A 30 éves háború kitörése és lezajlása (1618-48) nélkül a török Magyarországról való kiűzéséhez is hamarabb kezdhettek volna hozzá az akkori nyugati hatalmak?

# 1

Erdély az 1570-es speyeri szerződéssel vált formálisan önállóvá.

Erdély már 1645-ben, Linzben különbékét kötött a Habsburgokkal, ezzel kivált a harmincéves háborúból, így az 1648-as vesztfáliai béke aláírói között nem szerepelt.

Kedves kérdező!

A Habsburgok fővezére, Wallenstein az esetleges győzelem után tervezte a török kiverését Magyarországról.

Aztán lett ami lett.

A harmincéves háború tovább növelte a már a tizenötéves háború (1591-1606) idejére kialakult nyugati haditechnikai és taktikai fölényt az oszmánokkal szemben.

Ez a korszak a nagy európai hadügyi forradalom időszaka, amelyből a török teljesen kimaradt, így hadserege az 1600-as évek derekára reménytelenül elavult a nyugati hadseregekkel szemben.

"a korszak a nagy európai hadügyi forradalom időszaka, amelyből a török teljesen kimaradt, így hadserege az 1600-as évek derekára reménytelenül elavult a nyugati hadseregekkel szemben."

Nem az ipari háttér hiányosságai miatt maradtak le?

# 4

Ez egy összetett kérdés.

Az Oszmán birodalom lemaradását több tényezőre vezetik vissza a történészek.

Ezek:

1.) Keleties, despotikus hatalmi berendezkedés, amely a 17. századra már rendszerszinten sokkal gyengébb hatékonyságú volt, mint a sokkal potensebbé váló nyugat-európai állami adminisztrációk.

2.) Teljes kimaradás az európai kulturális-tudományos forradalomból.

Ennek katalizátora Európában a könyvnyomtatás elterjedése volt. Gutenberg 1440-ben fedezte fel a könyvnyomtatást, de az első oszmán-török nyomda csak 1727-ben alakult meg. Vagyis a törökök majd 300 éves késésben voltak a könyvnyomtatásban. A könyvnyomtatás az európai kulturális-tudományos forradalom legfontosabb katalizátora, mert a könyveket és nyomtatványokat filléres tömegcikké tette. Az Oszmán Birodalomban azonban nyomdák hiányában, az ott kézzel másolt könyvek a 18. század végéig az átlagember számára megfizethetetlen luxuscikknek számítottak.

3.) Az oszmán haditechnikai, katonai lemaradás döntően az 1.) és 2.) pontban foglalt okok következménye.

Egyébként az oszmánok a haditechnika fejlesztésében már a korábbi időszakban is nyugat-európai segítségre szorultak. Például a méltán híres oszmán tüzérség folyamatosan nyugat-európai szakemberekre szorult, hiszen az 1456-os nándorfehérvári csata során is döntően keresztény német zsoldosokból állt s török tüzérség tisztikara. Konstantinápoly 1453-as ostromakor pedig egy magyar, Orbán mester irányította a török tüzérséget. Az oszmánok folyamatosan vásároltak nyugat-európai lőfegyvereket már a 15. századtól, nem volt jellemző rájuk a technológiai innováció, az újításokat elsősorban nyugatról importálták.

# 4

Nyugat-Európában a kulturális-tudományos forradalommal létrejött a hadtudomány is, a 16. századtól megjelentek az első komoly stratégiai, taktikai és haditechnikai tudományos művek.

Az oszmánoknál a hadügyeknek ez a szakszerű, tudományos alapú megközelítése teljesen ismeretlen maradt.

Például a nyugati tüzérségi fölény a ballisztika tudományának kifejlődésére vezethető vissza a keresztény Európában.

Tehát a nyugat kialakuló fokozatosan kialakuló anyagi, technikai erőfölényének eredete a nyugat előbb létrejött, elsöprő szellemi, tudományos fölénye az oszmánokkal szemben.