Az osztrák-magyar hadiflotta miért volt még a többi ország flottáihoz képest is nagyon passzív az I. világháborúban?

Azért, mert töketlenek voltak.

Így jár az, aki nem akar minél több ellenséget elpusztítani.

Ott volt az Adriát és a Földközi-tengert összekötő Otrantói-szorost lezáró Antant-aknazár.

(Ennek az áttörése 1917. májusában Horthy Miklós -Magyarország későbbi kormányzója- nevéhez köthető...

Célpontjuk tényleg lett volna: 1915-ben Olaszország hadba lépésekor ágyúzták is Itália partjait, később lehet, hogy hiányzott a bevetésekhez szükséges szén, vagy tüzérségi lőszer, de az is előfordulhat, hogy a Monarchia inkább a szárazföldi hadműveletekre összpontosított.

Egyébként 1918. júniusában a flotta vezetése rajta is vesztett az egyik hadműveletén: egy olasz MAS rohamcsónak elsüllyesztette a hajóhad büszkeségét, a Szent István csatahajót.

A Dunai Flottilla aktív volt a háborúban: Belgrád elfoglalásában komoly szerepük volt, 1915-ben.

(A háború után, 1919-ben pedig támogatták a júniusi ellenforradalmat.)

Remélem, tudtam segíteni!

Több oka is volt. Az egyik, hogy a Monarchia hadihajói nem voltak alkalmasak nagy tengeri ütközetek megvívására:

"Báró Max von Stemeck altengernagynak, a haditengerészet vezetőjének 1893-ban sikerült a két ország költségvetésében összesen 1,5 millió forint, azaz 3 millió korona - rendkívüli hitelt kiverekednie három új, ún. partvédő csatahajó építésére, amelyek a BUDAPEST, WIEN és a MONARCH nevet kapták.

Ezek a hajók, mint "partvédő" elnevezésük mutatja, nem az óceánokra, hanem csak az Adriára és a Földközi-tengerre épültek, ami azt is bizonyítja, hogy Ausztria-Magyarország sohasem törekedett hódításra, és hajóhadának fő feladatául az adriai partvidék megoltalmazását tekintette, s csupán defenzív hadműveleti terveket készítettek."

Ellenben a kezdetektől aktívan közreműködtek a hadműveletek lezajlásában.

Példaként itt van ez az 1915-ös esemény:

"Az olasz hadüzenet után a Monarchia olyan hadműveletet hajtott végre, amely nemcsak a Monarchia legnagyobb flottaakciója volt, hanem a tengeri háborúk történetében is számottevő helyet foglal el. A vállalkozásban négy csatahajóosztály vett részt, és a támadás váratlanságával éppen a hadat üzenő felet lepte meg a legjobban. A legnagyobb eredmény azonban a kiváltott hatás volt: a hajóágyúk szétlőtték azt az Olaszország keleti partján futó észak-déli vasútvonalat, amelynek segítségével akarták a frontra szállítani az olasz hadsereget, s ezért csak néhány héttel a tervezettnél később indíthatták átütőnek szánt offenzívájukat Görz irányába. Közben azonban a Monarchia hadvezetősége időt nyert erői átcsoportosításához, amelyek az Isonzó bal partján eredményesen fogták fel az olasz rohamot."

Ebben a támadásban szinte az összes osztrák-magyar csatahajó részt vett.

Az SMS HABSBURG, az SMS ÁRPÁD, az SMS BABENBERG, az SMS ERZHERZOG KARL, az SMS ERZHERZOG FRIEDRICH, az SMS ERZHERZOG FERDINAND MAX, az SMS VIRIBUS UNITIS, az SMS PRINZ EUGEN, az SMS TEGETTHOFF, az SMS ERZHERZOG FRANZ FERDINAND, az SMS RADETZKY és az SMS ZRÍNYI csatahajók.

Összesen tehát 12 db. (A Monarchia 18 db csatahajóval rendelkezett.)

Csak a Monarch-osztály (3 db), és a Kronprinz-osztály (2 db) hajói, illetve az SMS SZENT ISTVÁN csatahajó nem vett részt az ütközetben.

De az ebből a műveletből kimaradt hadihajók is tevékenyen hozzájárultak a harcokhoz végig a háború alatt. Vegyük sorra a Monarch-osztály tagjait például:

- Az SMS MONARCH csatahajó 1914-ben részt vett a montenegrói tüzérségi állások lövetésében.

- Az SMS WIEN és SMS BUDAPEST úszó tüzérségi állásként volt bevetve 1917-ig, amikortól pedig az Isonzó és a Piave-mentén harcoló K.u.K csapatok küzdelmét támogatták ágyúik tüzével. Később a visszavonuló olasz csapatokat, illetve a cortelazzói olasz ütegeket lőtték. Ezt később az SMS BUDAPEST megismételte. (Az SMS WIEN-t ekkor már megtorpedózták és elsüllyedt.)

A montengrói beásott tüzérségi állásokat az SMS RADETZKY csatahajó is lőtte 1914-ben, amelynek során a 305 mm-es

lövegeiből 23, a 240 mm-es lövegeiből pedig 56 lövést adott le, s ezzel derekasan hozzájárult a nagyrészt francia tüzérséggel harcoló, ún. "Lovcsen-ütegek" megsemmisítéséhez.

A legerősebb csatahajóosztálynak, a Tegetthoff-osztálynak hajói, (köztük az SMS SZENT ISTVÁN is), amelyek már alkalmasak lettek volna nyílt tengeri ütközetek megvívására, azért nem mutathatták meg ezen képességeiket, mert a francia Jean Bart csatahajó 1914-es megrongálása, valamint a szintén francia Leon Gambetta és az olasz Giuseppe Garibaldi nehézcirkálók 1915-ös elsüllyesztése után már sem a brit, sem a francia, sem az olasz flotta nem mert nagy csatahajókat és páncélos cirkálókat beküldeni az Adriára.

Azt az előttem szólóhoz még hozzátenném hogy a monarchia nem tekintette különösebben fontos hadszíntérnek az Adriát ezért nem is erőltették az ottani harcokat. Ezért is volt, hogy 1916 késő nyártól az Ont. szorosi csatáig semmilyen lényeges harci cselekmény nem történt.

A monarchia flottája továbbá rosszkor került a háborúba, a flotta fejlesztési terv 1916-ra célozta meg a harckészültség elérését, ehhez képest a háborús helyzet miatt sose érte el a flotta a teljes töltöttséget, amit tetézett, hogy sok flottás tiszt került át pl. a szárazföldi tüzérséghez.

Emellett sem becsülném le a flottát. Nagyon nehéz technikai és katonai helyzetben állták meg a helyüket 3x túlerő ellenében és a legtöbb igazi csatát megnyerték vagy döntetlenre hozták (a torpedórohamok mint a Szt. István esete nem nevezhetőek ütközetnek).

A folyami flottilláról pedig csak elismerően lehet nyilatkozni, a legtöbb flottás hajó minősége olyan jó volt hogy mér a 2. VH-ban is szerepeltek, valamint a monarchia flottájának szellemisége megmaradt végig a magyar folyami flottában.

Pl. a DEBRECEN őrnaszád az 1. VH után harcolt a megszálló erők ellen, a kommunisták elleni felkelésben, majd a 2. VH-ban többször részt vett akciókban, a Vajdaság felszabadításában és 1944 nov. 25-én Tökölnél, az oroszokkal vívott harcban végzetes találatot kapott és a Kácsás szigetnél teljesen kiégett. Végül lemezeivel az ország újjáépítésekor még egyszer szolgálatot tett a hazáért.

Vagy a GYŐR naszád, amely szintén védte a hazát mindegyik háborúban és a 2.VH alatt aktív szerepe volt az ország légvédelmében, lelőve B-29 bombázókat.

Megjegyzés az kommentelőknek: bár én sem vagyok egy helyesírás-huszár, legyetek kedvesek a hajók neveit nagybetűvel írni (pl SOPRON és nem Sopron vagy soporon), mert egyrészt így szabályos, másrészt ez a tisztelet kifejezés hagyományos módja a hajókon elhunytak iránt. Köszi.

"B-29 bombázókat."

- Nem B-24-esekre gondolsz? Mert Magyarországot nem hiszem, hogy egyszer is bombázták volna B-29-esekkel.

"Megjegyzés az kommentelőknek: bár én sem vagyok egy helyesírás-huszár, legyetek kedvesek a hajók neveit nagybetűvel írni (pl SOPRON és nem Sopron vagy soporon), mert egyrészt így szabályos, másrészt ez a tisztelet kifejezés hagyományos módja a hajókon elhunytak iránt. Köszi."

- Nem látom, ki írta úgy?