Ha Magyarország is háborús helyzetbe kerül, mitől függ az, hogy kit hívnak be katonának?

Az első és második lépcsőt már írták, de ha bevezetik a sorkötelezettséget, akkor őket is hamar elkezdik behívni kiképzésre.

A honvédség nem csak bokorugrókból áll, különféle szakmák képviselőiből válogatnak a sorozáskor.

Régen például mivel a fiatal sorköteleseknek még nemigen volt hivatásos jogosítványa, különösen nehéz gépjárművekre, az MHSZ indított ilyen képzést civileknek, eleinte ingyen, később meg valamit kellett már fizetni és már kész teherautó sofőröket hívtak be.

Kellenek műszakiak, szakácsok, fodrászok. Az egységek leadják a megrendeléseket, a KIEG(észítő parancsnokság) meg a körzetéből keres alkalmas embereket. Érdekes például, hogy minden laktanya mellett volt sertéstelep, a sok megmaradt kaját felhasználták, például a tálca tartalmát kimenetkor egy hordóba kellett csapni és az egység létszámától függően minden étkezéskor több hordó megtelt príma moslékkal, amivel lehetett malacokat hizlalni, ingyen hús volt, nosza behívtak mindenhová profi kanászt, de kellett szobafestő, meg fűtő, de tudták melyik szakmával a legkönnyebb mondjuk a lokátoros képzése is.

Volt egy pontszám értékelés is, ki a családfenntartó, vagy kinek van 'értékes' szakmája, azt nem vitték lövésznek, például régen kevesen tudtak gépírni, mert nem volt komputer, csak írógép. mert mindenhová kellettek írnokok a parancsnokságokra.

A sereg jó helyzetben van, ha valamilyen szakemberre szüksége van, akkor behívnak egyet és mindenféle szakmából kell neki, a kőművestől a fogászig.

Természetesen diplomások is kellenek különféle szakból, de elsősorban tiszteket képeznek belőlük és először tiszti tanfolyamra mennek, ha besorozzák őket.

Mindenkit be fognak sorozni és abból áll az egész hogy mindenki felmossa a körletet fogkefével.

Egyébként komolyan szólva nálunk nem lesz semmilyen sorozás, sem hadműveletek, felesleges ezen rugózni.