A nyugat "minőség a mennyiség felett" doktrínája megbukott?
Nagyon úgy tűnik, hogy a közepes, de nagy mennyiségű fegyver még mindig hatékonyabb (a la 2. VH), mint a legtöbb nyugati ország által vallott, jó minőségű, de kevés fegyver illetve kisszámú hadsereg elve.
A jövőben lehet, hogy a nyugat is átveszi ezt a hozzáállást és inkább olcsóbb, de sok fegyvert gyártanak? Visszatérhetnek a tömeghadseregek? Vagy csak én vonok le rossz következtetéseket?
# 27
Tényszerűen nem igaz, amit írsz.
IDÉZLEK: "A Brit repülőipar meghalt és eltemették."
Ez nem igaz, hiszen az Eurofighter Typhoon legnagyobb gyártója/beszállítója éppen Nagy-Britannia, a programból a britek 37,5%-os részesedéssel bírnak, a 2. helyen a németek állnak 25%-kal. .
Az amerikai F-35 programban 20%-os brit repülőgépipari részesedés van. Az F-35 törzsének hátsó része, az üzemanyagrendszere, horizontális és vertikális stabilizátora brit.
A svéd Jas-39 Gripen alkatrészeinek 30%-a brit gyártmány.
A török TAI TFX 5. generációs vadászrepülőgép alapvetően brit hozzájárulással készül.
A brit BAE Systems és a Rolls-Royce világviszonylatban is a legfontosabb repülőgépgyártó / hajtóműgyártó / alkatrészellátó cégek között vannak.
Jó, van, amiben én is néha tévedek.
De attól még a franciákat nem kell félteni. A Rafale-ból egy slágertermék lett.
# 27
Ez az állításod sem egészen felel meg a valóságnak.
IDÉZLEK: "A franciáknak van működő repülőgép hordozójuk, amely interoperábilis az amerikai cuccokkal, addig a britek Majd lesz, valamikor."
Ugyanis a brit haditengerészet 2 db Queen Elizabeth osztályú repülőgép-hordozóval rendelkezik. Az HMS Prince of Wales beüzemelése még zajlik, de az HMS Queen Elizabeth már teljesen hadra fogható.
A francia hordozó, a Chareles de Gaulle csak 42 500 tonnás, a mérete alapján csak közepes hordozó, a brit hordozók ellenben 65 000 tonnásak, a méretük alapján a szuper repülőgép-hordozók közé tartoznak.
A Charles de Gaulle hordozó üzemideje 2037 körül lejár, akkor selejtezni kellene.
2020-ben történt meg először, hogy amerikai haditengerészeti F-35 repülőgépek a brit HMS Queen Elizabeth repülőgép-hordozóról üzemeltek. Tehát a brit hordozó már évek óta interoperábilis az amerikai F-35-ösökkel.
Kürasszír, erre pont emlékszem, ezt már egyszer futottuk más kérdésnél, csak nem találom, de attól még újra zongorázhatjuk.
A Charles de Gaulle az hagyományos gőzkatapultos repülőgép hordozó, addig az HMS Queen Elizabeth-et annak tervezték, de elszaladtak a költségek, mégsem szerelték fel vele.
Emiatt csak a rövid nekifutással / helyből fel és leszállással üzemelő F-35B működhet róla.
Addig a Charles de Gaulle lehetőségei mások:
As of July 2021, Charles de Gaulle was the only non-American carrier-vessel that had a catapult launch system, which has allowed for operation of F/A-18E/F Super Hornets[10], C-2 Greyhounds and E-2 Hawkeyes of the United States Navy.[11][12]
# 34
A két brit hordozó együt minimum 144 db repülőgép és helikopter üzemeltetésére képes.
A Charles de Gaulle pedig maximum 42 db repülőgép és helikopter üzemeltetésére.
Vagyis a brit hordozók kapacitás 144 db repülőeszköz, a francia pedig ennek kevesebb, mint egyharmada, 42 db.
# 34
Maximum 144 db akart lenni. Bocs.
A kevesebb néha több ?
És az F-35-öst is miért készítettek el három főváltozatban ?
# 15
A következőkben a # 15 kommentelő nekem küldött privát üzenete következik.
IDÉZEM: "Nem unod még az okoskodást te nagypofájú barom? Nem véletlen, hogy mindenki utálja a fajtádat, még a gyerekek is tudják hogy ki kell az ilyen stréber hülyéket közösíteni."
Az amúgy bátran, anonim írogató egyén amúgy "Daebree" néven profillal is rendelkezik.
Sajnos szegény csak alpári, trágár stílusban képes fogalmazni, másra amúgy felette korlátozottan alkalmas.
#2
Az Öbölháború nem jó példa.
Ott több generációs különbség volt a kettő fél között.
Az irakiaknak a hadseregük gerincét T-55-ös + MiG-21-es Fishbed alkotta, MiG-23-as Flogger-ekkel felturbózva. A T-72-eseiket meg visszatartották, és azok félig alkalmasak, félig alkalmatlanok voltak háborúzásra.
Az amerikaiaknak M1A1 Abrams + F-15C Eagle. Mondjuk F-15-ösnél sem minden hibátlan ...
Az irakiakat nem az USA-hoz kellett mérni, hanem az irániakhoz, a törökökhöz, és a szaúdiakhoz.
Az irakiaknak is akadtak jó fegyvereik, de ők túl korán, átfegyverzés nélkül indították meg a háborút, vagy ha megindították, túlságosan határozatlanok voltak, pl. időben benyomulnak Szaúd-Arábiába, nem pedig megállnak Kuwaitban, kihozhattak volna egy jobb tárgyalási alapot / döntetlent, nem pedig tétován nézni, hogy fejlődnek fel az amerikaiak.
De az Öbölháború nem állítható párhuzamba, mert amíg az egy hagyományos háborús művelet volt, érdemi harcokra készülve, addig az oroszok meg egy jelképes ellenállással számoló "villámháborút" (akármennyire helytelen kifejezés, nehéz kigyomlálni) képzeltek, nem pedig hagyományos háborút.
Az a bibi, hogy nyugatnak nem kevés minőségi, hanem SOK minőségi fegyvere van 😂 Egyetlen példa, ötödik generációs vadászgépek. Az USA többszörösét állította rendszerbe mint amennyit eddig a ruszkik és a kínaiak összesen. Az ok is egyszerű: van pénzük rá.
Pont az a nyugati katonai fejlesztések "doktrínája", hogy ha már valamennyire limitált a darabszám (mert nem akarják az összes munkaerőt elvonni és fegyvert nyomni a kezébe) akkor a lehető legjobbat hozzuk ki belőle, a limitált példányszám magas harcértékű legyen. Ez az álláspont hívta életre az Abramst, Leot, Challengert. Amíg a ruszkiknál a gyárthatóság, az ár állt középpontban - hogy minél többet lehessen gyártani egységnyi erőforrásból. Addig a NATO a nehézpáncélosok irányába mozdult, a túlélőképességet növelte nem pedig a közepes harckocsik darabszámát.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!