Hogyan alakult volna szerintetek a történelem, ha amikor felszállt az Enola Gay, hogy lebombázza Hirosimát, Truman elnök gondolt volna egyet és sürgős parancsot adott volna ki a pilótának, hogy ne Hirosimát bombázza le, hanem Moszkvát?

# 9

Pintér László:

REPÜLŐGÉPGYÁRTÁS A II. VILÁGHÁBORÚBAN:

1.) USA: 295 959 db

2.) Brit Birodalom: 177 025 db

3.) Szovjetunió: 136 223 db

4.) Németország: 133 387 db

5.) Japán: 64 484 db

6.) Olaszország: 9849 db

TANK, ÖNJÁRÓ LÖVEG, ÉS VADÁSZPÁNCÉLOS-GYÁRTÁS A II. VILÁGHÁBORÚBAN:

1.) Szovjetunió: 119 769 db

2.) USA: 108 410 db

3.) Németország: 67 429 db

4.) Brit Birodalom: 47 862 db

5.) Japán: 4524 db

6.) Olaszország: 3368 db

Köszönöm szépen a kimerítő válaszodat! :) Nincs esetleg arról adatod, hogy a Szovjet embervesztesség az hogy alakult az évek folyamán? Én úgy gondolom, hogy az elején a szervezetlenség, kapkodás illetve Sztálin tisztek közötti tisztogatásai miatt sokkal több lehetett a halott, az elején óriási technikai hátrányban is voltak, alapozom ezt Elfnet videóira ahol a szovjet tankgyártásról mesél, és hogy a háború elején mindenféle szedett-vedett prototípusokat meg gyakorlatilag páncélos traktorokat vetettek be, míg azért a háború közepétől-végétől viszont már eléggé ott voltak a tankgyártásban és hányták magukból. Lehet tudni, hogy 45-ben hány orosz harckocsi volt Európában, illetve mennyi USA-brit?

"2 500 000 katona

6250 harckocsi

7500 harci repülőgép

41 600 tüzérségi löveg

További 1 500 000 katona a város körülzárására."

A Wikipedia ezt írja a Berlini csata szovjet létszámára.

A Szövetségesek 150 ezer katonával szálltak partra Normandiában, ez a későbbiekben, 45 nyarára-őszére hány fővel bővült, illetve mennyi tank és repülőgép volt ebben a térségben bevethető?

Illetve a katonai morál sem elhanyagolható szempont. Melyik katonának lehet kedve inkább harcolni, egy amerikai katonának távol a kényelmes otthonától idegen földön honvággyal, vagy egy orosznak, aki évek óta háborúban él, a hazájának egy jelentős részét felperzselték, és akkor most a szövetségese hátulról mellbe még atomot is dob a hazájának fővárosára, esetleg ahol a családja élt. Szerintem a szovjet mentalitás ilyen szempontból még fanatikusabb is, főleg hogy akarva-akaratlanul háborúban élnek évek óta, és nem csak a fronton, hanem a hátországban is. Ellenben Amerikában egy várost sem ért csapás, nem volt éhínség, fosztogató német hadjárat, megerőszakolt nők ezrei-millió.

Kürasszír, a jegyrendszer megléte az mennyire befolyásolta a dolgokat, abból mit lehetett megállapítani ?

Angliában 1940. január 8. és 1954. vége között volt jegyrendszer.

Szovjet-Oroszországban 1941. és 1947. között

Amúgy a Brit Birodalom ennél a kérdésnél értelmezhetetlen, mert Új-Zélandról vagy még Ausztráliából is fizikális képtelenség elérni Moszkvát. Azt csak Londonból lehetett volna elérni.

Légvonalban 2,500 km körüli a távolság, a hagyományos bombateherrel repülő B-29-es elérhette volna, de az atombombát hordozó példány az mekkora terhet cipelt, és mennyire volt feltöltve ?

Továbbá a katonákat, a népet mennyire lehetett volna fanatizálni ? Változó minőségekkel, de a németek és a japánok voltak a főgonoszak, félfüggően harcoltak velük 6 - 3 éveket, és mennyire lehetett volna folytatólagosan beadni, hogy az oroszok eddig szövik voltak, holnaptól ellenségek, és újabb évekig kellett volna háborúzni ?

És a maradék németekkel és japánokkal mi lett volna egy ilyen folytatólagos háborúban ?

# 13

Nagy-Britanniában olyan súlyos volt a jegyrendszer, hogy a brit életszínvonal átlagban alig 8-szorosa volt a szovjetnek az 1940-es évek végén.

A Szovjetunióban a jegyrendszer megszüntetése után még pár százezren éhen haltak.

A Szovjetunió egy koldusszegény nyomortanya volt egész fennállása alatt, még a Magyar Népköztársasághoz képest is brutálisan alacsony életszínvonallal.

# 13

A Szovjetunióban az 1960-1980-as években csak a kapitalista USA, Kanada és Ausztrália világpiaci áron szállított gabonájának köszönhetően nem tört ki éhínség.

Ja mert a németek mennyi ideig is tartották megszállva Szovjet-Oroszországot, égettek fel, amit lehetett, és népirtást is rendeztek ?

Az USA-ban ment a hasonló érzékenyítés, hogy amekkora orosz területet megszálltak a németek, az az ő földjükre átültetve mekkorát jelentett volna.

Az oroszok viselték a legsúlyosabb terheket, áldozatokat, így kell értékelni őket.

Kürasszír, a háború az továbbá nem is környezetbarát dolog.

Az elaknásítás, a tüzérség, és a fel nem robbant légibombák miatt a talaj roppant magas higany- és arzén szennyezést szenvedett, és mennyi időbe tellett a kármentesítés ...

# 16 # 17

A Szovjetunióban azért vagy 10 millióan az 1920-as, 1930-as években is éhen haltak.

Igaz, Sztálin eleve direkt irtotta a Szovjetunió népeit.

Erre Oroszországban Sztálin, aki esélyes, hogy több orosz embert öletett meg, mint Hitler, máig az egyik legnépszerűbb történelmi személyiség.

# 12

A Szovjetunió már a kezdetektől megelőzte a németeket harckocsigyártásban.

1941-re a Szovjetuniónak kb. 24 000 db tankja állt szolgálatban, köztük olyan modern típusok, mint a T-34/76 közepes és a KV-1 nehéz tank, amelyekhez hasonló harcértékű német tanok akkor még nem léteztek.

Egyébként az 1920-as, 1930-as évek szovjet tankjai nyugati (amerikai, brit) licencek továbbfejlesztésén alapultak.

A nyugati, azaz amerikai és brit csapatok harcértéke sokkal nagyobb volt, mint a szovjeteké.

Honnan tudjuk?

Onnan, hogy a britek és az amerikaiak is több német katonát öltek meg, mint amennyit ők a németek ellen elveszítettek.

Ellenben a németek többször annyi szovjet katonát öltek meg, mint amennyit a szovjetek ellen elveszítettek.

Vagyis a brit és amerikai katonák harcértéke magasan jobb volt, mint a szovjeteké.

A Szovjetuniót egy az egyben szétverték volna a németek, a szovjetek csak a nyugatiak által nekik leszállított majd 500 000 db katonai gépjármű, 18 000 db repülőgép és 14 000 db páncélos, valamit sok-sok millió tonna hadianyag, felszerelés és élelmiszer segítségével tudtak kitartani a németek ellen.