás, lőirányú szél stb.) te plusz-minusz távolságokat fogsz kapni. Ezeket végül hozzáadod a lejtőalaphoz, és így kapod meg azt a távot, amire neked majd az optikát be kell állítanod. Fontos, hogy ezeket a lejtőalaphoz adod hozzá, viszont a számításoknál a valós távolságot kell figyelembe venni, abból kell számolni. Oldalhelyesbítésnél ezt ugyanúgy végig kell játszani, csak itt az oldalszelet, a cső huzagolásából eredő oldalgást, a célpont esetleges mozgását kell figyelembe venni. Ezt elég mókás kiszámolni.(mekkora a célpont sebessége, mennyi a lövedék röpideje, ezalatt a célpont mekkora távolságot tesz meg) Nem egyszerű összehozni, hogy pont találkozzanak.

És végül optika és nyílt irányzék. Előbbin be tudsz állítani mindent, utóbbin már kissé nehezebb. Bár a távolságot azon is nagyjából be tudod lőni.

Üdv!

Már egyszer válaszoltam, hogy fölé kell célozni, de a snájper lehurrogott...mire írtam, hogy no comment.

[link]

[link]

A fegyvereken be lehet állítani az irányzékot, ezt úgy nevezik, hogy belövik a puskát. Ilyenkor az irányzék egy meghatározott távolságon pontos. Pl. 100 méteren pont oda fog lőni a fegyver ahova az irányzék mutat. Ezt beállítani elég nagy munka nyílt irányzék esetén. Optikai irányzékoknál az optikán lehet állítani, hogy hány méterrel lőjön az adott beállítás mellé, fölé, alá. Ennyit az irányzékokról.

Tegyük fel, hogy 100 méterre beállított irányzékod van a célpont pedig 150 méterre van. Na ilyenkor, ha nem állítasz semmit az irányzékon, akkor a célpont feje fölé kell célozni. Mivel az irányzék 100 méteren fog pont oda találni ahova célzol, tehát esetünkben 50 méterrel a célpont előtt fog becsapódni, ha lejjebb célzol akkor még hamarabb fog becsapódni. (lásd ábrák) Ez esetben tehát a célpont fölé kell célozni, hogy a röppálya elnyújtásával a lövedék hosszabb távolságot tegyen meg. Minden számít!!! Szél, páratartalom, hányat fingasz közben minden! Az aki azt mondta, hogy ez nem számít, az már bocsánat de ostoba! Remélem most elég részletes voltam és érthető. Egyébént 1 perc guglizással találtam meg a két linket, szóval ennek neten gyorsabban utána lehet ám nézni, mint az itteni COD-huszároktól értelmes választ várni!