Kína most miért vezényel nagy mennyiségben egységeket Tajvanhoz?

Jól írtad, az utóbbi években történelmi mélypontra zuhant a Kína és az Egyesült Államok közötti kapcsolat.

A feszültség legújabb hullámát az váltotta ki, hogy Nancy Pelosi, az Egyesült Államok Képviselőházának demokrata elnöke bejelentette, hogy Tajvanra szeretne látogatni. A Képviselőház elnöke a harmadik legmagasabb rangú kormányzati tisztviselő az Egyesült Államokban, ezért eléggé nagy politikai jelentősége van a látogatásának. Igaz, már sor került ilyen látogatásra korábban is, legutóbb például 1997-ben, nem sokkal a harmadik Tajvani-szorosi válság után.

Csakhogy azóta Kína is sokkal erősebb lett és jóval nagyobb ambíciókat dédelget, mint korábban és az Egyesült Államokkal is jócskán megromlott a kapcsolat. Korábban nem is volt kérdés, hogy az USA kitart az Egy-Kína politika mellett. Az elmúlt években azonban Tajvanon is függetlenségpárti kormányt választottak meg és az Egyesült Államok retorikája is egyre inkább a szigetállam függetlensége mellett kardoskodott. Ugyan az Egyesült Államok egyelőre nem ismeri el független államnak Tajvant, de fegyvereladásokkal és politikai eszközökkel is támogatja az országot. Kína attól tart, hogy előbb-utóbb a sziget ténylegesen kikiáltja a függetlenségét vagy esetleg az USA kiterjeszti rá a védelmét. Már így is nagyon kérdéses, hogy egy esetleges kínai invázió esetén beavatkozna-e az USA és Japán. A rendkívül feszült helyzetben pedig Kína súlyos provokációnak vélné egy ilyen magasrangú amerikai tisztviselő látogatását, attól tartva, hogy ez még jobban felbátorítaná a függetlenségpártiakat.

Ezért Kína nagyon keményen fenyegetőzött a Pelosi ázsiai körútja előtti hetekben. Többször is kijelentette, hogy Kína megvédi a szuverenitását és területi integritását. A kínai haderőhöz köthető oldalak is megélénkültek a közösségi médiában az elmúlt napokban és többször is háborúval fenyegettek. Kínai újságok felvetették a lehetőségét annak, hogyha Pelosi megpróbál elutazni a szigetre, akkor kínai gépek fogják el vagy lőjjék le a gépét. Felmerült az újságokban olyan lehetőség is, hogy Pelosival együtt repüljenek el a sziget fölött, de még Tajvan elleni rakétacsapásokról is szó volt. Persze ezek közül egyik se volt a kínai kormány hivatalos álláspontja, de jól érzékelteti, hogy Kína megpróbálta jelezni, hogy a Képviselőház elnökének tajvani útja kényelmetlenül közel helyezkedne el a vörös vonalhoz.

De például amerikai kormányzati források is jelezték, hogy titkos csatornákon szokatlanul keményen fogalmaztak a kínaiak azzal kapcsolatban, hogy milyen következményei lesznek egy ilyen látogatásnak. Pár napja telefonon tárgyalt az amerikai és a kínai elnök, és Hszi Csin-ping figyelmeztette Joe Bident, hogy az Egyesült Államok a tűzzel játszik és nehogy megégesse magát. De például a kínai haderőhöz köthető egyik stratégiai kutatóintézet elnöke is figyelmeztette az amerikai elnököt, mondván "Ne mondjátok, hogy mi nem szóltunk előre". Ez a mondat azért fontos, mert ugyanezt üzenték Indiának is az 1962-es háború előtt és Vietnámnak is 1979-ben, szintén közvetlenül a háború előtt.

Persze az amerikai kormány is átgondolta ezek után, hogy megéri-e egyáltalán az utazás a kockázatot, hiszen ez egy közvetlen amerikai-kínai összecsapással fenyeget. Persze kijelentették, hogy Kína nem fenyegethet amerikai tisztviselőket és az USA hadereje szükség esetén megvédené Pelosit. Belső információk szerint azonban a Biden-adminisztráció nem rajongott végül túlságosan Pelosi ötletéért, ellentétben a demokrata és republikánus képviselők többségével, akik arra buzditották a Ház elnököt, hogy utazzon a szigetre. Még Trump is azt tanácsolta, hogy most túl kockázatos lenne és Pelosi helyében ő inkább nem utazna el. De ugye az óriási arcvesztés lenne az Egyesült Államok számára, hiszen az azt jelentené, hogy megrettent a kínai fenyegetéstől es végül inkább meghátrált.

A napokban végül a kínaiak éles lőszerrel hadgyakorlatot kezdtek közvetlenül Tajvannal szemben, alig 180 km-re a szigetről. Ez elég ritka, mert éles lőszerrel csak ritkán gyakorlatoznak. Válaszul Tajvan is hadgyakorlatokba kezdett. Az Egyesült Államok pedig pár napja a térségbe küldte a USS Ronald Reagen repülőgép-hordozót és kisérőflottáját. Ezek után tegnap fenyegetőzött már a kínai média, hogy megsemmisítik az amerikai flottát. Az Egyesült Államok hadereje pedig közölte, hogy fokozott figyelemmel követi majd Pelosi útját.

A tegnap kiadott hivatalos útitervben végül nem szerepelt a tajvani út, de még mindig ott van a lehetősége, hogy megpróbál váratlanul villámlátogatást tenni.

A kínai haderő pedig nagy mozgásba kezdett a napokban, főleg Tajvan környékén. Most van a kínai haderő megalapításának évfordulója és ez alapból is az intenzív hadgyakorlatok időszaka szokott lenni az évben, ezért egyelőre nehéz eldönteni, hogy ezek korábban eltervezett csapatmozgások vagy a kínaiak mozgosítanak.

Az biztos, hogy feszült napoknak nézünk elébe.