A számszeríj szavunk miért szláv eredetű?

na már ne vedd G. válaszát szó szerint. nem érzed az iróniát? És igaza van.

A számszeríj pedig valóban szeríj. Mert a közönséges íjhoz képest, sőtt a SZERkezetében nem közönséges magyar íjhoz képest is a számszeríj igenis SZERkezett, vagyis SZERszám.

Hogyan is nevezik ezt a fegyvert a szlávok? akiktől átvettük állítólag a nevét?

Csehü kuše, régebben lučiště. Szlovákul kuša, lengyelül kusza, bolgárul arbalet, ukránul arbalet, belaruszul arbalet, oroszul arbalet, szerbül samostrel, szlovénül samostrel, horvátul samostrel régiesen sammostrIJEL (nem samostrELIJ). Vagy a horvátban megfordulhat a szó magyarul nem?

Vagyis egyik szláv nyelvben sem szamosztrelij, csak szamosztrel. Még régiesen oroszul is szamosztrel. Az arbalet szó a francia arbaléte áttvétele, ahonnan magát a fegyvert is megismerték.

A szlovák wikipédia szerint a hunok (!) hozták be Európába.

Orosz források szerint (Genrik Latvijszkij krónikás) az orozs fejedelemségekben a XIII. századig ismeretlen volt. A bolgárok révén ismerték meg.

A számszeríjat a kínaiak használták először, leírások szerint Kr.e. 341 ben a Ma Lingi csatában. Bizánci leírásokban mint barbár fegyvert ismertetikA II. lateráni zsinat kiátkozta mindazokat, akik e "istentelen szerszámot" keresztények ellen használja. A kereszteshadjáratokban már elterjedt fegyver volt.

A Kalevalában Joukahainen számszeríjal (varsijousi) támadja meg Väinämjönent. Törökül tatar yay a neve.

Akkor most miért is azoktól vettük volna átt a nevét akik akkor még nem is ismerték és olyan formából amit nem is használtak? Miközben a hunok, tatárok, finnek, bolgárok és más akkori szomszédaink (a szlávok kivételével) ismerték és valahogy bizony nevezték is.

A számszeríjról spec nem tudom, de amúgy valóban rengeteg szláv eredetű szavunk van, már csak azért is, mert amikor idejöttünk a Kárpát-medencébe, mi egy gyűjtögető-vadászó-halászó-rabló nomád lovas nép voltunk, és értelemszerűen a szókincsünk ezekre a tevékenységekre korlátozódott, nemigen voltak szavaink pl. földműveléssel kapcsolatos dolgokra.

Viszont körülöttünk élt egy rakás szláv paraszt, akiktől letelepedés után átvettük az életmódot, meg a szavaikat is.

Ez később is folytatódott, pl a Habsburgok alatt mivel szinte minden új dolog osztrák/német területről érkezett, így egy rakás német eredetű szavunk is van.

Sőt, manapság is megtapasztalható - pl az erdélyi magyarok, mivel ugye 1920-ban el lettek szakítva az anyaországból, pl szleng kifejezéseik terén kicsit viccesen beszélnek, leginkább úgy, mintha a 19. századból szalajtották volna őket (mivel nem voltak sokáig kapcsolatban az anyaországi magyar nyelvfejlődéssel), valamint egy rakás 1920 utáni technológiai-közigazgatási dologra ők a román nyelvből átvett, magyarul ragozott szavakat használnak.

Ja, régies és szintén német eredetű káromkodásunk a "fikomadta", ami a német "ficken" igéből származik, és ezáltal a mai angolból jól ismert "fuck" közeli rokona.

De már nem használjuk :)

Fingkirály, a mezőgazdaság szavaival jól melléfingtál. Amit átvettünk azok az istálós állattartás szavai, semmi több. Mert a rideg legeltetéses állttartásban nem használtak "szénát", "szalmát", "szecskát", "jászolt",ezek szláv szavak, de a kasza szót már vitatnám, hiába kosa szlávul és vannak ebbő eredő szavaik: kosiť - kaszálni, kosec -kaszás, de nincs kaszabol, kaszáló (rét)... A kapát is szláv átvételnek szokás beállítani, merthogy szlávul "kopať" - kapálni (meg rúgni!), de ők nem "kopa"-val "kopálnak" (kopa szlávul halom, domb), hanem "motyka"-val. És míg a magyarban sok a kapával kapcsolatos szó, kapa, kapálni, kapás, kapáló, kapa orrú, .... addig a szláv nyelveken egy sincs. Tehát hogy is van? Az átadó más szavakat használ az átadott szerszámra és azzal kapcsolatos dolgokra, fogalmakra, míg az átvevő sok más szó gyökeként használja az átvett szavat? Nem logikus.

A növénytermesztésel kapcsolatos szavaint türk nyelvekkel közösek, vagy türk eredetűek. Ami azt jelenti, hogy amikor azok szomszédságában éltünk, már ismertuk a növénytermesztést. Sőt a szlávok vettek átt tőlünk szavakat, lehet hogy technológiát is. Finnekről meg inkább ne is beszéljunk a témával kapcsolatban mert a halászati szakszavaink is messze vannak tőlük. Zöldség és gyümölcs termesztésel kapcsolatos szavaink szintén nem szláv vagy nyugati eredetűek.