Legyőzhette volna a Harmadik Birodalom a Szovjetuniót?
Ma van a támadás 70.-ik évfordulója.Ennek kapcsán gondoltam felvetni a kérdést.
Amikor hét évtizede elindultak a német csapatok, még nemigen sejtették, hogy mekkora ára lesz a Barbarossa-nak.
A hadművelet megítélése erősen eltér. Vannak, akik szerint Hitler csak egy hajszálra állt tőle, hogy legyőzze Sztálint. Két nagyon kritikus időszak is volt, az egyik június vége, amikor a levegőben lógott a bukása, a másik, amikor augusztusban a Vörös hadsereg kezdett szétmorzsolódni.
A másik oldal véleménye szerint soha nem volt reális esély a győzelemre, mert az ország túl nagy és szélsőséges a teljes meghódításhoz, a kommunista vezetés pedig soha nem adta volna fel.
Ti mit gondoltok?
Talán Németországnak és Japánnak egyszerre kellett volna támadnia nyugatról és keletről, esetleg az angol iga alatt nyögő Indiát kellett volna a németeknek még előbb fellázítania az angolok ellen így nyerve újabb szövetségest + esetleges haderőt.
Esetleg az 1917-es kommunista taktikához hasonlóan fehérorosz emigráns + német légideszantot Moszkvába ledobni a német és japán támadással egyidejűleg és likvidálni Sztálint és az összes nagykutya kommunistát, lefejezve a gonosz birodalmának döntéshozóit.
Szóval igen sok múlott a szövetségi politikán, ami nem volt a legjobb.
"Legyőzhette volna a Harmadik Birodalom a Szovjetuniót?"
A papírforma az volt, hogy nem. Egyébként a papírforma szinte mindig bejön a háborúkban.
"Vannak, akik szerint Hitler csak egy hajszálra állt tőle, hogy legyőzze Sztálint. Két nagyon kritikus időszak is volt, az egyik június vége, amikor a levegőben lógott a bukása, a másik, amikor augusztusban a Vörös hadsereg kezdett szétmorzsolódni."
Nem hiszem. Kissé viccesen hangzik, de augusztus a Vörös Hadsereg számára végüil is sikeres hónap volt, mert ugyan óriási veszteségeik voltak, de a németek a tervezettnél lassabban haladtak előre. A németek a támadás napján érték el a legnagyobb sikereiket, amikor a reptereken megsemmisítették a szovjet légierő jelentős részét stb., tehát a meglepetés hatása érvényesült. 1941 októberére gyakorlatilag nyilvánvaló volt a német tervek kudarca (az, hogy nem érhetik el a tervezett AA-vonalat).
Stratégiai szempontból 1942 nyara is nagyon kritikus volt, mert ekkor állt a legrosszabbul a szovjet gazdaság és a létszámarányok is rosszak voltak. Ha a németek nyertek volna Sztálingrádnál, az nyitott kérdéssé tette volna ismét a háborút.
A gazdaságtörténészek számára pl. sokat vitatott kérdés, hogy hogyan vészelte át a SZU az 1942-es évet tömeges éhhalál vagy az utánpótlás elmaradása nélkül. Két tényezőnek volt óriási szerepe, az egyik az amerikai segítség, a másik a lakosság fanatizmusa, amit a németek magatartása és a saját kommunista vezetés is táplált.
11:13
Most is ezt kéne akkor nem lenne ennyi fölösleges ingyenélő ember és a többiek meg mind gazdagok lehetnének megfelelő honoráriumot kapva a munkájukért. Miért nem látjátok be hogy a nyomor a túlzottan szapora elszegényedett társadalom peremére szorult ingyenélők miatt van mindenhol?
Ha Sztálingrádnál győztek volna a németek, akkor alighanem megnyerték volna a háborút, utána Sztálin már aligha tehetett volna mást, mint békét kér, a Volgától Ny-ra fekvő területek és a Kaukázus pedig tartósan német kézen maradt volna.
De hát, Sztálingrádnál a németek vesztettek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!