A Mongol Birodalom meg tudta volna hódítani Európát?

"Nézz utána Székesfehérvárnak, Győrnek, vagy akár a véres ostrom árán elesett Esztergomnak"

És azért mert sokáig tart megostromolni egy várat, hanyatt-homlok menekülni kellett az országból? A keleti országrészben nem volt ezzel gondjuk, simán lepusztították az összes várat.

"a király menekült"- Ami a mongol seregek kudarca volt, ugyanis a nomád népeknek elsőszámú célja mindig az ellenséges had vezérének elfogása volt."

Na ja, nem fogtuk el a királyt, menjünk inkább ebből az országból :)

"- Akkor itt olybá tűnik, hogy felkészületlenek voltak."

Miért is? Mert tudták hogyan kell betemetni az árkokat, létrát támasztani a falakhoz, felhajtani az apácákat és a nyomukban menve elfoglalni a várat? Egyébként már írták, hogy ha Kína, Perzsia, India és Khorezm megerődített városaival elbírtak, valószínűleg nem okoztak volna gondot az európai vakondtúrások sem.

"Megjegyzem, az is lehet, hogy ez csak egy felderítő támadás volt, és a valódi hódító szándék a második tatárjáráskor volt, ám azokat a hadakat Nagy Lajos szétverte, és még moldvai szálláshelyükről is kiűzte őket."

Hát a tatárjárás meg Nagy Lajos közt vagy jó száz év telt el, kicsit elsietett felderítés lehetett :)

A többiben igazat adók az előzőnek. De a száz év akkoriban nem volt sok. Például a török később is többször száz év múlva támadtak, és ez a mongolokra is igaz volt.

Van egy szabad erőd beprobálkozol, majd bölcsen az unokád biztosra megy. Ez egy keleti gondolatmenet, nem birok a jövő évig várni, ez meg már amerikai, a kettő közt meg ott vagyunk mi európaiak.

hollófernyiges válaszára

"Nézz utána Székesfehérvárnak, Győrnek, vagy akár a véres ostrom árán elesett Esztergomnak

-> És azért mert sokáig tart megostromolni egy várat, hanyatt-homlok menekülni kellett az országból?"

- Nem sokáig tart, hanem visszaverték az ostromot. Azon elenyésző számot, amit sikerült bevenni a főbb várak közül (mint Esztergom) csak hatalmas véráldozatok árán érték el.

"A keleti országrészben nem volt ezzel gondjuk, simán lepusztították az összes várat."

- Úr Isten! Ha ennyire nem értesz hozzá, minek írsz? A kővárak már az Árpád-korban is - sajnos - nagyon egyenlőtlenül oszlottak meg, a Dunántúl és a Felvidék tele volt vele (a legjobban feltérképezett területek ezek voltak egyébként), az Alföld pedig szinte üres volt! Végigzubogtak rajta ellenállás nélkül:

[link]

A törököknél éppen ugyanez volt a baj majd pár száz év múlva. Ahogy a déli végvárrendszer átszakadt, nyitva állt az út Budáig, és nem véletlenül Magyarország középső sávját hódították meg.

Még Hunyadi korában is, ahol pedig magas fokon művelték a tudományt, ezek a területek szinte ismeretlenek voltak:

"Ransanus 56 megyét sorol fel, ezek között azonban szerepelt Báta megye, ami nem is létezett, ugyanakkor Erdélyt egyetlen megyének fogta fel. A legalaposabb a dunántúli megyék leírása; hiánytalan, de sokszor rossz sorrendben készült a felvidéki megyék felsorolása. Meglepően kevés információt kapott Ransanus az Alföldről (a Kunságot, a Jászságot és Szolnok megyét nem is említette), a leghiányosabb ismeretekkel azonban az ország déli-délkeleti területeiről rendelkezett. Munkája tökéletlenségével maga is tisztában volt: *Jól tudom, hogy van több olyan megye, amelyet akaratom ellenére kihagytam, mert bár szorgalmasan kerestem, mégsem találtam olyan embert, aki felsorolta volna nekem valamennyit* - mentegetőzött. Ha a 15. század végén a királyi udvarban készült munkából kifelejtettek vármegyéket, és több esetben nem tudták, Budáról elindulva milyen sorrendben követik egymást, elképzelhető, milyen földrajzi ismeretekkel rendelkezett az ország lakossága."

Új Képes Történelem, Liliom és Holló

Ebből is látható, hogy az ország igazi, jól fejlett, kiépített része csak a Felvidék, és a Dunántúl volt, és minő meglepő, a belinkelt térképen lévő kővárak elhelyezkedése is ezt igazolja.

Ezért robogtak keresztül a tatárok keleten, és akadtak meg a Dunán átkelve.

"a király menekült"- Ami a mongol seregek kudarca volt, ugyanis a nomád népeknek elsőszámú célja mindig az ellenséges had vezérének elfogása volt.

-> Na ja, nem fogtuk el a királyt, menjünk inkább ebből az országból:)"

- Akármilyen vicces is.

"Akkor itt olybá tűnik, hogy felkészületlenek voltak.

-> Miért is? Mert tudták hogyan kell betemetni az árkokat, létrát támasztani a falakhoz, felhajtani az apácákat és a nyomukban menve elfoglalni a várat?"

- Mert mindebből itt semmit nem láttunk.

"Megjegyzem, az is lehet, hogy ez csak egy felderítő támadás volt, és a valódi hódító szándék a második tatárjáráskor volt, ám azokat a hadakat Nagy Lajos szétverte, és még moldvai szálláshelyükről is kiűzte őket.

-> Hát a tatárjárás meg Nagy Lajos közt vagy jó száz év telt el, kicsit elsietett felderítés lehetett"

- Ezt a másik válaszoló megválaszolta.

Én annyit tennék hozzá, hogy ezen kívül még IV. (Kun) László is vert vissza betörést.

"Úr Isten! Ha ennyire nem értesz hozzá, minek írsz?"

Mivel én nem értek hozzá, inkább idézek Rogeriustól, aki ott volt a tatárjárásnál és szemtanúk alapján írta a levelét.

Nagyvárad: "tüstént körülvették a várat, hét ostromgépet állítottak fel az új fallal szemben, és éjjel-nappal, megállás nélkül hajigálták a köveket mindaddig, amíg az új fal teljesen le nem omlott. A tornyokat és a falakat szétrombolták, majd rohamra mentek, a várat erőszakkal elfoglalták, és elfogdosván a vitézeket, kanonokokat és másokat, akik a vár elfoglalása közben nem pusztultak el kardtól."

Esztergom: "a foglyok, akik velük voltak annyi rőzsenyalábot hordtak oda, hogy a város egyik oldalán a rőzsenyalábokból a védőárok szélére együttesen és egyszerre egy magas falat szerkesztettek, és a fal mögött azonnal felállították a mondott harminc ostromgépet, úgyhogy a városra és a fatornyokra éjjel-nappal lődözték a köveket."

Ezenkívül kivétel nélkül elfoglalták az összes megerődített vármegyeszékhelyet és püspöki székhelyet (Gyulafehérvár, Kolozsvár, Küküllővár, stb), beleértve a Barcaságban még a teuton lovagok által épített erődöket.

Lehet hogy a Dunántúlon több volt a (kő)erőd, de attól még volt másutt is.

Nagyszerű, beidéztél kettő sikeres ostromot, amiből egyet már magam is mondtam korábban, és az nem is teljes siker volt. Elkezdjem sorolni a sikertelen, visszavert ostromokat?

Győr

Székesfehérvár

Szentmárton

Nyitra

Fülek

Turóc

Esztergom - ahol a külsővárat elfoglalták ugyan, de a fellegvár kitartott.

A várak elhelyezkedéséről: javaslom, tekints rá a térképre is, amit belinkeltem. Attól, hogy volt egy-két vármegyeközpont valahol kallódva, még a Dunántúlon nagyságrendekkel több volt, ezt is bemutattam.

Jól van, tegyük fel Bécs elbukik. ÉÉÉÉÉÉS? Attól még ugyan úgy hanyatlott volna a Török birodalom tovább és ugyan úgy kiűzték volna őket innen pár évszázadon belül.

A hatósugár elmélet szerint a törökök terjeszkedésének végső határa itt volt Magyarországon, ugyanis a török hadsereg a hóolvadástól októberig lehetett hadban, utána mindig hazament. Ennyi idő alatt már nem lehet érdemleges hadmozdulatokat végezni Magyarországon túl.

35:

Ha te is ránézel a térképre, látod hogy Fehérvár kivételével északra vagy nyugatra eső helyekről van szó, vagyis kiestek a fősereg vonulásából, amelyik a menekülő királyt követte az Adria felé, vagyis ezeket csak kisebb portyázó csapatok próbálgatták.

Ha az időt nézzük, a tatárok 1241 március elején törtek be az országba, és még ugyabban a hónapban Pestig jutottak a felderítőik. Az év hátralevő részében (9 hónap) a Dunától keletre levő országrészt teljesen megszállták (kivéve pár félreeső részt, mint Abaújvár). Télen átkeltek a Dunán. Onnantól az 1242 márciusi kivonulásukig 3 hónap telt el, ami alatt a fősereg gyakorlatilag teljesen a király kergetésével foglalkozott, vagyis a dunántúli erődöket csak kisebb csapatok próbálták menetből bevenni és hosszas ostromba nem bocsátkoztak. Rogerius leveléből látszik viszont, hogy az ostromtechnikával nagyon is tisztában voltak.