Az orosz hadsereg az elavultsága és az elavult eszközállománya miatt nem bír elbánni Ukrajnával?

#7 vagyok. A 9#es is mond valamit.

Itt az egeszben az alapveto "hiba" az, hogy a juvoszlav haborut leszanitva, a vilag nem talalkozott meg szerencsere tomeghaboruval.

Most lehetne itt sorolni Irakot, Az Obolhaborut, de ott meg a regebbi haditechnika (szovjet, nyugati) volt folenyben, es ott sem vetettek be uj fegyvereket. Es hol voltak ott meg a dronok.

Ukarjna igazabol egyfajta kiserleti terep. Mindket fel - habar Ukrajnat Amerika irabyitja - a szovjet doktrinak alatt szocializalodtak hadaszatilag.

De itt is felmerul min 2 tenykerdes.

A, Az oroszok akarki akarmit mond, nem akartak bemenni Ukrajnaba.

B, Az oroszok gyors gyozelemben remenykedtek.

Utobbinal nekem felmerul a gyanu, higy hiaba a tegia strategia, gyors remenyek ok sem idiotak. Kijev megtamadasa pancelekekkel szerintem figyelemeltereles volt, ami be is jott, mert akkor nyomult fel delen az orosz ero.

Egeszen biztos, hogy Kijevet nem akartak elfoglalni.

A masik dolog meg az, hogy a nyugati fegyverek odakuldesevel meg betanitotta a ruszkikat a nyugat a modern hadviselesre, es eleg jo eredmenyeket ertek el az oroszok, pl. dron technologiaban.

Nem veletlen, hogy azokat meg - mivel zommel iraniak voltak, foleg eloszor - izraeli megfigyelok is tanulmanyoztak.

Mara meg egy tenyleges anyaghaboruva vallt az ukrajnai muvelet. Odakuldhet akarmit a Nyugat.. legiero nelkul sokat nem er a legujabb generacios fegyver sem.

Teljesen ertelmetlen a Nyugat Ukrajnai haboruja, Ukrajna kivereztetese.

Hozzáértő kezek között, jó taktikával, megfelelő hadvezetéssel egy korszerűsített T-72 is csodafegyver, de egy T-90 is lehet leendő ócskavas ha rosszul használják.

Az arab-izraeli háborúban az izraeliek egy generációval korábbi Centurionokkal lőtték halomra a T-55-eseket, T-62-eseket.

12/12

"Az arab-izraeli háborúban az izraeliek egy generációval korábbi Centurionokkal lőtték halomra a T-55-eseket, T-62-eseket."

Nem Centurionjaik voltak az izraelieknek hanem sho't kal-jaik, Az test/torony valóban a Centurioné volt, de motor, tűzvezető rendszer, távolságmérő, toronyforgató mehanizmus, és robbanó reaktív páncéllal "feltuningolt" változatról beszélünk. Kb egy 12 hengeres verseny autó a Sho't míg a centurion hasonló kasznival 7 hengeres. Melyik lesz a gyorsabb?

# 13

Túlzás, amit írsz.

Egyrészt a Sho't a korábbi, 84 mm-es kaliberű Centurion harckocsilöveg kicserélését jelentette a szintén brit, 105 mm-es Royal Ordnance L7 lövegre. Ezzel az izraeliek a saját tankjaikat a brit Centurion Mk 5/2 variáns szintjére hozták fel. A brit Centurionok eredetileg 76,2 mm-es, majd 84 mm-es, végül a Centurion Mk 5/2 változattól már 105 mm-es löveggel épültek.

A Sho't Kal Alef/Bet/Gimel/Dalet pusztán a meglévő izraeli Centurionok átépítése és modernizálása, de ilyen modernizációt maguk a britek is sorozatosan hajtottak végre a Centurion Mk I-től a Centurion Mk 13 variánsig. A Centuriont a britek összesen 25 továbbfejlesztett, javított változatban gyártották, az egyes variánsok között gyakran nagy minőségi ugrással.

Tehát a Sho't nem más, mint egy Centurion variáns.

# 7

IDÉZLEK: "A regi/ elavult technika meg 2 fo elem miatt jo. A, levlehet cserelni uj fegyverzetre, B, kihozni belole a maximumot, meg esetleg C, megnezni mennyire hatekonyak meg. Egy mukodokepes, esetleg frlturbozott Maxim geppuska igazabol meg hasznalhato gyalogsag ellen. Elbileg egyik oldal vetett us be."

Teljesen téves, amit írsz.

A hadviselés egyik alaptörvénye, hogy a háborúban mindig a haditechnikai fölényre kell törekedni, és az elavult fegyverzetet selejtezni kell, mert az elavult haditechnika harcértéke alacsony, és vereséghez vezet.

Ezt részletesen leírták a olyan kiemelkedő katonai teoretikusok, és stratégák, mint Clausewitz és Jomini, már a 19. század elején.

Az orosz hadsereg azért használ tömegesen elavult fegyverzetet Ukrajnában, mert nincs már neki kellő mennyiségű, modern fegyverzete a harcoló csapatai felszerelésére.

Az elavult haditechnika használata egy haditechnikai fölényben lévő ellenséggel szemben a történelemben többször vezetett katasztrofális vereségekhez.

Három példa:

1866, POROSZ-OSZTRÁK HÁBORÚ:

A porosz hadsereg hátultöltős, gyorstüzelő Dreyse-puskákkal volt felszerelve, az osztrák kis tűzgyorsaságú, elöltöltős Lorenz-puskákkal.

A történelem addigi egyik legnagyobb csatájában (Königgrätz, 1866. július 3.), ahol 459 000 katona harcolt, az osztrákok a porosz Dreyse-puskákban megnyilvánuló porosz haditechnikai fölény miatt megsemmisítő vereséget szenvedtek. A nagy tűzgyorsaságú hátultöltős Dreyse-puskákkal a porosz gyalogság sortüzei egyszerűen elsöpörték az osztrák gyalogságot és lovasságot. Az osztrák verség egyértelműen az elavult haditechnika, a korszerűtlen Lorenz-puskák használata miatt következett be.

1870-1871, NÉMET-FRANCIA HÁBORÚ:

Az 1870-1871-es német-francia háborúban, amelyben a franciák összességében túlerőben voltak, hiszen 1 494 000 mozgósított német katona ellen 2 000 000 francia mozgósított katona harcolt, a francia verség fő oka szintén a német haditechnikai fölényben keresendő.

1870-1871-ben mind a német mind a francia hadsereg hátultöltős, gyorstüzelő puskákkal volt felszerelve, a németek a Dreyse, a franciák a Chassepot-típussal.

Csakhogy a tüzérség terén óriási német haditechnikai fölény volt, ami döntőnek bizonyult.

Míg a francia hadsereg teljesen elavult, La Hitte-rendszerű, elöltöltős bronzágyúkkal harcolt, addig a németek Krupp C64 és C67 hátultöltős, gyorstüzelő ágyúkkal. A Krupp C64-es és C67-es nagyobb lőtávval, nagyobb rombolóerővel és nagyobb tűzgyorsasággal bírt, mint az elavult, francia elöltöltős ágyúk.

A német tüzérség minden jelentősebb csatában döntő tényezőnek bizonyult, pergőtüzével szétlőtte a francia gyalogsági és lovassági alakulatokat és formációkat, amelyek így képtelenek voltak ellenállni a német gyalogsági és lovassági támadásoknak.

1904-1905, OROSZ-JAPÁN HÁBORÚ:

Az orosz-japán háborúban Japán brit építésű, a korban a legmodernebbek közé számító nagy hadihajókkal, csatahajókkal és páncélos cirkálókkal rendelkezett, amelyek tűzerő, páncélzat és sebesség terén is messze felülmúlták az orosz cári haditengerészet orosz építésű, hozzájuk képest gyatra minőségű, primitív kivitelezésű nagy hadihajóit.

A döntő tengeri csatában, Csuzimánál (1905. május 27-28.) Japán modern brit építésű hadihajói ronccsá lőtték az orosz hadihajókat.

1866-ban az osztrákok, 1870-1871-ben a franciák szárazföldön, 1905-ben az oroszok a tengeren az elavult haditechnikájuk, az ellenségeik nagy haditechnikai fölénye miatt szenvedtek elsősorban katasztrofális vereségeket.

Az oroszok mindíg szépen lassan bedaráltak mindenkit a történelemben.

(Német Lovagrend,Kánságok,Napoleon.2.Vháború)

Mindíg nagy veszteségeik voltak,de mindíg győzni tudtak az emberanyaguk mindíg több volt mint az ellenfélé.Ez a titkuk.

Amikor nem győztek(pl.Borogyinói csata),tulajdonképpen akkor is győztek,mert Napoleon a felégetett üres Moszkvába vonult be,ahol semmi,és senki nem maradt.

Az elavultságuk csak részben igaz,mert vannak nagyon modern fegyvereik,de ezekből kevés van,és ezekkel spórolnak,nem nagyon vetik be ezeket.

Ha bevetik,azt sem lehet tudni,hogy honnan jött(pl. A Tőr)

Nukleáris töltetek számában meg világelsők,ezzel sakkolják,vagy sokkolják a mezőnyt.Óvatosnak kell lenni velük.

# 16

IDÉZLEK: "Az oroszok mindíg szépen lassan bedaráltak mindenkit a történelemben. (Német Lovagrend,Kánságok,Napoleon.2.Vháború)

Mindíg nagy veszteségeik voltak,de mindíg győzni tudtak az emberanyaguk mindíg több volt mint az ellenfélé.Ez a titkuk. Amikor nem győztek(pl.Borogyinói csata),tulajdonképpen akkor is győztek,mert Napoleon a felégetett üres Moszkvába vonult be,ahol semmi,és senki nem maradt."

Ez nem igaz.

Oroszország veszített el nagy háborúkat. Példák:

1558-1583, a nagy livóniai háború: Oroszország megalázó veresége, Livónia, Semigallia és Kurland a lengyeleké, Észtország a svédeké, Ösel szigete a dánoké. Ez volt az oroszok legnagyobb 16. századi háborúja.

1805-1806, a harmadik koalíció háborúja, orosz vereség a franciáktól.

1806-1807, a negyedik koalíció háborúja: orosz vereség a franciáktól. Oroszország a tilsiti szerződésekben elismeri Napóleon európai hegemóniáját.

1853-1856, krími háború: Oroszország megalázó veresége a Krím-félszigeten inváziót végrehajtó brit-francia szövetségtől.

1904-1905, orosz-japán háború: Oroszország megalázó vereségei szárazföldön (Port Artur, Mukden) és tengeren (Csuzima). A vereségek miatt kitört 1905-ös forradalomba majdnem belebukott a cári rendszer.

# 19

Miért, nem veszítette el ezeket a háborúkat?

Talán megnyerték az oroszok a livóniai háborút, a harmadik és a negyedik koalíció háborúját, a krími háborút, vagy az orosz-japán háborút?

NEM.

Ezeket kivétel nélkül elveszítették.

A livóniai háború következménye lett, hogy az oroszok egy évszázadra elveszítették a balti-tengeri kijáratukat, ez stratégiai vereségnek tekinthető.

A legfontosabb vesztes orosz háborút elfelejtettem.

Oroszország megsemmisítő veresége és katonai-politikai-gazdasági összeomlása.

Tehát az oroszok még világháborút is veszítettek.