A számszeríj szavunk miért szláv eredetű?

"Amit átvettünk azok az istálós állattartás szavai, semmi több"

Meg a szilva, cseresznye, káposzta, tök, répa, murok, rozs, szalma, molnár, hogy csak azokat mondjam, ami hirtelen eszembe jut.

alma, körte, dió, megy, eper, barack,borsó, bab, árpa búza, zab, gabona...

a tök mitől szláv? ki sem tudják ejteni. eke, csép...

Тыква.

Egyébként igen, a mezőgazdasági szavaink fele török, fele szláv, nagyjából a gabonatermesztés a török, a kertművelés a szláv rész.

És ha fordítva volt?

tykva - ettől hány kifejezés van elvonatkoztatva , hány szónak a gyökét képezi a szláv nyelvekben? Mert én egyet sem ismerek.

tök - az átvett szó rövidebb az átvettnél, egy szótagos? Nem gyakori. De nem fogok itt tökölni akár a magyar értelmező szótár tökös szavainak áttmásolásával.

"mi ismertük a téglát, az ajtót, ablakot, falat, tőciket, ereszt, kéményt, padlót, menyezetet"

Ismerte azt mindenki, de azért valljuk be, úgy igazán az urbanizáció beindulásáig nemcsak szlávéknál, úgy kb mindenhol többnyire csak az urak engedhették meg maguknak, hogy kőházban lakjanak, a pórnép mindenhol döngölt földből/vályogból/sárral tapasztott vesszőfonat-falakból épített házakban (amiket ráadásul legtöbbször félig a földbe süllyesztettek, hogy még kevesebb anyagból meglegyen) lakott. Sőt, még a vályog igazán uras dolognak számított, pláne ott, ahol nem volt helyben agyag, és hozatni kellett. A tégla méginkább, az igazi kő meg nagyon-nagyon luxus volt - persze kivéve ott, ahol a helyszínen ki lehetett termelni. Főleg, hogy kőház építéséhez már szakértelem is kellett, és kőműves sem volt minden sarkon egy tucat.