Europa az ujkorban hogyan szerzet haditechnikai előnyt ha a kinaiak talalták fel a puskaport? talan a rengeteg haboru ami ezzen a földrészen volt mar akkor gyorsabb fejlődést eredményezett?

# 8

EZT ÍRTAD: "...afrika gyarmatositása 1881-ben kezdődőtt."

Jóval korábban.

Már 1500-as évek első felére kiépült a portugálok afrikai támaszpont és kikötőhálózata. Csak Marokkóban 11 erődített kikötője volt a portugáloknak 1541-ig.

A hollandok 1652-ben alapították az afrikai Jóreménység foka gyarmatot (Kaapkolonie).

# 8

Afrikai portugál gyarmatok 1598-ban, a spanyol-portugál unió idején, II. Fülöp alatt:

[link]

# 9

Az Azték Birodalom sorsát két nagy csata döntötte el:

1520: otombai csata

1521: tenochtitlani csata

Az Inka Birodalom meghódítása során nyolc nagyobb csata ismert:

Punta Quemada

Puná

Cajamarca

Vilcaconga

1. cuzcói

Marayacalla

2. cuzcói

Ollantaytambo

# 13

Azt állította, hogy Afrika gyarmatositása csak 1881-ben kezdődőtt.

Ami nem igaz, mert Afrika európai gyarmatositása az 1400-as évek végén vette kezdetét.

Ázsiában is rengeteg háború volt, sőt az összes kontinensen is folyamatosan háborúztak egymással a szomszédos államok, népcsoportok, törzsek.

Az európai technikai fölény több mindennek köszönhető. Részben nyersanyagok (fémek, ötvözőanyagok) rendelkezésre állása ami fejlett metallográfiát (jobb minőségű acélt) eredményezett, részben az európai "agy", a nagyfokú innovációs képesség.

Az afrikai, dél-amerikai indiánok még javában fa, csont, kőfegyverekkel hadonásztak, gyenge minőségű puha fémeket használtak addig az európaiak már edzett acél páncélzatot, fegyvereket. A kínai hajók evezősök, dzsunkák voltak, a gyarmatosítók meg sok ágyús vitorlások.

#18 s a nagy birodalmak hogy alakultak ki, népszavazással? :) Ugyanannyi háborút vívtak mindenhol a földön, a vérünkben van hogy aprítjuk egymást.

Sőt a technológiai fejlődéshez pont hogy nagyobb, stabilabb hatalom kell. A találmányokat, kísérleteket nem a vályogviskóban végzik. A nagyobb metallográfiai műhelyek kiépítése, a KFI tevékenység, az oktatás, egyetemek fenntartása irgalmatlan sok pénzbe kerül amit csak a gazdag országok engedhetnek meg maguknak. Pont hogy erős centrális hatalom kell ennek finanszírozásához, kiépített háttér hogy az eredmények gyorsan el tudjanak terjedni, felkarolják őket.