A számszeríj szavunk miért szláv eredetű?
,, a káposzta tipikus szláv átvétel (oroszul is kapuszta), a kupa meg a cup egyaránt a latin cuppából jön (lásd még a spanyol Copa Americana)"
Régen rossz, ha egy szóátvétel esetén egyből azt gondoljuk, hogy mi vettük át. Az oroszok simán átvehették tőlünk a sztyeppén. A kupa pedig lehet pl. hun vagy szkíta szó, amit nyugaton a rómaiak, keleten pedig mi használtunk később.
Sajnos ma is komolyan veszik Knyiezsa tanítását, ez a MTA hivatalos tana. Szlavofil, hungarofób nyelvészek így akarták bizonyítani micsoda primitív népként települtünk rájok, tőlük kellet megtanulni a mezőgazdaságot, a növénytermelést, az álattartást, a házépítést, a közigazgatást, az írást, a mindenféle munkát, a kézművességet, a vallást...
Azért a nyelvészkedésben ne essünk átt a ló másik oldalára sem, olyanképen mint az egyik suméristánk aki a lovas - luvasa szóval bizonyította a nyelvrokonságot. Csak azt nem vette figyelembe, hogy a a sumérban a lú = ember, a vasa = ló. De a Kniezsa féle magyarázatok is sokszor ilyenek.
Ami Zakopanét (lengyel város) illeti, azt nem tartom magyar eredetűnek, szlovákul, lengyelül a szó azt jelenti: -elásott. Ez ki is fejezi a földrajzi helyzetét, valóban mintha el lenne ásva a Tátra lábánál a hegyek mögött. Másik eredete a névnek lehet za-kopane (za kopami) = hegyek mögött. Kopa = halom, sokaság. Ezek szerintem elfogadhatóbbak mint egy elvont erőltetett magyarázat.
"Az oroszok simán átvehették tőlünk a sztyeppén"
Mert a sztyeppe olyan tipikus káposztatermelő hely. Még ha csak a szlovák vagy horvát nyelvben lenne így, arra még rá lehetne fogni hogy magyar átvétel, végtére is ezer évig együtt laktunk. Esetleg még a lengyelre is, vannak magyar eredetű szavak a lengyelben. De ha egy szó minden szláv nyelvben azonos, olyan dologra (kertművelés) vonatkozik amivel a nomád/félnomád magyarok nem foglalkoztak, akkor minden valószínűség arra mutat, hogy mi vettük át.
"A kupa pedig lehet pl. hun vagy szkíta szó, amit nyugaton a rómaiak, keleten pedig mi használtunk később."
Persze, vagy lehet koreai is, amit kínai meg altáji közvetítéssel vettek át a spanyolok. Csak éppen figyelembe véve, hogy nálunk 1840es évekig a latin volt a hivatalos nyelv, meg a kereszténység közös nyelve is, kicsit valószínűbb, hogy egy vallási szertartásokban használt tárgy nevét mi vettük át, mint fordítva. Srácok, tényleg dicsérendő a lelkesedésetek, de ezekkel a kínos, nyakatekert szófacsarásokkal több kárt okoztok, mint hasznot.
A magyarban a mássalhangzóknak van jelentősége az hordozza a jelentést tartamot. pl őseink magánhangzókat nem is vésték le a rovásokban!
kupa kupak kupac, kúp, kuporgat, kupola, kuporodás --- > azonos forma
pala palánta, palást palóc palack, palánk (kerítés), --->védelem óvással kapcsolatos
Azt is nézd meg, hogy Babits hogyan nyelvészkedik :)
ehh, nem bírom ki :) még a te linked is azt állítja hogy a palánta a latin planta-ból származik (ami régebbi szó, mint amióta a magyarok bejöttek a mostani helyükre), a kupola végződése pedig elég árulkodó, pláne ha megnézed hogyan van olaszul a kupola.
Lehet h. igazad van :) ennyi év távlatából nehéz megállapítani. Én csak a hasonlóságokat nézegetem és ezek mindig lenyűgöznek ... Egyszerűen logikusnak tűnik, h. hasonló jelentés tartalmú szavak hasonlóan néznek ki.. és h. a nyelv nem véletlenül alakította ezt ki ...
mint pl a fog szóval kapcsolatos szavaink: foglalkozás, fogalmazás, fogás, foglalt, fogda ilyenek .. ezek a szavak latinul nem is hasonlítanak egymásra ( legalábbis én nem látok bennük hasonlóságot)
Nehéz kérdés nem is vagyok nyelvész, de érdekel és szeretek ilyenekről olvasni. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!