Lőfegyvereknél mennyivel más egy más módon tüzelő fegyvert létrehozni?

"félautomata mesterlövész puska"

A klasszikus mesterlövész puska egylövetű, lövés közben nincs mozgó alkatrész.

Egy félautomata a lövedék vagy a lőporgázok energiáját hasznosítja. Ez a folyamat már akkor megkezdődik mikor a lövedék még a csőben mozog.

Ahogy fent is írják, a 3 round brust tűzgyorsasága ugyanakkora mint a teljesen automata, de 3 lövés után reteszelődik és újra meg kell húzni az elsütőbillentyűt.

Az automata / félautomata / kézi töltési rendszer kialakítása több mindentől függ. Speciel a mesterlövész fegyverek többsége azért forgó tolózáras, hogy ne legyen a fegyverben csakis hátraható erő, ne legyen semmilyen mozgás a fegyverben amíg a lövedék a csőben van (ld. amit a #2-es is leírt). Ott nem arra van szükség, hogy a célpontra rövid idő alatt sok lövést leadjanak hanem csak egyetlen egy pontos lövésre.

"Először leszögezem, hogy nem tudom, melyik típust mikor hozták először részre ezek közül."

Az egylövetű, elöltöltős lőfegyvereket először a hátultöltős, szintén egylövetű lőfegyverek váltották le, majd később megjelentek a tolózáras ismétlőpuskák is (alapvetően négy típus, a forgó tolózáras Mauser-típus, a Lee-típus, és a Moszin-Nagant típus, illetve az egyenes húzású tolózáras Mannlicher-típus, mára már gyakorlatilag az összes ismétlőpuska Mauser-típusú).

Ezeknek az előnye, hogy a működési elvük meglehetősen egyszerű, olcsó őket gyártani, kevés bennük a mozgó alkatrész (és ezeket alapvetően a fegyver használója külsőleg mozgatja, nem a fegyverben keletkező erők), kevésbé igényesek, karbantartásuk egyszerű, illetve ahogy korábban is említették, ezek általában pontosabbak is. A működési elvük (leegyszerüsítve) az alábbi: a lövész meghúzza a ravaszt, az ütőszeg elsüti a töltényt, a golyó kirepül, a lövész visszahúzza a tolózárat, a hüvely kirepül, az ütőszegrugó megfeszül, a lövész előretolja a tolózárat, új lövedék kerül a zárkamrába, és ismét lehet tüzelni a ravasz meghúzásával.

Ezeket a második világháború során, illetve után elkezdték leváltani az öntöltő ("félautomata") lőfegyverek. Ezek alapvetően annyiban különböznek az ismétlőpuskáktól, hogy itt az előbb említett folyamatot nem a lövész hajtja végre külsőleg, hanem a fegyver az elsült lövedék energiáját használja fel a hüvely kivetésére, az ütőszegrugó megfeszítésére, illetve egy újabb töltény zárkamrába juttatására.

Az automata fegyverek az öntöltő fegyverektől annyiban különböznek, hogy ott az elsütőszerkezet úgy van kialakítva, hogy amíg a lövész el nem engedi a ravaszt, addig az előbb említett folyamat meg nem áll.

Most, hogy letudtuk az alapvető dolgokat, válaszolnék a kérdésre :D

"Nagykaliberű puska/mesterlövész puska típusban van ilyen bolt action típus, aminél minden lövés között mozgatni kell egy kart egy pályán, hogy újra tudjon lőni. Nyilván ez a félautomata típusnál kevésbé hatékony tüzelési mód."

Ahogy fentebb említették, ez nem teljesen igaz. Mit értesz az alatt, hogy kevésbé hatékony? Ez az adott szituáció függvényében változó. Ha az a fontos, hogy a lehető legtöbb lövést le tudd adni egy adott időintervallumban, akkor természetesen az öntöltő puska jobb választás, mint az ismétlőpuska. De ha ez a cél, akkor a legjobb természetesen egy automata tüzelésű móddal rendelkező fegyver.

Egy mesterlövész számára az, hogy a fegyver ciklikus tüzelése rátája éppen mekkora, nem fontos. Ami fontos, hogy a fegyver minél pontosabb legyen, hiszen egy mesterlövész az átlagos tüzelési távolságokon messzebb lévő célpontokra szokott lőni. 400-500 méteren egy öntöltő puska által kibocsátott erők a a lövedék pályáját lehet, hogy csak annyira torzítják, hogy a lövész a célpont szíve helyett a tüdejét találja el, ami még mindig találat. 1000-1500 méteren viszont ez a torzítás már hatványozottan veti ki a hatását, ilyen távolságoknál ez már elég befolyást mér a lövedék röppályájára ahhoz, hogy a különbséget jelentse találat és mellélövés között.

"Egy gépkarabélynál nyilván az automata előnyben van a félautomatával szemben."

Ez sem teljesen igaz. Nem véletlen, hogy szinte minden gépkarabélyon legalább kettő tüzelési mód van: félautomata és automata. Az automata tüzelési mód arra jó, hogy minél hamarabb kiürítsd a tárat egy épület szélesebbik oldalára. A visszarúgás miatt automata tüzelési módban az első egy, maximum kettő lövés lesz pontos, utána már örülhetsz, ha a lövedékek a kijelölt irányítószámot eltalálják. Természetesen közelharcban ettől még valóban van haszna az automata tüzelésnek, illetve géppuskák esetében is (ahol a pontosságot különböző lábakkal, lőbotokkal lehet növelni, és az elsődleges feladatuk az, hogy minél több lövedéket juttassanak az ellenség irányába), de egy gépkarabéllyal 50-75 méternél messzebbre automata tüzelési módban nem lehet pontosan lőni.

7!

A kérdésedre a válasz igen.

Egyszerűbb a kialakítás, kisebb a hibalehetőség, olcsóbb a gyárthatóság és az üzemeltetés egy forgó tolózárasnál mint egy gázelvételes félautómatánál. Lehet rajta egyalni, hogy egy súlyzáras félautomata lehet, hogy "egyszerübb", de "érzékenyebb" és bizonyos szempontból problémásabb.

De nem ritka az ugyanarra a kaliberre egylövetű és félautomata fegyver.