Miért nem volt komolyabb ellenállás 1918-19-ben, amikor a csehek, a románok, és a szerbek megszállták az ország 2/3-át?
Normális országban ha hivatalos harc nincs, akkor szabadcsapatok, partizánok harcolnak az ellenség ellen.
Itt meg mindössze 3 ellenállásra emlékszem, de ebből 2-t nem túlzottan tanítottak, valamint az egyik már Trianon után volt, holott már a rendszerváltás után jártam 4. (12.) gimnáziumba.
Ez a 3 ellenállás: 1. Balassagyarmat megvédése, 2. Stromfeld Aurél az Északi hadjáratban, 3. a Lajtabánság létrehozása.
De egyetlenegy partizánakcióról vagy polgári ellenállásról sem hallottam, hogy befűtöttek volna a cseheknek, vagy a románoknak, vagy a szerbeknek. Holott máshol ennél jóval kisebb sérelemért is robban a bomba. Ennyire birka nemzet lennénk, hogy még egy tisztességes ellenállásra sem futotta nekünk?
Van egy város, ott a laktanya, ha a hadsereg leszerelt (1918 őszén), és jönnek a csehek vagy a románok. Az emberek meg szép csendben elbújnak a házaikban? Senki sem szervez semmiféle ellenállást, partizánakciót?
Nem robbantanak fel egy hidat sem, nem siklatnak ki egyetlenegy román katonákat szállító katonai szerelvény alatt? A még meg nem szállt területen (pár km-re a megszállóktól) nem bontatja ki a dolgozókkal a váltót, hogy legalább lassítsák a megszálló hadsereg érkezését?
Ezt baromira nem értem. Ez a magyar történelem talán legsorsfordítóbb időszaka, és csak arról tanulunk, hogy mit töketlenkedett Károlyi, de arról nem, hogy hogy sikerült könnyedén megszállni az ország 2/3--át.
Ugyebár a Vyx-jegyzék már közel a trianoni határ volt. A megszállók kisebb eltéréssel már a később nekik itélt területet birtokolták.
válasza:Úgy tudtam, hogy lesz aki Károlyit hibáztatja...
,,Mi végszükség esetében még fegyverrel is felszabadítjuk ezt az országot. "
Ezt Károlyi mondta...Nem baj ügye?
Na de a Tanácsköztársaság idején sokan bevonultak harcolni önként is, de akkor előbb miért nem tudták ezt megtenni? (Nagyjából májusban indultak harcolni, amikor az ellenség már novemberben itt volt.)
Nem várom el, hogy mindenki harcoljon, de ha ezt a Tanácsköztársaság idején, és később is (Lajtabánság) megtették, akkor előbb is meg tudták volna tenni. Itt jön be a balfék Károlyi, aki nem tette meg, annak szobra van, miközben Stromfeld aki megtette, az meg majdnem teljesen el van feledve.
Na meg azért nem ha a felvidéken nem is, de Erdélyben hatalmas színmagyar területek vannak, és a székely emberrel ne tanácsos újat húzni. Na meg ha pár lelkes ember összefog, akkor nem érdeklik őket, az, hogy nem állnak mögöttük tízezrek.
A háborúban kifáradt nemzet sem jó érv, a Szlovákok pl. felkeltek a németek ellen 1944-ben! (Az más dolog, hogy elbuktak, és kegyetlenül megtorolták ezt, de mivel 1918 év végén már nem volt háború, ezért itt kegyetlen megtorlástól sem kellett volna félni. Na és a sikeres ellenállás eredményes volt, ld. Balassagyarmat és Sopron esetét.)
válasza:ma 00:58
Attól, hogy valaki nem tudja a történelmet, nem szükséges, hogy a téves tudásából kiindulva pl. egész népeket birkázzon le. A kérdező nem egyszerűen azért hülyegyerek, mert tudatlan.
A birka nemzetben meg sajnos van igazság, mert pl. 1994 és 1998n között a Bokros csomag ellen sem vonultunk utcára.
Na meg 2006-ban sem tudtuk lemondatni a kormányt.
Visszatérve az akkori időkre, történelemórán a magyarság talán legsorsfordítóbb időszakáról alig tanul valamit a ember, Károlyin és Kohn Bélán kívül. Szinte csak a Budapesti eseményekről meg pár szót az Északi hadjáratról és a Tiszamenti harcokról tanul. De a részletekről nemigazán esik szó, holott az ördög a részletekben lakozik.
válasza:A 2006-os ügy ott bukott el, amikor a tévészékház ostroma után a bent lévő bűnöző elemek nekiláttak kirámolni, feltörni a készleteket. Minden normális ember szimpátiáját el is vesztették ezzel, és nem volt bent közöttük egyetlen olyan egyéniség sem, aki ezeket kihajítatta volna az ablakon miheztartás végett.
Természetesen jelenlévő illetve mesterségesen bejuttatott felforgató elemekkel le tudta járatni a hatalom a tüntetőket.
Az oszd meg és uralkodj elv pedig nagyon hatásos.
válasza:Először az, hogy Károlyi Mihály kormánya leszerelte a hadsereget. Elhiszem, hogy azt mondta, amit írt már valaki, de a tettei akkor a szavaival ellentétesek voltak.
A Tanácskormány bár felállított egy ütőképes, igazi katonatisztek, és nem komisszárok által vezetett haderőt, ami meg is verte a cseheket, Kun Béláék az antant ígérgetésére kivonultak a Felvidék visszafoglalt részeiről. Volt komolyabb ellenállás, amit az emberek első sorban a vezetéstől vártak el.
Ha belegondolsz, a komoly magán-, partizánakciók ekkor úgy még nem léteztek Európa ezen részén, mint később a 20. században és a II. világháborúban, gerilláskodni pedig kevesen tudtak volna.
A nyugati hatalmak nem tudtak volna beavatkozni.
Pont úgy, ahogy ugyanebben az időben Törökországba sem küldtek többszázezres antant seregeket, hozzánk sem tudtak volna. A törökök megvédték azokat a területeket, amiken törökök éltek (pl. az eredeti szerint Görögország kapta volna a kis-ázsiai török tengerpart jó részét).
HA legyőzzük a cseheket (megtörtént), visszaszorítjuk a románokat, egy sokkal korrektebb különbékét mi is kaphattunk volna, benne mondjuk a milliós magyar tömbökkel, amik a határ mentén voltak.
válasza:A 2. világháborúban a partizánkodást a helyzet alakította így. A meghódított területeken népírtás folyt. Elsősorban a zsidókat, cigányokat, de ugyanakkor a szlávokat is a kiirtandó népek közzé sorolták a nácik. Ott nagyon sok embernek nem volt vesztenivalója már. Akinek a családját kiirtották, házát felgyújtották, de van fegyvere és vannak társai, az nem fél semmitől, senkitől. Emelett meg a Szovjetunióban amúgyis sokkal cudarabb világ volt, mint errefelé. Továbbá ott igen komoly hegységek, területi adottságok voltak, amik nagyon jó rejtőzködési lehetőséget biztosítottak a partizánoknak.
Az I. világháború után a magyar lakosságnak nagyon sok helyen szintén nagyon csúnya dolgokkal kellett szembenéznie, de azért kiirtásról tömeges formában nem nagyon volt szó. Meg szerintem mivel akkor a partizánkodást mégcsak "fel sem találták", ezért ez nagyon nem is jutott senki eszébe. Meg tényleg az volt, hogy végig harcoltak egy eszetlen háborút, aminek az értelmét sem látták, és békét szeretett volna már mindenki, de azt nagyon!
Mindamellett pedig a domborzat sem volt annyira alkalmas erre a harcformára. (Nem mondom, hogy sehol nem lettek volna adottak éppen a viszonyok.)
válasza:Előttem már minden lényegeset elmondtak a franciák által támogatott román hadseregről, a Stromfeld féle harcokról (elég véresek voltak egy világháború után), Károlyi erőfeszítéseiről (a francia barátai hirtelen "nem voltak telefonközelben" ha érted).
Ezért csak két észrevételem van.
1. Úgy nehéz harcolni, ha azt mondom az ellenségnek: durr durr eltaláltalak, tessék kiállni. Mert a csaták egy jó részét fegyverhiány miatt vesztettük el. Ugyanis a hadianyaggyáraink vagy romokban, vagy anyaghiányban, vagy a győztesek kezén. Sztálinnak is 3 évébe telt, mire összeszedte magát, pedig aztán neki volt apparátusa.
2. A Prónay féle Lajtabánság 8 faluja ugyan kiadott 3 bélyeget, meg valami alkotmányszerűséget is összeeszkábált, de senki, Horthy sem ismerte el. Élt huszon-nemtudom-hány napot, majd a magyar hatóságok békésen lefegyverezték őket. Hatása kb annyi, mintha az itt válaszolók veled együtt összebeszélnénk, hogy mostantól mi vagyunk a Táltos-Fejedelemség, és követeljük őseink jussát az Uráltól Sankt Gallenig. Biztos megijedne valaki.
A Lajtabánság azért elérte azt, hogy néhány színmagyar falu helyett kevésbé magyarok kerüljenek át, meg elérte a Soproni népszavazást is.
Stromfeldék is elértek valamit, csak közben a románok jöttek be a Tiszáig. És a durva az, hogy a románok akkor is jöttek volna, ha nincs tanácsköztársaság, mert Erdélyt jórészt még azelőtt foglalták el, mielőtt kikikáltották volna azt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!