Számítasz egy Orosz Nato nyílt fegyveres konfliktusra ?

# 28 # 29

Mellesleg lazán "szám-fétises autistának" és "őrültnek" nevezel, amelyek nemhogy nem érvek, de egyenesen Téged minősítenek.

Az az elgondolásod pedig, hogy érdektelenek az erőarányok, azaz a létszám és fegyverzet összehasonlító adatsorok, több, mint megmosolyogtató. Mert ezek éppen a leglényegesebb adatok közé tartoznak.

PÉLDÁK:

Bencze László, a neves hadtörténész két művéből:

Bencze László: Solferino

I. rész

Az 1859-es észak-itáliai háború előzményei

A hadszíntér

A katonai erőviszonyok (!!!!!)

Politikai és katonai előkészületek

[link]

Bencze László: A Piave-front

I. Döntések, kiszámítható következmények ellenére

A német vezérkar primátusa

A Monarchia hadereje az utolsó erőpróba előtt (!!!!!)

A caporettói áttörés következményei

[link]

# 28 # 29

Jellemző, hogy Bencze egy rövidebb írásában is mennyire részletesen ismerteti az erőviszonyokat:

"Piemontban általános hadkötelezettség érvényesült. Minden 20. életévét betöltő fiatalból évente 1700 fő nyolc év katonai szolgálatot teljesített a lovasságnál, tüzérségnél, műszaki csapatoknál, és leszerelése után szolgálatmentessé vált. 7300 fő öt évre a gyalogsághoz vonult be, majd leszerelése után 6 évig a tartalék első lépcsőjéhez tartozott. A fenti létszámon túl további 9000 újoncnak kellett még bevonulnia, de csak 50 napos kiképzésre, majd hat évig a tartalék 2. lépcsőjében kellett készen állnia arra, hogy háború idején ki lehessen tölteni a csapatoknál fellépő hiányokat, az erődvédelem és a depó zászlóaljak kereteit. Így az 50100 fő tényleges állomány, 43800 első és 54000 fő második tartalék együttesen több, mint 140000 fős haderő kiállítását tette lehetővé. Hadműveletekre 20 gyalogezred – egyenkint 4 tábori és 1 depó zászlóaljjal, 3200-3500 katonával –, 10 Bersaglieri – savoyai mesterlövész, hegyi vadász-zászlóalj, összesen 10000 fővel, 9 dragonyos és könnyű lovasezred – 5-5 svadronnal, 650-650 fővel –, a tüzérség 180-200 tábori löveggel, végül egy műszaki és egy szállító ezred állt készenlétben. összesen 80000 katona és 10000 ló. Háború esetén a hadrendhez 5 gyalog- és 1 lovashadosztály tartozott. Az erődök helyőrségét a 2. tartalék adta. A hadiflotta fő ereje – 4 gőzös és 4 vitorlás fregatt, 3 gőzös és 2 vitorlás korvett készen áll a betagolódásra a francia flottába, a többi gőzös és vitorlás brigg, ágyúnaszád helyi partvédelemre szorítkozott."

"A 37 M lakosú Franciaországban összeírás utáni újoncozáskor megengedett volt a helyettesvásárlás. Az állam a befizetett összegből továbbszolgáló katonák elitegységeit tartotta fenn. Évi 80000 majd az 1850-es években 140000 rekruta vonult be hét évre, amelyből négy volt a tényleges, három a tartalék szolgálat. A 600000 fős mozgósítható állomány mellett több, mint 100000 főt tett ki a tisztikar, illetve a haderő működését biztosító, az állandó feladatú polgári szolgálattevők száma. A fő fegyvernem, a gyalogság: 100 vonal gyalogezredből – a 3 zászlóalj 3077 fő –, továbbá 3 zuáv gyalogezredből – 3 zászlóalj, 3000 fő –, 3 turco gyalogezredből 3 zászlóalj, 4100 fő –, 2 idegenlégiós ezredből – 2 zászlóalj, 2650 fő –, 20 vadász- és 3 könnyű afrikai lövész zászlóaljból – 1000-1300 fő – állt. A gárda gyalogos elitcsapataihoz 3 gránátos- és 4 voltigeur különösen kiképzett ezred tartozott – 4 zászlóalj, 3000 fő – továbbá 1 zuáv és 1 csendőrezred – 2 zászlóalj, 2000 fő, végül 1 gárda vadászzászlóalj 1340 katonával. Összesen mintegy 400000 szurony. A lovasság: 24 nehéz és karabélyos, 28 könnyű – huszár, vadász – lovasezred, 6 svadronnal, 1200 fővel. Összesen mintegy 90000 lovas. A tüzérség: 12 tábori tüzérezred, 185 üteggel, – ütegenként 6 löveg – négy lovas tüzérezred 192 löveggel, végül a gárda 36 lövege, összesen több mint 1300 cső. A kezelőszemélyzet összesen: 65000 katona. A Strasbourg környéki arzenálokban 1858-ban fejeződtek be az új rendszerű, Lahitte vontcsövű ágyúk sikeres próbái, amelyek hatótávolsága 4 kg-os gránátoknál, négy különböző égésidejű gyújtóval 4200-5000 m volt, 4,5 kg-os srapneleknél pedig 1850-3500 m. Találati pontosságuk, tűzgyorsaságuk, hatótávolságuk alapján felülmúlták a 18. századból, még Mária Terézia korából származó, simacsövű osztrák lövegeket. A gyalogsági fegyverek is a haditechnikai fejlődés élvonalához tartoztak. Az 1858-ban rendszerbe állított Minié elöltöltő, vontcsövű puska papírhüvelyű patronokkal gyors töltést – 3/perc – tett lehetővé, a huzagok forgómozgásra kényszerítették a hegyesre formált, kúp alakú lövedéket és az aerodinamikai hatások következménye 700-800 m-es hatótávolságot, és rendkívüli találati pontosságot biztosított. 1859-ben minden gárda-, afrikai, - vadászkötelék, illetve néhány sorezred kapta meg és lőkiképzés során begyakorolta az új puskát. A francia hadsereg létszámát egészítették ki a 15000 főt kitevő műszaki és a 25000 főnyi csendőr alakulatok, továbbá a trén, az egészségügyi és a hadbírósági személyzet, a depó káderek legénysége, összesen 50000 katona. A szárazföldi haderő hadrendje: gyaloghadosztály: 2 dandárban 2-2, összesen 4 gyalogezred, továbbá 1 vadász vagy afrikai zászlóalj, 12 hagyományos és 6 Lahitte löveg, műszaki, szállító századok, egészségügyi személyzet. Összesen 13000 fő. Lovashadosztály: 2 dandárban 2 nehéz, 2 könnyű lovasezred, 1 lovas üteg 6 csővel. Összesen 4800 harcos. A hadtest: 2 gyalog-, 1 lovashadosztály, 24 hagyományos, 18 vontcsövű ágyú, továbbá a tüzértartalékból rendelkezésre állított, jobbára 18 löveg. A hadsereg: 3-5 hadtest, hadsereg tüzértartalék.

A francia hadiflotta: 377 hadihajó, 7800 ágyúval, 60000 lóerővel, 86000 matrózzal. Bevetésre alkalmas erő: 31 csavaros, 900 lóerős sorhajó, 90-130 ágyúval, 35 gőzös fregatt – 200-800 lóerő – 35-60 ágyúval, és 15 gőzös korvett – 300-500 lóerő – 2-8 ágyúval. A többi partvédelemre állt készen. A hadiflottához tartozott 444 vitorláshajó is 3500 ágyúval. Ebből nyílt tengeri bevetésre: 15 sorhajó 80-120 ágyúval, 28 fregatt, 42-60 ágyúval, 11 korvett, 22 ágyúval, és 24 brigg 10-12 ágyúval. 40 goeletten és kutter, illetve egyéb naszádok és szállítóhajók egészítették ki a vitorlás flottát."

"A 36 milliós Habsburg Birodalom vezetése a reformok végrehajtása során fenntartotta a korábbi, összeírásos rendszert, és lehetővé tette 120 Guldenért a helyettesállítást. A katonai idő 8 évet tett ki, amelyet leszerelés után 2 év tartalékszolgálat követett. A pénzügyi válság ki nem hevert következményei miatt rendkívüli takarékosságot kellett bevezetni a haderőben. A 850000 fős, mozgósítható hadiállomány mellett a békelétszám nem haladhatta meg a 200000-220000 főt, amelyből csapatokat kellett állomásoztatni Oroszország határán, a magyar déli határokon és Dalmáciában az oszmán birodalommal szemben, továbbá rendfenntartás céljából Magyarország területén, a Lombard-Velencei Királyságban és Bécsben. A hadi létszámú gyalogság: 62 sorezred – 4 zászlóalj, 1 gránátos zászlóalj és 1 depó zászlóalj, egyenként összesen 6886 fővel –, továbbá 14 határőrvidéki ezred – 2 tábori és 1 tartalék zászlóalj, 3880 fő –, 1 császári ezred – 7 tábori, 1 depó zászlóalj, 7000 fő, – és 25 vadászzászlóalj – 1400 fő. Hadszíntéren bevethető összesen 400000 szurony, ebből 322000 lövész, 53000 gránátos és 30000 vadász katona. A lovasság: 8 vértes és 8 dragonyos, nehéz lovasezred 6-6 svadronnal – á 170 lovas – 1051 lovassal, 12 ulánus és 12 huszár könnyű lovasezred 8 svadronnal – á 200 lovas – 1600 harcossal. Összesen 325 svadron 61000 lovassal. A lovas fegyvernem béke és hadi létszáma között minimális volt az eltérés, a birodalom bőséges lókínálata biztosította az elegendő és minőségi harci paripa állományt, így az osztrák lovasság, megfelelő vezetés mellett döntő hatású fegyvernem lehetett. A tüzérség: 12 tábori tüzér-, 1 partvidéki tüzér- és 1 rakétaezred. Minden ezredhez 4 üteg 6 fontos, 3 üteg 12 fontos, 5 lovas üteg 6 fontos, ütegenként 8 cső tartozott. A tüzérség: összesen mintegy 1500 löveg, továbbá a 8 csöves rakétakocsi 160 rakétával. Állománya összesen: 55000 katona, 25000 igás- és 5000 lovagló ló. A hadrendben a gyaloghadosztály: 2 dandárban 4 gyalogezred, 2 vadászzászlóalj és 2 üteg. Háborúban az ezredek általában 3 tábori és 1 gránátos zászlóaljat vetettek be, mintegy 4000 szuronnyal. A lovashadosztály: 2 nehéz és 2 könnyű, vagy 3:1 lovasezred, 4200-5800 lovassal. A hadtest: 2 gyaloghadosztály, 1 tartalék/gránátos dandár, 2 lovasezred, tüzértartalék, összesen 24 zászlóalj, 16 svadron, 11 üteg, 27000-28000 harcossal és 88 löveggel. A gyalogság a Minié típussal egyenértékű fegyvert kapott 1859 elején: a Lorenz tipusú, papírpatronból tölthető, hegyesített lövedékkel működő 1000 m hordtávolságú puska tűzgyorsasága elérhette a 3 lövés/percet is. A haderő teljes felfegyverzése 1859. július végén fejeződött be. Az osztrák hadiflotta 260 gőzöséből a háború kezdetén 6 sorhajót – 80 ágyú, 800 lóerő –, 10 fregattot – 48-60 ágyú, 300 lóerő – 6 korvettet – 22 ágyú, 230 lóerő – tudott bevetni, a többi, valamint a 300 egységből álló vitorlás flotta csak partvédelemre volt alkalmas. A 17500 matrózból békében csak 4000 fő teljesített szolgálatot."

[link]