Hogyan készültök a III.világháborúra?

Ha itt NATO-Orosz összecsapás lesz Európában, annak két kimenetele lehet:

1. Atomháború, mindmeghalunk, tökmindegy, hogyan készülsz.

2. Egyik fél sem mer atomokkal dobálózni, az oroszok már az első nap kénytelenek visszavonulni a NATO-egységek elől, Moszkva talán az év vége előtt elfoglalva, de jövőre biztosan.

Ha harmadik világháború lesz, akkor az viszonylag gyorsan eszkalálódni fog nukleáris háborúvá - legalábbis nagyon valószínű, hogy így lesz, mert minden eddigi szimuláció és kísérlet ezt mutatja.

Ebből következően erre kell készülni.

Vettem egy telket egy olyan helyen, ahol alig van rajtam kívül más ember, elég messze van a potenciális nukleáris célpontoktól, nincsenek rendes utak, és katonai taktikai/stratégiai szempontból is teljesen jelentéktelen hely, nincs miért idejönnie ellenséges katonáknak.

Építettem egy fallout shelter-t, ahol a radioaktív kihullás kritikus időszakát, 1-2 hetet át lehet vészelni.

Beszereztem elsősegély-csomagokat, dozimétert, MSZ EN 1073-2 kategóriájú védőruházatot, sziget üzemű napelem rendszert, saját fúrt kutam is van.

Ezen kívül felhalmoztam egy rakás tartós élelmiszert és vitamint, ez nem csak egy nukleáris háborúban jöhet jól, hanem hagyományos háborúban is, vagy komoly gazdasági válság esetén is, amikor élelmiszer hiány van.

Összeszedtem egy rakás offline tudásanyagot könyvek formájában, műszaki, növények/állatok, orvoslás/elsősegély témában.

Van egy komolyabb mennyiségű üzemanyag készletem, amit folyamatosan rotálok.

Vettem magyar autóstérképet, bejelölgettem rajta a számomra érdekes helyeket a környékemen, nagyobb áruházak, kórházak, orvosi rendelők, fegyverboltok, stb.

És természetesen beszereztem mindenféle önvédelmi eszközöket is, gyakorlatilag mindent, amihez csak hozzá lehet férni legálisan.

#6

"1. Atomháború, mindmeghalunk, tökmindegy, hogyan készülsz."

Ez hülyeség, nem hal meg mindenki egy atomháborúban.

Persze ha közvetlenül a robbanás hatókörében vagy, akkor jó eséllyel meghalsz, de egyébként túl lehet élni hosszú távon is megfelelő felkészüléssel.

Értem én, hogy a hollywood-i filmek ezzel riogatnak, meg néhány ún. "szakértő" is, de a valóság az, hogy semmi ilyesmi nem történne, ez csak a hidegháborúból itt ragadt rémisztgetés.

A 70es, 80as években ~60 ezer nukleáris fegyver volt a világon, ma kb. 12-14 ezer.

Ma az átlagos hatóereje a nukleáris fegyvereknek ~440 kT, akkoriban ez is jóval nagyobb volt.

Egy 440 kT-s fegyver a légkörben, optimális magasságban robbantva kb. 6-700 km2-es területet képes letarolni , bár a szélén már csak egy nagyon enyhe lökéshullám érezhető, szóval legyen inkább 500 km2.

Innentől kezdve szimpla matematika a dolog:

14 000 * 500= 7 000 000 km2.

Csak a miheztartás végett, a Föld bolygón a szárazföld összterülete 148 940 000 km2. 21-szer akkora, mint amennyit az összes atomfegyver le tudna tarolni.

A 7 000 000 km2 az jóval kisebb terület, mint pl. az USA. (9 100 000 km2)

Magyarul, feltételezve, hogy a bolygó ÖSSZES atomfegyverét egyenletesen elosztva felrobbantják az USA területén, akkor még ezt az egy darab országot sem sikerül megsemmisíteni.

Térjünk rá a sugárzásra.

1. A hiedelmekkel ellentétben egy nukleáris bomba robbanása nyomán NEM marad egy örökre lakhatatlan sugárfertőzött terület. Néhány hét alatt biztonságos szintre csökken a sugárzás a robbanás hatósugarában.

2. Fallout - ez a fogalom azt jelenti, hogy nukleáris fegyver által kibocsátott neutronsugárzás instabil, tehát sugárzó izotópokká változtatja a robbanás középpontjának közelében az anyagokat, melyet aztán széthord a szél, és emiatt nukleáris, sugárzó sivataggá válik a bolygó.

Na most, ezzel több probléma is van.

Rögtön az első, hogy a nukleáris fegyvereket magasan a légkörben szokás robbantani, ott pedig nincs anyag, amit a neutronlökés radioaktívvá tudna változtatni, a bomba saját anyagát leszámítva, ami viszont nagyon minimális anyagmennyiség.

Bizonyos célpontok ellen - ellenséges, megerősített, föld alatti katonai objektumok - szokás csak bevetni földfelszínen robbantott tölteteket, de: ebből egyrészt elég kevés van, másrészt a fallout jellemzően rövid felezési idejű anyagokból áll, amik ~2 hét alatt leadják az eredeti sugárzási energiájuk 99,9%-át.

Illetve azt is hozzá kell tenni, hogy ez a földfelszíni robbantás nagyjából történelem, ugyanis jó ideje kifejlesztették már az ún. EPW(Earth Penetrating Weapons) típusú rakétákat és bombákat direkt az ilyen erődített, föld alatti célpontok ellen, amik úgy működnek, hogy jó mélyen behatolnak a talajba, és csak utána robbannak fel.

Értelemszerűen a felszíni pusztítás így jóval kisebb, illetve a szél sem hordja szét a fallout-ot.

És végül, a harmadik mítosz, amivel mindig rettegtetik az embereket, a nukleáris tél.

A legfőbb, fatális hibája ennek az elméletnek, hogy azt feltételezi, hogy a robbanások nyomán keletkező tüzek nyomán a légkörbe juttatott hamu feljut a sztratoszférába, és mivel ott nincs csapadék, ezért hónapokig, évekig ott tud maradni.

Na de ha ez így lenne, akkor itt már réges-régen bekövetkezett volna ez a "örök tél".

Gondoljunk csak arra, hogy mostanában milyen óriási nagy területű bozótosok meg erdők égnek le szinte minden évben.

Érdekes módon ezek nem okoznak semmiféle hőmérséklet-csökkenést, se nem takarják ki a napot.

Miért nem?

Azért, mert nem jut fel a hamu a sztratoszférába - a troposzférában marad, és a csapadék és egyéb okok miatt napok, hetek alatt leülepszik, visszajön a felszínre.

Szóval kb. ennyi történne egy atomháború esetén is.

Néhány napig, max. 1-2 hétig kavarogna a por és a hamu, aztán leülepedne, és ennyi volt a szörnyű "nukleáris tél".