Miért nem volt komolyabb ellenállás 1918-19-ben, amikor a csehek, a románok, és a szerbek megszállták az ország 2/3-át?
Normális országban ha hivatalos harc nincs, akkor szabadcsapatok, partizánok harcolnak az ellenség ellen.
Itt meg mindössze 3 ellenállásra emlékszem, de ebből 2-t nem túlzottan tanítottak, valamint az egyik már Trianon után volt, holott már a rendszerváltás után jártam 4. (12.) gimnáziumba.
Ez a 3 ellenállás: 1. Balassagyarmat megvédése, 2. Stromfeld Aurél az Északi hadjáratban, 3. a Lajtabánság létrehozása.
De egyetlenegy partizánakcióról vagy polgári ellenállásról sem hallottam, hogy befűtöttek volna a cseheknek, vagy a románoknak, vagy a szerbeknek. Holott máshol ennél jóval kisebb sérelemért is robban a bomba. Ennyire birka nemzet lennénk, hogy még egy tisztességes ellenállásra sem futotta nekünk?
Van egy város, ott a laktanya, ha a hadsereg leszerelt (1918 őszén), és jönnek a csehek vagy a románok. Az emberek meg szép csendben elbújnak a házaikban? Senki sem szervez semmiféle ellenállást, partizánakciót?
Nem robbantanak fel egy hidat sem, nem siklatnak ki egyetlenegy román katonákat szállító katonai szerelvény alatt? A még meg nem szállt területen (pár km-re a megszállóktól) nem bontatja ki a dolgozókkal a váltót, hogy legalább lassítsák a megszálló hadsereg érkezését?
Ezt baromira nem értem. Ez a magyar történelem talán legsorsfordítóbb időszaka, és csak arról tanulunk, hogy mit töketlenkedett Károlyi, de arról nem, hogy hogy sikerült könnyedén megszállni az ország 2/3--át.
Ugyebár a Vyx-jegyzék már közel a trianoni határ volt. A megszállók kisebb eltéréssel már a később nekik itélt területet birtokolták.
válasza:"Okés, folyni folyt ellenállás, csak amíg egy egészséges nemzeti öntudattal rendelkező nép erről sokat beszél, addig mi sem az iskolában, sem a hétköznapokban nem beszélünk erről"
- Iskolában azért nem tanítják, mert történelmileg nincs jelentősége, semmilyen irányban nem mozgatta a szálakat. A Balassagyarmati felkelés igen, azt tanítják is. Azt, hogy utána féltucat más település is követte a példáját, de nem értek el semmit, minek tanítsák? A Székely Hadosztály eredménytelen harcait?
Ellenben a Vörös hadsereg harcait igen, amik áttörtek a Tiszán, északon pedig Bártfáig jutottak. És Sopron is tanítják.
Miért nem beszélünk erről hétköznapokban? Mert ez nem hétköznapokba való téma.
"Pl. Dottós idegenvezetés Pozsonyban, külföldieknek. Az idegenvezető mutat egy emléktáblát, hogy ebben a házban x szlovákot (gyereket?) kényszerült magyarul tanulni. Nem egészen értettem, mert az idegenvezetés és az emléktábla sem magyarul volt. (németül talán az idegenvezetés a tábla meg szlovákon kívül németül talán)"
- Kétlem, hogy ezt iskolai tananyagban is tanítanák. Az, hogy most arról az adott helyről, adott szituációban elmondott egy érdekességet a helyről, abban semmi különös nincs. Ez a dolga.
1. Néha azt is tanítani kell, ami nem jelentős, mert hozzátartozik a történelmünkhöz.
2. Egy apró sérelemre emléktáblát raknak ki. Baromira nem érdekli a szlovákok apró sérelme a német-olasz-francia-angol túristákat. Ilyen elven egy harmadrangú, még a szlovákok körében sem túlzottan ismert fűzfapoéta szülőházát is mutogathatnák, mert éppen arra megy el sok túrista.
válasza:Volt ellenállás több más helyen is. Kezdetben Károlyi kormány mindenhol harc nélkül adta fel a területeket, de éppen emiatt lemondásra kéynszerült. A magyar vöröshadseg komoly harcokat vívott, pl a partiumot és a tiszántúlt komoly harcok árán foglalták el a románok 1919 áprilisában. 1919 május juniusban volt a kérdező által említett Stomfeld Aurél féle felvidéki ellentámadás (egyébként ő a románok eleni harcokban is részt vett)
Majd 1919 juniusában volt egy komoly offenzíva a románok ellen a tiszánál, ami szintén összeomlott.A tánácsköztársaság bukásának okai:Vörös teror és a visszafoglalt felvidéki területek feladása, ami miatt Stomfeld is lemondott demoralizálta a hadsereget, pl még a nemzeti zászló kitűzését sem engedélyezték a katonáknak kun béláék a tisztikar követelése ellenére sem.
Ezen kívül még volt számos egyéb ellenállás. Pl 1918 végén a felvidéken több összetűzésről olvastam. De a vöröshadsereg után legkomolyabb ellenállást a Székelyhadosztály fejtette ki, akik 1919 elejétől fegyveresen is szembeszálltak Erdéylben a románokkal, később a vörös hadsereggel együtt harcoltak 1919 áprilisáig. Vagy ott van példának a kevésbé ismert Sóvidéki felkelés, mikor Székelyföldön 1919 március végén elterjed az a hír hogy a magyar hadsereg ellentámadásba megy át, Marosvásárhely könyékén felázadtak a magyarok a románok ellen, kb 1000 fő vett részt a felkelésben, több csendőrlaktanyát elfoglaltak meghalt 4 román és 5 magyar a harcokban, de mivel a várt magyar ellentámadás elmaradt, a románok meg több katonát küldtek, így a felkelés összeomlott, a románok 12 főt végeztek ki a felkelés miatt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!